R

raa|e (~ttiin, ~etta, ~ttiisse, ~ttiiz) – munka
raana (~n, ~a, ~a, ~az) – seb, sérülés
ra|e (~kkeehen, ~eeht, ~kehesse, ~keheez) – jégeső ◊ sattaa ~eeht – jég(eső) esik
raen|ta (~nan, ~taa, ~taa, ~naaz) – csöbör, vödör
rah|a (~an, ~haa, ~haa, ~az) – pénz
rah|haakaz (~akkahan, ~akast, ~akkahasse, ~akkahaz) – pénzes, gazdag
rah|i (~in, ~hiia, ~hii, ~iz) – hordozható kispad, sámli
rah|ka (~an, ~kaa, ~kaa, ~az) – joghurt(szerű tejtermék)
rahkamai|to (~jjon, ~ttooa, ~ttoo, ~jjooz) – „sült” tej (kemencében készített tejtermék)
rahva|z (~han, ~st, ~hasse, ~haaz) – nép ◊ poistuja ~hant – a nép fia, népi származék
rain|a (~an, ~aa, ~aa, ~aaz) – keresztárbóc
rai|ska (~zan, ~skaa, ~skaa, ~zaaz) − szegény (sajnálni való) ◊ poika / tyttöi ~ska! – szegény fiú / lány!
rait|iz (~tihen, ~ist, ~tihesse, ~tiheez) – tiszta (levegő), friss, üde
rai|zata (~skaamaa; ~skaan, ~skajaa; ~skaizin, ~skaiz) – 1. elront, tönkretesz; 2. elkölt
raizu (~n, ~a, ~u, ~uz) – nyugtalan, nyughatatlan
raizust – nyugtalanul
raj|a (~an, ~jaa, ~jaa, ~az) – határ, országhatár
raj|ata (~jaamaa; ~jaan, ~ajaa; ~jaizin, ~jaiz) – behatárol, határol
ra|jje (~itteehen, ~jjeeht, ~itehesse, ~iteheez) – keréknyom
rajjut|taa (~tammaa; ~an, ~taa; ~in, ~ti) – korlátoz vmit
raj|u (~un, ~juua, ~juu, ~uz) – 1. viharos ◊ ~ut ilmat – viharos idő; 2. féktelen, megfékezhetetlen ◊ ~u meez – féktelen férfi; ~u heppoin – megfékezhetetlen ló
raken|taa (~tammaa; ~nan, ~taa; ~zin, ~si) – épít, felépít, megépít
rakenta|ssa (~amaa; ~an, ~jjaa; ~izin, ~iz) – öltözködik, felöltözik
rak|ko (~on, ~koa, ~koo, ~oz) – hólyag, vízhólyag ◊ kalan ~ko – a hal úszóhólyagja; verссa-~ko – húgyhólyag
ra|ko (~on, ~kkooa, ~kkoo, ~oz) – 1. rés, hasadék, lyuk, luk; 2. lék
rakozillaa − kinyitva ◊ uksi ono ~ – az ajtó ki van nyitva
rallit|taa (~tammaa; ~an, ~taa; ~in, ~ti) – 1. futkos, ide-odafut; 2. részegeskedik
ramaška (~n, ~a, ~a, ~az) – kamilla(virág), margaréta
rammi|ta (~сommaa; ~сen, ~сoo; ~сin, ~сi) – sántít, sántikál
ram|mookaz (~okkahan, ~okast, ~okkahasse, ~okkahaz) – erős
ram|o (~on, ~mooa, ~moo, ~oz) – erő
ramonäpyk|kä (~än, ~kää, ~kää, ~äz) – tályog
ram|pa (~man, ~paa, ~paa, ~maaz) – sánta
rampajalkai|n (~zen, ~st, ~see, ~zeez) – sánta lábú
rampihu|a (~mmaa; ~n, ~u; ~in, ~i) – lesántul, megsántul
