Ö

öhähtä|ssä (~ämää; ~än, ~jjää; ~izin, ~iz) – visít
öi|n (~zen, ~st, ~see, ~zeez) – éji, éjjeli, éjszakai
öittee – éjjel hsz, éjszaka hsz
öksyt|tää (~tämmää; ~än, ~tää; ~in, ~ti) – letérít az útról
öksy|ä (~mää; ~n, ~y; ~in, ~i) – bolyong, tévelyeg
öl|issä (~izömmää; ~liizen, ~izöö; ~liizin, ~liiz) – bőg, bömböl
öljy (~n, ~ä, ~y, ~yz) – olaj, étolaj
öljyi|n (~zen, ~st, ~see, ~zeez) – olajos
öljykraa|ska (~zan, ~skaa, ~skaa, ~zaaz) – olajfesték
öljy|ssä (~zömmää; ~zen, ~soo; ~zin, ~si) – olajoz, megolajoz
ör|issä (~izömmää; ~riizen, ~izöö; ~riizin, ~riiz) – hörög
ör|riine (~inehen, ~ineeht, ~inehesse, ~inehez) – hörgés
öö (~n, ~tä, ~hö, ~z) – éj, éjjel fn, éjszaka fn~l / ~n – éjjel hsz, éjszaka hsz; hyvvää ~tä! – jó éjt / éjszakát!
ööa|ssiia (~ssiian, ~ziaa, ~ziaa, ~ziaz) – éjjeliedény
öököttäv|ä (~än, ~vää, ~vää, ~ääz) – émelyítő
öökött|ää (~ämmää; ~ää; ~i +part) – émelyít
öökötö|z (~ksen, ~öst, ~ksee, ~ksez) – émelygés, öklendezés
öölaak|koi (~oin, ~koja, ~koihe, ~oiz) – fülesbagoly
öömaj|a (~an, ~jaa, ~jaa, ~az) – hálóhely, alvóhely
öömatok|kain (~kaizen, ~aist, ~kaisee, ~kaizez) – földigiliszta
öömööh|ä (~än, ~hää, ~hää, ~ääz) – mély éj(szaka)
öönik|ka (~an, ~kaa, ~kaa, ~aaz) – szállóvendég
ööpa|ita (~jjan, ~ittaa, ~ittaa, ~jjaaz) – hálóing
öö|ppyyä (~pymää; ~vyn, ~ppyy; ~vyin, ~pyi) – éjszakázik vhol
öösia (~n, ~a, ~a, ~z) – éjjeli szállás, éjszakai szállás
öösok|keehuz (~ehuen, ~ehutta, ~ehuee, ~ehuez) – farkasvakság, szürkületi vakság
öösok|kiia (~kiian, ~iaa, ~iaa, ~iaz) – farkasvakságban szenvedő
öösyä|n (~men, ~änt, ~mee, ~meez) – éjfél ◊ ~men aikkaa – éjfélkor
öövah|ti (~in, ~tia, ~tii, ~iz) – éjjeliőr