E

ec|ciä (~cimää; ~in, ~cii; ~in, ~ci) – 1. keres, megkeres; 2. kutat, felkutat
ec|co (~on, ~coa, ~coo, ~ooz) – 1. keresés; 2. kutatás
eel (+gen) nu – előtt
eelee (+gen) nu – elé
eelli|in (~zen, ~ist, ~see, ~zez) – 1. előbbi; 2. előző
eelt (+gen) nu – elől
eest – előle hsz ~ poiz! – félre az útból!
e|etä (~tenömmää, ~tteenen, ~tenöö; ~tteenin, ~tteeni) – előrehalad
eez – elöl
eglee – tegnap hsz
eglelli|in (~zen, ~ist, ~see, ~zez) – tegnapi
eh|hootoz (~otoksen, ~otoost, ~otoksee, ~otoksez) – javaslat, ajánlat ◊ ottaa ~otoksen – javaslatot elfogad; tehhä ~otoksen – ajánlatot tesz
eh|ittää (~ittämmää; ~hiitän, ~ittää; ~hiitin, ~itti +ill) – elér (vmilyen mértéket)
ehjä (~n, ~ä, ~ä, ~äz) – ép, sértetlen
ehki – 1. lehetőleg, lehetségesen; 2. valószínűleg
ehkä – ámbár, jóllehet
ehtii|ssä (~mää; ~n, ~ää; ~zin, ~z) – 1. öltözik, felöltözik, öltözködik; 2. átöltözik ◊ ~ssä puhtahisse vaattiiloihe – tiszta ruhába átöltözik
eh|tiä (~timää; ~in, ~tii; ~in, ~ti) – elér vmit
e|i (~n, ~t, ~mmä, ~ttä, ~vät) tagadó (tiltó) segédige – nem, ne ◊ miä ~n näe – nem látom; ~lä käy! – ne menj el! ~i tiitenkä! – persze, hogy nem! ~i ..., ~ikä ... – sem ..., sem ... ~n miä, ~tkä siä – sem én, sem te; ~i se, ~ikä muu – sem ez, sem az; ~vät neet, ~vätkä muut – sem ezek, sem azok; ~mmä möö, ~ttäkä töö – sem mi, sem ti; ~i saa! – tilos! nem szabad!
eicce I (+gen) nu – 1. helyett; 2. -ért ◊ taissella vapaizuen ~ – harcol a szabadságért
eicce II – előre (irányban)
eijo|o (~lt) – nem msz
eine (~hen, ~eht, ~hesse, ~heez) – étel, ennivaló, táplálék
eissö|z (~ksen, ~öst, ~ksee, ~kseez) – fejlődés, haladás ◊ ~ksen vassustaja – a haladás / a fejlődés ellensége
eksy|ä (~mää; ~n, ~y; ~in, ~i +ill) – eltéved ◊ ~ ä meccää – eltéved az erdőben
el|e (~leehen, ~eeht, ~ehesse, ~eheez) – taglejtés, gesztikuláció
el|ehtiä (~ehtimmää; ~leehin, ~ehtii; ~leehin, ~ehti) – gesztikulál
eli – vagy kszhää ~ miä – ő vagy én
el|liin (~liimen, ~iint, ~imee, ~imeez) – (élő) szervezet, szerv
el|lookaz (~okkahan, ~okast, ~okkahasse, ~okkahaz) – élő
el|lää (~ämää; ~än, ~lää; ~in, ~i) – 1. él i; 2. lakik
el|lääjä (~lääjän, ~äjää, ~äjää, ~äjääz) – lakos
el|lään (~ämän, ~äänt, ~ämää, ~ämääz) – háziállat
el|läävä (~läävän, ~ävää, ~ävää, ~ävääz) – állat
el|o (~on, ~looa, ~loo, ~oz) – élet
eloiässää – életfogytiglan
el|pyä (~pymää; ~vyn, ~pyy; ~vyin, ~pyi) – 1. feléled, újjáéled; 2. meggyógyul, felépül (betegségből)
elus|sella (~telomaa; ~teen, ~telloo; ~telin, ~teli) – él vhol, lakik
eläessää – 1. réges-régen; 2. hajdanán, hajdanában
elättäm|miin (~miizen, ~iist, ~isee, ~izez) – 1. táplálék, élelem; 2. ellátás, eltartás
el|ättää (~ättämmää; ~läätän, ~ättää; ~läätin, ~ätti) – 1. táplál, élelmez; 2. eltart ◊ pereeht ~ättää – eltartja a családot
emintim|ä (~än, ~mää, ~mää, ~äz) – mostohaanya
em|oi (~oin, ~mooja, ~oihe, ~oiz) – anya, édesanya