ramut|tua (~tummaa; ~un, ~tuu; ~uin, ~tui) – megerősödik, összeszedi az erejét, erőt gyűjt
ranс|сa (~an, ~сaa, ~сaa, ~aaz) – 1. hátizsák; 2. iskolatáska (háton hordott); 3. tarisznya
ranka|ssa (~zommaa; ~zen, ~ssoo; ~zin, ~zi) – megbüntet, megbírságol
rankasso|z (~ksen, ~ost, ~ksee, ~ksez) – büntetés, bírság
rank|ata (~kaamaa; ~kaan, ~ajaa; ~kaizin, ~kaiz) – kínlódik, szenved
rank|ka (~an, ~kaa, ~kaa, ~aaz) – súlyos, nehéz ◊ sattaa vihmaa ~ast – dől / ömlik / zuhog az eső, mintha dézsából öntenék
rankkahu|z (~en, ~tta, ~ee, ~ez) – teher, nehézség
rankkasa|e (~ttiin, ~etta, ~ttiisse, ~ttiiz) – zápor, záporeső, zuhé
ran|ne (~tiin, ~netta, ~tiisse, ~tiiz) – csukló
rannek|e (~kehen, ~eeht, ~kehesse, ~kehez) – 1. mandzsetta, kézelő; 2. (csukló)szíj ◊ tunniloin~e – (kar)óraszíj
rannetunni|t (~loin, ~loja, ~loihe, ~loiz) tsz – karóra
rannik|ko (~on, ~koa, ~koo, ~ooz) – parti sáv, partmente, partvidék
ran|ta (~nan, ~taa, ~taa, ~naaz) – part
rantalai|n (~zen, ~st, ~see, ~zez) – partvidéki lakos
raok|az (~kahan, ~ast, ~kahasse, ~kahaz) – (ki)nyitott
ra|pa (~van, ~ppaa, ~ppaa, ~vaz) – 1. seprő (sörfőzés, borászat); 2. sár, latyak, locspocs
rap|ahua (~ahummaa; ~paahun, ~ahuu; ~paahuin, ~paahui) − leesik ◊ ~ahua läzimää – leesik a lábáról, megbetegszik
rap|ata (~paamaa; ~paan, ~ajaa; ~paizin, ~paiz) – 1. susog, zizeg; 2. záporoz ◊ ~ajaa sattaa vihmaa – záporoz az eső
rapiska (~n, ~a, ~a, ~az) – 1. aláírás; 2. elismervény, nyugta
rapis|tua (~tummaa; ~sun, ~tuu; ~suin, ~tui) – leromlik, elöregszik
rapistu|unt (~nneehen, ~nutta, ~nehesse, ~nehez) – leromlott, elöregedett, rozoga
rap|piia (~piian, ~iaa, ~iaa, ~iaaz) – leromlott, elöregedett, rozoga
rap|ut (~puloin, ~puloja, ~puloihe, ~puloiz) tsz – 1. lépcső(feljárat); 2. feljárat
raput|ella (~telomaa; ~teen, ~telloo; ~telin, ~teli) − cibál, megcibál ◊ hiuksist ~ella – (meg)cibálja a haját
rap|uttaa (~uttammaa; ~puutan, ~uttaa; ~puutin, ~utti) – 1. ráz, leráz, megráz; 2. pislant, pislog ◊ ~uttaa silmiä – pislog a szemével; 3. szakad ◊ lunt sattaa ~uttaa – szakad a hó
rat|az (~tahan, ~ast, ~tahasse, ~tahaaz) – kerék
rauha (~n, ~a, ~a, ~az) – 1. béke; 2. nyugalom, nyugta vkinek, békéje vkinek ◊ anna miulle olla ~az! – hagyj(ál) békén / nyugton!
