M

maa (~n, ~ta, ~ha, ~z) – 1. föld; 2. Maa – (a) Föld; 3. talaj; 4. ország ◊ Venä~ – Oroszország
maa ilma (~n, ~a, ~a, ~az) – világ ◊ koko ~az – az egész világon
maa om|meenat (~enoin, ~enoja, ~enoihe, ~enoiz) tsz – burgonya, krumpli
maaper|ä (~än, ~rää, ~rää, ~ääz) – talaj
ma|ata (~kkaamaa; ~kkaan, ~kajaa; ~kkaizin, ~kkaiz) – alszik
ma|az (~kkaahan, ~ast, ~kahasse, ~kahaaz) – kemencepadka
mac|caa (~camaa; ~an, ~caa; ~oin, ~coi) – cuppan, cuppant
macut|ella (~telomaa; ~teen, ~telloo; ~telin, ~teli) – cuppog
mačalka (~n, ~a, ~a, ~az) – fürdőszivacs
ma|e (~tteehen, ~eeht, ~tehesse, ~teheez) – menyhal
mae|lla (~lommaa; ~en, ~loo; ~lin, ~li) – kúszik, mászik
magja (~n, ~a, ~a, ~az) – édes ◊ pool~ viini – félédes bor; ~ vezi – édesvíz
magjas|sella (~telomaa; ~teen, ~telloo; ~telin, ~teli) – ínyenckedik, torkoskodik, nassol
magja|z (~han, ~st, ~hasse, ~haaz) – ínyenc
mahla (~n, ~a, ~a, ~az) – lé, nedü, nedv
mahlahi|in (~zen, ~ist, ~see, ~zez) – lédús, leves mn
mahlak|az (~kahan, ~ast, ~kahasse, ~kahaz) – lédús, leves mn
mah|taa (~tamaa; ~an, ~taa; ~oin, ~toi +ill) – tud vmit tenni, képes vmit tenni
mah|tua (~tumaa; ~un, ~tuu; ~uin, ~tui) – befér vhol, belefér vhová
mahut|ella (~telomaa; ~teen, ~telloo; ~telin, ~teli) – berak, betesz, behelyez
mai (~n, ~ta, ~he, ~z) – május ◊ enzimäin päivä ~z – május elseje
maikkia (~n, ~a, ~a, ~z) – édeskés
maina (~n, ~a, ~a, ~az) – halászólék
maini|a (~maa; ~n, ~i; ~n, ~ +part) – hivatkozik vkire ◊ ~a hänt – őrá hivatkozik
mainio (~n, ~ta, ~sse, ~z) – kiváló, kitűnő, pompás, remek ◊ ~ta! – remek!
maini|ta (~commaa; ~cen, ~coo; ~cin, ~ci) – 1. megemlít; 2. észbe juttat
mais|sella (~telommaa; ~teen, ~teloo; ~telin, ~teli) – ízlelget, kóstolgat, megízlel, megkóstol
mais|taa (~tamaa; ~san, ~taa; ~soin, ~toi) – ízlel, megízlel, kóstol, megkóstol
maista|ssa (~amaa; ~an, ~ajaa; ~izin, ~iz +abl) – tűnik vmilyen ízűnek ◊ ~ssa magjalt – édesnek tűnik
maistu|a (~maa; ~u; ~i +abl) – vmilyen íze van, vmilyennek ízlik
ma|ito (~jjon, ~ittooa, ~ittoo, ~jjooz) – tej
maitoham|maz (~ppaahan, ~mast, ~pahasse, ~pahaaz) – tejfog
mait|oin (~toman, ~oint, ~tomaa, ~tomaaz) − nem tejelő ◊ ~oin lehmä – nem tejelő tehén
maitokuk|ka (~an, ~kaa, ~kaa, ~az) – pitypang, gyermekláncfű
maitomur|o (~on, ~rooa, ~roo, ~oz) – hideg tejleves beleaprított fehér kenyérrel
maitosarv|i (~en, ~ia, ~ee, ~eez) – cumisüveg
maitoseen|et (~iloin, ~iloja, ~iloihe, ~iloiz) tsz – tejelőgomba
maitotrat|ti (~in, ~tiia, ~tii, ~iz) – tejszűrő
maizen – 1. szárazon; 2. szárazföldön
maizin – 1. szárazon; 2. szárazföldön
maj|a (~an, ~jaa, ~jaa, ~az) – sátor
maj|akka (~jaakan, ~akkaa, ~akkaa, ~akaaz) – világítótorony
majjok|az (~kahan, ~ast, ~kahasse, ~kahaz) − tejelő ◊ ~az lehmä – tejelő tehén
makaizij|a (~an, ~jaa, ~jaa, ~az) – közös terménytár
makenut|taa (~tamaa; ~an, ~taa; ~in, ~ti) − édesít, megédesít ◊ ~taa čaajua – teát édesít
makertav|a (~an, ~vaa, ~vaa, ~az) – édesített, megédesített
mak|kaahuz (~ahuksen, ~ahuust, ~ahuksee, ~ahuksez) – hálóhely
makkaahuztu|pa (~van, ~ppaa, ~ppaa, ~vaz) – hálószoba
makkuhi|in (~zen, ~ist, ~see, ~zez) – ízes, ízletes
makkui|za (~zan, ~saa, ~saa, ~zaaz) – ízes, ízletes
makkut|taa (~tammaa; ~an, ~taa; ~in, ~ti) – lefektet, lerak aludni
ma|ko (~on, ~kkooa, ~kkoo, ~oz) – has ◊ ahtaa ~on täyn – tömi a hasát; täyttää ~kkooa – megtömi a hasát, teletömi a hasát
maksa (~n, ~a, ~a, ~az) – máj
maks|aa (~amaa; ~an, ~aa; ~oin, ~oi) – 1. fizet; 2. kerül vmennyibe ◊ kui paljo se ~aa? – mennyibe kerül ez?