emäi|n (~zen, ~st, ~see, ~zeez) – nőstény ◊ ~n-koira – nősténykutya, szuka
emän|tä (~nän, ~tää, ~tää, ~nääz) – háziasszony, gazdasszony
enemmän kf – 1. nagyobb; 2. több ◊ ~-vähemmän – több-kevesebb; ain ~ ja ~ – egyre nagyobb és nagyobb, egyre több és több
enemmäst kf – inkább, jobban ◊ ~ tämän, ku toon – inkább ezt, mint azt
enem|p (~män, ~pää, ~pää, ~pääz) kf – nagyobb ◊ ~p, ku too – nagyobb, mint az
enempi kf – inkább, jobban
ennakko- et – elő-, előre-
ennakkonäk|köömyz (~ömyksen, ~ömyyst, ~ömyksee, ~ömyksez) – jóslás, jóslat
ennakoiz – előzetesen
ennako|jja (~imaa; ~in, ~i; ~in, ~i) – megjósol
enne (+part) ej – előtt, -ig (időben)
enneglee – tegnapelőtt
ennemmäst kf – előbb, korábban, hamarabb
ennemoi – idő előtt, korán
ennenaikahi|in (~zen, ~ist, ~see, ~zez) – idő előtti, korai
enneppäi kf – előbb, hamarabb ◊ ~, ku ... – előbb, mint ...
ennet|tää (~tämmää; ~än, ~tää; ~in, ~ti) – utolér ◊ meijjet ~ti vihma – utolért minket az eső
ennää – többé, ezután, ezentúl, már
en|oi (~oin, ~nooja, ~oihe, ~oiz) – nagybácsi, bácsi (anyai)
enstää – először, kezdetben
enti|in (~zen, ~ist, ~see, ~zeez) – előbbi, korábbi
entä – de, hanem, azonban, pedig
enz (+part) mn – következő, jövő ◊ ~ kertaa – következő alkalommal, legközelebb; ~ kuuta – jövő hónapban; ~ viikkoa – jövő héten; ~ vootta – jövő évben, jövőre
enziarkeen – hétfőn
enziar|ki (~en, ~kia, ~kee, ~ez) – hétfő
enzikkää – elsősorban
enziks – 1. mindenekelőtt; 2. először
enzimäi|n (~zen, ~st, ~see, ~zez) – első
enzin – először, kezdetben
enzipääst – legelőször, leges-legelőször
epäe|llä (~lömää; ~en, ~llöö; ~lin, ~li; +el) – 1. gyanúsít vmivel ◊ ~llä varassoksest – lopással gyanúsít; 2. kételkedik vmiben ◊ ~llä mänässöst – kételkedik a sikerben
epässyttämi|in (~zen, ~ist, ~see, ~zez) – csalás
epässyt|tää (~tämää; ~än, ~tää; ~in, ~ti) – megcsal, megtéveszt, becsap
epässy|z (~ksen, ~yst, ~ksee, ~ksez) – hiba
epäs|tyä (~tymmää; ~syn, ~tyy; ~syin, ~tyi) – hibázik
er|ahua (~ahummaa; ~raahun, ~ahuu; ~raahuin, ~raahui) – lemarad, elmarad (haladásban)
erahu|ssa (~umaa; ~un, ~jjaa; ~izin, ~iz) – szétválik, elválik, elkülönül
er|ehtyä (~ehtymmää; ~reehyn, ~ehtyy; ~reehyin, ~ehtyi) – eltéved, elkeveredik
eri – különféle, különböző ◊ ~ ihmiist – különféle emberek; ~ keelilöiz – különböző nyelveken
erik|koin (~oizen, ~oist, ~oisee, ~oizez) – különös, különleges
erikoiz- et – külön-
eriksee – külön, külön-külön ◊ toin-toizelt ~ – egymástól külön
erilaajai|n (~zen, ~st, ~see, ~zeez) – különbözőfajta, másfajta
erilai|n (~zen, ~st, ~see, ~zeez) – különböző, különféle, másféle
erimittee – külön, külön-külön
erittäi – külön, külön-külön
erityizee – különösen
eroplaani (~n, ~a, ~i, ~z) – repülőgép ◊ matkustaa ~l – repülőgépen utazik
er|ossa (~roomaa; ~roon, ~oojaa; ~oizin, ~oiz +el) – 1. különbözik, elüt vmitől ◊ ~ossa muist – különbözik / elüt a többitől; 2. elválik (házasságot bont) ◊ ~ossa meehest – elválik a férjétől