rauhai|n (~zen, ~st, ~see, ~zeez) – nyugodt
rauhalli|in (~zen, ~st, ~see, ~zez) – békés
ra|uta (~vvan, ~uttaa, ~uttaa, ~vvaaz) – vas
rautasep|pä (~än, ~pää, ~pää, ~äz) – kovács
rautatee (~n, ~tä, ~he, ~z) – vasút
raut|tain (~aizen, ~aist, ~aisee, ~aizeez) – vasból lévő, vas-
rav|istaa (~istammaa; ~viisan, ~istaa; ~viisin, ~isti) – ráz, leráz, megráz
ra|vvat (~utoin, ~utoja, ~utoihe, ~utoiz) tsz – csapda
ra|vveta (~kkiimaa; ~kkiin, ~kiaa; ~kkiizin, ~kkiiz) – ernyed, elernyed
ravvut|taa (~tammaa; ~an, ~taa; ~in, ~ti) – patkol, megpatkol
razva (~n, ~a, ~a, ~az) – zsír
razvahi|in (~zen, ~ist, ~see, ~zez) – zsír- ◊ ~in kerta – zsírréteg
razvak|az (~kahan, ~ast, ~kahasse, ~kahaz) – zsíros
reh|ti (~in, ~tiä, ~tii, ~iz) – becsületes
re|ikä (~jjän, ~ikkää, ~ikkää, ~jjääz) – lyuk, luk
rei|zi I (~jjen, ~ttä, ~ttee, ~jjeez) – comb (emberi)
rei|zi II (~zin, ~ssiiä, ~ssii, ~ziiz) – útvonal, útirány
rejit|tää (~tämmää; ~än, ~tää; ~in, ~ti) – lyukaszt, lukaszt, kilyukaszt, kilukaszt, lyuggat
re|ki (~en, ~kkiiä, ~kkee, ~ez) – szán fn, szánkó
renka|z (~han, ~st, ~hasse, ~haaz) – gyűrű
re|poi (~voin, ~ppooja, ~poihe, ~voiz) – róka
re|tu (~un, ~ttuua, ~ttuu, ~uz) – sár, latyak
riih|i (~en, ~ta, ~ee, ~eez) – terményszárító, magtár
riip|piiä (~imää; ~in, ~pii; ~in, ~pi) – letép, leszakít, leszed
riip|pooa (~omaa; ~on, ~poo; ~oin, ~poi) – szakít, elszakít, tép, eltép
riip|pua (~pumaa; ~un, ~puu; ~uin, ~pui) – 1. függ, lóg, csüng; 2. (+el) függ vmitől ◊ se ~puu olosuhtehist – ez a körülményektől függ
riippuva (~n, ~a, ~a, ~az) – vmitől függő
rii|ssuua (~zumaa; ~zun, ~ssuu; ~zuin, ~sui) – levetkőztet
riis|tää (~tämää; ~sän, ~tää; ~sin, ~ti)(+gen / part) megfoszt vmitől ◊ ~tää elon / ellooa – megfoszt az életétől
ri|ita (~jjan, ~ittaa, ~ittaa, ~jjaaz) – veszekedés, cívódás
riit|tää (~tämää; ~tää; ~ti) – elég (elégséges) vmiből, futja vmire
rii|zussa (~ssuumaa; ~ssuun, ~suujaa; ~ssuizin, ~ssuiz) – levetkőzik
ri|jjellä (~itelömmää; ~iteen, ~itelöö; ~itteelin, ~itteeli +ill) – veszekszik, civakodik, hajba kap
rik|az (~kahan, ~ast, ~kahasse, ~kahaaz) – gazdag
rikkahu|z (~en, ~tta, ~ee, ~ez) – gazdagság
rikkarooho (~n, ~a, ~o, ~oz) – gaz fn, dudva, gyom
rik|koa (~komaa; ~on, ~koo; ~oin, ~koi) – 1. megzavar; 2. megtör (rendet, csendet)
rikkoja (~n, ~a, ~a, ~az) – zavaró
rikkomi|in (~zen, ~ist, ~see, ~zez) – megzavarás