maks|at (~oin, ~oja, ~oihe, ~oiz) tsz – belsőség (állati)
maksu (~n, ~a, ~u, ~uz) – fizetés, bér
ma|ku (~un, ~kkuua, ~kkuu, ~uz) – íz (szájban érzékelt)
malitv|a (~an, ~aa, ~aa, ~aaz) – ima, imádság
malja (~n, ~a, ~a, ~az) – tál
maljakak|ku (~un, ~kua, ~kuu, ~uz) – éjjeli bagoly
malk|eta (~kenommaa; ~kenen, ~kenoo; ~kenin, ~keni) – elhallgat, elcsitul, elcsendesedik ◊ tuul ~keni – a szél elcsitult
malk|ki (~in, ~kia, ~kii, ~iiz) – gyomor
malk|kia (~ian, ~kiaa, ~kiaa, ~iaz) – nyugodt, csendes, békés
malkkiast – nyugodtan, csendesen, békében
mal|li (~in, ~lia, ~lii, ~iz) – égetőforma
malt|taahat (~ahiin, ~ahia, ~ahisse, ~ahiiz) tsz – maláta
mamma|ta (~amaa; ~an, ~jaa; ~izin, ~iz) – alszik
mam|oi (~oin, ~mooja, ~oihe, ~oiz) – mama, anyu, anyuka
manae|lla (~lomaa; ~en, ~lloo; ~lin, ~li) – káromkodik
man|ahka (~naahan, ~ahkaa, ~ahka, ~ahaaz) – szerzetes
manasteri (~n, ~a, ~i, ~z) – kolostor
manašk|a (~an, ~aa, ~aa, ~aaz) – apáca
man|ata (~naamaa; ~naan, ~ajaa; ~naizin, ~naiz) – 1. szitkozódik, átkozódik; 2. átkoz, megátkoz, elátkoz
mancet|ti (~in, ~tia, ~tii, ~iiz) – 1. kézelő, mandzsetta; 2. hajtóka
mančik|ka (~an, ~kaa, ~kaa, ~aaz) – szamóca ◊ saatu~ka – földieper, kerti eper
manerv|a (~an, ~aa, ~aa, ~aaz) – manőver
manit|ella (~telomaa; ~teen, ~telloo; ~telin, ~teli) – hív, hívogat, csalogat
manku|a (~maa; ~n, ~u; ~in, ~i) – kér vmit
manna (~n, ~a, ~a, ~az) – búzadara, gríz
man|naahuz (~ahuksen, ~ahuust, ~ahuksee, ~ahuksez) – 1. szitok; 2. átok
man|neeri (~neerin, ~eria, ~erii, ~eriiz) – modor, viselkedés
man|neeta (~neetan, ~etaa, ~etaa, ~neetaaz) – pénzérme, érme
man|ner (~teren, ~neert, ~teresse, ~tereez) – földrész, kontinens, szárazföld
maok|az (~kahan, ~ast, ~kahasse, ~kahaz) – férges, kukacos
maonkot|tain (~taizen, ~aist, ~taisee, ~taizez) – kagyló
maot|tua (~tummaa; ~un, ~tuu; ~uin, ~tui) – vonaglik, tekerődzik
marakat|ti (~in, ~tia, ~tii, ~iiz) – cerkóf(majom)
marakut|ella (~telommaa; ~teen, ~teloo; ~telin, ~teli) – bemocskol, összemocskol, bepiszkít, összepiszkít, beszennyez, összeszennyez