er|ottaa (~ottammaa; ~rootan, ~ottaa; ~rootin, ~otti) – eltávolít, kizár vmiből
erottam|miin (~miizen, ~iist, ~isee, ~izez) – eltávolítás (folyamat)
er|raahuz (~ahuksen, ~ahuust, ~ahuksee, ~ahuksez) – elválás (búcsúzás)
erroomi|in (~zen, ~ist, ~see, ~zez) – válás (házasság felbontása)
er|rootuz (~otuksen, ~otuust, ~otuksee, ~otuksez) – kivétel
erruto|z (~ksen, ~ost, ~ksee, ~ksez) – különbség, eltérés
errut|taa (~tammaa; ~an, ~taa; ~in, ~ti) – 1. különbséget tesz, megkülönböztet; 2. feloszt
es|se (~tiin, ~settä, ~tiisee, ~tiiz) – akadály, gát
e|ssiine (~zinehen, ~zineeht, ~zinehesse, ~zinehez) – tárgy, dolog
essiin|tyä (~tymmää; ~nyn, ~tyy; ~nyin, ~tyi) – fellép, szerepel ◊ ~tyä näyttämööl – színpadon fellép
e|ssiitöz (~zitöksen, ~zitööst, ~zitöksee, ~zitöksez) – bemutató
essyt|tää (~tämmää; ~än, ~tää; ~in, ~ti +el) – 1. tartózkodik vmitől; 2. visszatart vkit, megakadályoz vkit vmiben
es|tyä (~tymää; ~syn, ~tyy; ~syin, ~tyi +el) – 1. szünetet tart, szünetel, félbeszakad; 2. vmit elkerül; 3. nem tud, képtelen (vmit tenni)
etemmittee kf – messziről, távolból
etemmäkskf messze (hová?), messzire, távolra, távolba
etemmälle kf – messzebbre, távolabbra
etemmääl kf – messze, távol (hol?)
etem|päin (~päizen, ~mäist, ~päisee, ~päizez) kf – messzi, távoli
etez – előre, előbbre, előrébb
etezpäi – messzebb(re), távolabb(ra), odébb
etez-takaz – előre-hátra, oda-vissza, ide-oda, fel-le
etik|ka (~an, ~kaa, ~kaa, ~aaz) – ecet
etimäi|n (~zen, ~st, ~see, ~zez) – 1. első; 2. elülső
ettee – előre, előbbre, előrébb
et|teelä (~teelän, ~elää, ~elää, ~elääz) – délnyugat
et|teevä (~teevän, ~evää, ~evää, ~evääz) – tehetséges
etti – hogy ksz
e|tu (~un, ~ttuua, ~ttuu, ~uz) – előny, fór
etukättee – előre (időben), előzetesen
etähittee – messze, messzire, távol (hol?)
etähäi|n (~zen, ~st, ~see, ~zez) – messzi, távoli
etähäizy|z (~en, ~ttä, ~ee, ~ez) – távolság
etähääl – messze, messzire, távol (hol?)
euks|i (~en, ~iä, ~ee, ~eez) – előszoba
eulli|in (~zen, ~ist, ~see, ~zez) – előnyös
eu|z (~ksen, ~st, ~ksesse, ~ksez) – előszoba
e|vätä (~ppäämää; ~ppään, ~päjää; ~ppäizin, ~ppäiz) – visszautasít, elhárít
ev|äz (~väähän, ~äst, ~ähässe, ~ähääz) – elemózsia, harapnivaló
e|zi I (~en, ~ttä, ~ttee, ~ez) – homlokzat
ezi- II et – elő-, elöl-
ezijal|ka (~an, ~kaa, ~kaa, ~az) – mellső láb
ezimeehy|z (~en, ~ttä, ~ee, ~ez) – vezetőség, elöljáróság
ezimee|z (~hen, ~st, ~hesse, ~heez) – 1. vezető, elöljáró; 2. elnök
ezimerk|ki (~in, ~kiä, ~kii, ~iiz) – példa ◊ ~iks – például
ezinehet|öin (~tömän, ~öint, ~tömmää, ~tömäz) – 1. haszontalan, céltalan; 2. múlandó
ezisan|a (~an, ~naa, ~naa, ~az) – előszó
ezittäj|ä (~än, ~jää, ~jää, ~äz) – előadó, előadóművész
ezittäm|miin (~miizen, ~iist, ~isee, ~izez) – előadás
e|zittää (~zittämmää; ~ssiitän, ~zittää; ~ssiitin, ~zitti) – előad, bemutat ◊ ~zittää vassalaussiin – tiltakozik, ellenvéleményt hangoztat / fejt ki