rikkomu|z (~ksen, ~ust, ~ksee, ~ksez) – kihágás, rendbontás
rinnaal (+gen) nu – vmi mellett, vminek az oldalán
rinnakkaizin – egymás mellett
rinnalle (+gen) nu – vmi mellé, vminek az oldalára
rinnalt (+gen) nu – vmi mellől, vminek az oldaláról
rinnu|z (~ksen, ~ust, ~ksesse, ~kseez) – ruhamell
rin|ta (~nan, ~taa, ~taa, ~naaz) – mell, kebel
rip|pi (~in, ~piä, ~pii, ~iz) – 1. vminek a megvallása, hitvallás; 2. vminek a bevallása, gyónás
rip|piitöz (~itöksen, ~itööst, ~itöksee, ~itöksez) – szentbeszéd, prédikáció
risti (~n, ~ä, ~i, ~iz) – kereszt
ristik|kö (~ön, ~köä, ~köö, ~ööz) – rács, rostély
ristik|käin (~käizen, ~äist, ~käisee, ~käizez) – keresztalakú
ristikkäizest – keresztbe(n)
ristimi|in (~zen, ~ist, ~see, ~zez) – keresztelés, megkeresztelés, keresztség
ristittä|ssä (~ämää; ~än, ~jjää; ~izin, ~iz) – keresztelkedik, megkeresztelkedik
risti|ä (~mää; ~n, ~i; ~n, ~) – keresztel, megkeresztel ◊ iссiä ~ä – keresztet vet
ri|uku (~vvun, ~ukkuua, ~ukkuu, ~vvuuz) – hosszú farúd, pózna
rizintka (~n, ~a, ~a, ~az) – gumi
rizintkai|n (~zen, ~st, ~see, ~zez) – gumiból készült, gumi-
roh|eta (~kkiimaa; ~kkiin, ~kiaa; ~kkiizin, ~kkiiz) – merészkedik, bátorkodik
roh|hooja (~oimaa; ~hooi; ~oi) – zöldell
rohkai|ssa (~zommaa; ~zen, ~ssoo; ~zin, ~si) – buzdít, sarkall, serkent
rohkais|tua (~tummaa; ~sun, ~tuu; ~suin, ~tui) – mer, merészkedik
rohkehu|z (~en, ~tta, ~ee, ~ez) – merészség, bátorság
rohkia (~n, ~a, ~a, ~z) – merész, bátor
rohkial – bátran
rohoi|n (~zen, ~st, ~see, ~zeez) – zöld
rohut|aa (~ammaa; ~aa; ~i) – zöldell
roh|to (~on, ~toa, ~too, ~oz) – orvosság, gyógyszer
rooс|сa (~an, ~сaa, ~сaa, ~aaz) − svéd mn~an keel – svéd nyelv
rooссak|koi (~oin, ~koja, ~koihe, ~oiz) – svéd nő
rooссalai|n (~zen, ~st, ~see, ~zez) – svéd (ember)
roo|ka (~vvan, ~kkaa, ~kkaa, ~vvaaz) – 1. étel, eledel, ennivaló; 2. takarmány, eleség
rookahil|u (~un, ~luua, ~luu, ~uz) – táplálkozás, étkezés
roo|sa (~zan, ~ssaa, ~ssaa, ~zaaz) – ostor
roos|se (~tiin, ~settä, ~tiisse, ~tiiz) – rozsda
roostii|n (~zen, ~st, ~see, ~zeez) – rozsdás
roos|tua (~tumaa; ~sun, ~tuu; ~suin, ~tui) – rozsdásodik, megrozsdásodik, berozsdásodik
ro|ska (~zan, ~skaa, ~skaa, ~zaz) – szemét, hulladék
rot|ko (~on, ~koa, ~koo, ~oz) – szakadék
rot|ta (~an, ~taa, ~taa, ~az) – patkány
rozvo|i (~in, ~ja, ~ihe, ~iz) – rabló