marakut|taa (~tamaa; ~an, ~taa; ~in, ~ti) – fáradozik, serénykedik, szorgoskodik ◊ ~taa yssävän poolest – másért fáradozik
marh|a (~an, ~aa, ~aa, ~aaz) – 1. sallang; 2. kantár
marham|et (~iin, ~ia, ~ii, ~iiz) tsz − gyeplő ◊ suicen~et – gyeplőszár
marhut|taa (~tammaa; ~an, ~taa; ~in, ~ti) – feldíszít, felsallangoz
marj|a (~an, ~aa, ~aa, ~aaz) – bogyó(termés)
marjak|az (~kahan, ~ast, ~kahasse, ~kahaz) − bogyós
marjamer|ta (~ran, ~taa, ~taa, ~raaz) – bogyószedő kosár
marjapeh|ko (~on, ~koa, ~koo, ~oz) – bogyós cserje / bokor
marjasaa|tu (~un, ~ttuua, ~ttuu, ~uz) – gyümölcsöskert
marjavar|z (~ren, ~tta, ~tee, ~reez) – bogyós cserje / bokor
marjave|zi (~en, ~ttä, ~ttee, ~ez) – gyümölcslé, szörp
marjaviini (~n, ~ä, ~i, ~iiz) – 1. gyümölcsbor; 2. likőr
marjuk|kain (~kaizen, ~aist, ~kaisee, ~kaiz) – bogyószem
mark|ka (~an, ~kaa, ~kaa, ~aaz) – bélyeg ◊ posti~ka – postabélyeg
mar|raz (~ttаahan, ~rast, ~tahasse, ~tahaaz) – elveszett, pusztulásra ítélt, halálra ítélt ◊ se ihmiin on jo ~raz – ez már egy elveszett ember
marrazket|tu (~un, ~tua, ~tuu, ~uz) – (bőr)felhám
mars|sia (~simaa; ~in, ~sii; ~in, ~si) – menetel, masíroz
martti I (~n, ~a, ~i, ~iz) – március
mart|ti II (~in, ~tia, ~tii, ~iiz) – 1. szükség; 2. szükséglet
ma|ssiina (~ssiinan, ~zinaa, ~zinaa, ~zinaaz) – gép, gépezet
mastersko|i (~in, ~ita, ~isse, ~iz) – műhely
masti (~n, ~a, ~i, ~iz) – árboc
matalaal – alacsonyan, alul, lent
matalai|n (~zen, ~st, ~see, ~zez) – alacsony (termetű)
matalaiskui|n (~zen, ~st, ~see, ~zez) – zömök, tömzsi
matalalle – alacsonyra, alulra, le
matalalt – alulról, lentről
matalammal kf – alacsonyabban, lejjebb
matalammalle kf – alacsonyabbra, lejjebbre
matalik|ko (~on, ~koa, ~koo, ~ooz) – alföld, sík(ság)
matalik|koi (~oin, ~koja, ~koihe, ~oiz) – zátony
matalut|taa (~tamaa; ~an, ~taa; ~in, ~ti) – lejjebb ereszt, leenged, leszállít (árat)
mat|ka (~an, ~kaa, ~kaa, ~az) – út (hossz) ◊ hää mäni maihe omiz ~koiz – a saját útját járta; hyvvää ~kaa! – szerencsés / jó utat!