rozvo|ta (~omaa; ~on, ~jaa; ~izin, ~iz) – rabol, elrabol, kirabol
ruina|ta (~amaa; ~an, ~jaa; ~izin, ~iz) – 1. könyörög, kérlel; 2. kéreget
ru|iz (~kkiihen, ~ist, ~kihesse, ~kiheez) – rozs
rukihi|in (~zen, ~ist, ~see, ~zez) – rozsból készült, rozs-
rukkai|n (~zen, ~st, ~see, ~zeez) – kesztyű
ruk|koohuz (~ohuksen, ~ohuust, ~ohuksee, ~ohuksez) – ima, imádság
rukohi|lla (~lomaa; ~en, ~lloo; ~lin, ~li) – imádkozik
runko (~n, ~a, ~o, ~oz) – 1. törzs, fatörzs; 2. váz
ruumen|et (~iin, ~ia, ~isse, ~iz) tsz – pelyva
ruumihenpu|ut (~jjen, ~ita, ~ihe, ~iz) tsz – koporsó
ruumi|z (~hen, ~st, ~hesse, ~heez) – holttest, tetem, hulla
ruuna (~n, ~a, ~a, ~az) – herélt ló
ruuzu (~n, ~a, ~u, ~uz) – bőrkiütés
ryhmä|tä (~ämää; ~än, ~jää; ~izin, ~iz) – játszik
rynni (~n, ~ä, ~i, ~iz) – jégtömb
rynni|ä (~mää; ~n, ~i; ~n, ~) – ráncigál, rángat
ryssy (~n, ~ä, ~y, ~yz) − ízület ◊ sormi~ – ujjízület
ryt|kä (~än, ~kää, ~kää, ~äz) – retek
rytyzik|ko (~on, ~koa, ~koo, ~ooz) – sűrű fn, erdősűrű
rytöjää (~n, ~tä, ~hä, ~z) – jégdarab (nagyobb), jégtömb
ryv|ettyä (~ettymmää; ~veetyn, ~ettyy; ~veetyin, ~ettyi) – bepiszkolódik, összekoszolódik
ryyp|piä (~pimää; ~in, ~pii; ~in, ~pi) – iszik (szeszt)
ryyp|ätä (~päämää; ~pään, ~äjää; ~päizin, ~päiz) – kortyolgat, kortyint (szeszt)
ryy|ti (~vvin, ~ttiiä, ~ttii, ~vviiz) – menyasszonyi ruha
ry|zy (~zyn, ~ssyyä, ~ssyy, ~zyz) – forgácsfa
ry|zyt (~sylöin, ~sylöjä, ~sylöihe, ~sylöiz) tsz – csörögefánk, forgácsfánk
ry|zä (~zän, ~ssää, ~ssää, ~zäz) – varsa
räh|i (~in, ~hiiä, ~hii, ~iz) – pad, lóca
räh|issä (~izömmää; ~hiizen, ~izöö; ~hiizin, ~hiiz) – lármázik, zajong, zajt csap
räimä|tä (~ämää; ~än, ~jää; ~izin, ~iz) – dob i, eldob, hajít, elhajít
räity|ssä (~ymää; ~yn, ~yjää; ~izin, ~iz) – 1. elbágyad; 2. elsorvad
rä|ityä (~itymää; ~jjyn, ~ityy; ~jjyin, ~ityi) – hervad, elhervad
räj|ähtää (~ähtämmää; ~jäähän, ~ähtää; ~jäähin, ~ähti) – felrobban
räkilli|in (~zen, ~ist, ~see, ~zez) – hevített, melegített
räk|ittää (~ittämmää; ~kiitän, ~ittää; ~kiitin, ~itti) − süt, tűz ipäivyt ~ittää – tűz a nap
räk|ki (~in, ~kiä, ~kii, ~iz) – friss forró káposztaleves
räkkiillää – forrón
rä|kkiiä (~kimää; ~in, ~kkii; ~in, ~ki) – orrot fúj, kifújja az orrát
rä|kä (~än, ~kkää, ~kkää, ~äz) – orrváladék, takony
ränkäh|tää (~tämmää; ~än, ~tää; ~in, ~ti) – rákiált, ráförmed
rän|nätä (~täämää; ~tään, ~täjää; ~täizin, ~täiz) – sürög-forog, lót-fut
räntii|n (~zen, ~st, ~see, ~zeez) – latyakos, locspocsos ◊ ~n syksy – latyakos ősz
räntii|t (~löin, ~löjä, ~löihe, ~löiz) tsz – locspocs, latyak, vizes hó
räpkä (~n, ~ä, ~ä, ~äz) – rongy, törlőrongy
räp|pääle (~älehen, ~äleeht, ~älehesse, ~älehez) – vminek a határa, környéke ◊ linnan ~älehhiin ulkopooleel – a város határában
räpsäh|tää (~tämmää; ~än, ~tää; ~in, ~ti) – 1. pislant, rápislant; 2. kacsint, rákacsint
räpsähö|z (~ksen, ~öst, ~ksee, ~ksez) − kacsintás
räps|ää (~ämää; ~än, ~ää; ~in, ~i) – 1. pislant, rápislant; 2. kacsint, rákacsint
räpäk|kä (~än, ~kää, ~kää, ~ääz) – (fürdő)törülköző
rä|skää (~skämää; ~zän, ~skää; ~zin, ~ski) – recseg, ropog, zörög
rästähäi|n (~zen, ~st, ~see, ~zez) – fenyőrigó
rät|issä (~izömmää; ~tiizen, ~izöö; ~tiizin, ~tiiz) – recseg, ropog
rätis|tyä (~tymmää; ~syn, ~tyy; ~syin, ~tyi) – lelapul, ellapul, ellaposodik
rät|ti (~in, ~tiä, ~tii, ~iz) – kendő ◊ jalka~ti – lábtörlő; nenä~ti – zsebkendő; paha~ti – törlőkendő
rättinä (~n, ~ä, ~ä, ~äz) – női ing
rätähyt|tää (~tämää; ~än, ~tää; ~in, ~ti) – kopog
räys|säz (~tähän, ~säst, ~tähässe, ~tähäz) – eresz
räzähtä|ssä (~ämää; ~än, ~jjää; ~izin, ~iz) – nekiütközik, nekicsattan
rä|zähtää (~zähtämmää; ~ssäähän, ~zähtää; ~ssäähin, ~zähti) – dörög, dörren ◊ ukko ~zähti – dörgött a menny / az ég
rääk|äz (~kähän, ~äst, ~kähässe, ~kähääz) – taknyos
rää|siä (~simää; ~zin, ~sii; ~zin, ~si) – igyekszik
rää|ty (~yn, ~ttyyä, ~ttyy, ~yz) – sor, sorrend
rääyt|tää (~tämmää; ~än, ~tää; ~in, ~ti) – sorba rendez / rak, elrendez
röččinä (~n, ~ä, ~ä, ~äz) – havaseső
röh|kiä (~kimää; ~in, ~kii; ~in, ~ki) – röfög
röyhkelyt|tää (~tämää; ~tää; ~ti +part) − pöfög
röyhky|tä (~ymää; ~yn, ~jää; ~izin, ~iz) – füstöl, füstölög
röyhkä|tä (~ämää; ~än, ~jää; ~izin, ~iz) – böfög
röyk|ky (~yn, ~kyä, ~kyy, ~yyz) – rakás, kupac, halom
röömik|köjjä (~köimää; ~öin, ~köi; ~öin, ~köi) – mászik, kúszik
röömillee – négykézlábra ◊ noissa ~ – négykézlábra áll
röömillää – négykézláb(on)
röömi|ä (~mää; ~n, ~i; ~n, ~) – mászik, kúszik
röös|tää (~tämää; ~sän, ~tää; ~sin, ~ti) – lop, ellop, meglop
rööstämi|in (~zen, ~ist, ~see, ~zez) – lopás
röövi|ä (~mää; ~n, ~i; ~n, ~) – rabol, elrabol
rööväri (~n, ~ä, ~i, ~iz) – rabló
röövä|tä (~ämää; ~än, ~jää; ~izin, ~iz) – ra