matkalai|n (~zen, ~st, ~see, ~zez) – utas, utazó, vándor
matka|ta (~amaa; ~an, ~jaa; ~izin, ~iz) – utazik, utazást tesz
matkus|sella (~telomaa; ~teen, ~telloo; ~telin, ~teli) – utazgat
matkus|taa (~tammaa; ~san, ~taa; ~sin, ~ti) – elutazik, útrakel
ma|to (~on, ~ttooa, ~ttoo, ~oz) – kígyó ◊ vaski~to – rézsikló; kirjava ~to – vipera; ranta~to – vízisikló
matok|kain (~kaizen, ~aist, ~kaisee, ~kaizez) – 1. féreg, kukac; 2. puhatestű (állatfaj)
matrossi (~n, ~a, ~i, ~iz) – matróz
mat|taala (~taalan, ~alaa, ~alaa, ~alaaz) – 1. sekély ◊ ~taala lammi – sekély tó; 2. alacsony szintű
mat|taaluz (~aluen, ~alutta, ~aluee, ~alueez) – alacsony vízállás, sekélyvizűség
mauk|az (~kahan, ~ast, ~kahasse, ~kahaz) – ízes, ízletes
maus|se (~tiin, ~setta, ~tiisse, ~tiiz) – fűszer
maus|taa (~tammaa; ~san, ~taa; ~sin, ~ti) – fűszerez, megfűszerez, ízesít
maut|oin (~toman, ~oint, ~tommaa, ~tommaz) – íztelen, ízetlen
mec|cä (~än, ~cää, ~cää, ~ääz) – erdő
meccäel|läävä (~läävän, ~ävää, ~ävää, ~ävääz) – (erdei) vadállat
meccävooh|i (~en, ~ta, ~ee, ~eez) – őz
mecänlai|ta (~jjan, ~ttaa, ~ttaa, ~jjaaz) – erdőszél
meeh|hiin (~izen, ~iist, ~isee, ~izeez) – férfi-, férfias
meel (~en, ~t, ~ee, ~eez) – 1. ész, értelem ◊ muistua ~ee – eszébe jut; 2. emlékezet ◊ jää’ä ~ee – emlékezetbe vésődik, megjegyződik; jättää ~ee – emlékezetbe vés, megjegyez; unohtua ~est – megfeledkezik magáról
meelyttäv|ä (~än, ~vää, ~vää, ~väz) – kellemes, kedves (tetszést keltő)
meelyt|tää (~tämmää; ~än, ~tää; ~in, ~ti +part) – tetszik ◊ tämä ~tää minnua – ez tetszik nekem
mee|z (~hen, ~st, ~hesse, ~heez) – 1. férfi; 2. férj
meijjet tsz acc – minket
mellak|ka (~an, ~kaa, ~kaa, ~aaz) – botrány
mellas|taa (~tammaa; ~san, ~taa; ~sin, ~ti) – botrányt okoz, garázdálkodik
mel|looa (~omaa; ~on, ~loo; ~oin, ~oi) – (egy) evezővel lapátol
mer|i (~en, ~t, ~ree, ~ez) – tenger
merimee|z (~hen, ~st, ~hesse, ~heez) – tengerész
merkicömät|öin (~tömän, ~öint, ~tömmää, ~tömäz) – 1. jelöletlen, jeltelen; 2. jelentéktelen, nem jelentős
merkicöv|ä (~än, ~vää, ~vää, ~äz) – jelentékeny, jelentős
merki|tä (~cömmää; ~cen, ~cöö; ~cin, ~ci) – 1. jelöl, megjelöl, jelez; 2. jelent (jelentése van)
merk|ki (~in, ~kiä, ~kii, ~iiz) – jel, jelölés
met|ti (~in, ~tiä, ~tii, ~iz) – nyúldomolykó (halfajta)
me|zi (~en, ~ttä, ~ttee, ~ez) – méz
mihe? – hová?
miheikke – valahová
mihele – akárhová, bárhová
miks? – miért?
miksle – akármiért
mi|kä (~nen, ~tä, ~he, ~ss) − micsoda, milyen, melyik ◊ ~kä se ono? – ez micsoda? ~nen varriin? – milyen színű? ~he nasse? – meddig? (időben)
mikäikke (minenikke, mitäikke, miheikke, missikke) – valami
mikäle (minenle, mitäle, mihele, missle) – akármi, bármi
millai|n (~zen, ~st, ~see, ~zeez) – milyen, miféle
millikke viissii – valahogyan, valamilyen módon
mill-le viissii – akárhogyan, bárhogyan
mill viissii? – hogyan? milyen módon?
mist? – honnan? honnét?
mistikke – valahonnan, valahonnét
mistle – akárhonnan, bárhonnan, akárhonnét, bárhonnét
mitanot|to (~on, ~toa, ~too, ~oz) – méret vétele, mérés, megmérés
mit|ata (~taamaa; ~taan, ~ajaa; ~taizin, ~taiz) – mér, megmér
mit|ta (~an, ~taa, ~taa, ~az) – mérték
mittai|n (~zen, ~st, ~see, ~zeez) – méret, nagysága vminek, hossza vminek
mitte (+part) – ne, se, nem, sem
mitte ..., mittekä ... – se(m) ..., se(m) ...
mität|öin (~tömän, ~öint, ~tömmää, ~tömäz) – csekély, jelentéktelen
mitättömy|z (~en, ~ttä, ~ee, ~ez) – csekélység, jelentéktelenség
mitä vart? – mi végett? mi célból?
miz? – hol?
mizikke – valahol
mizle – akárhol, bárhol
mi|ä (~un, ~nnua, ~uhe, ~uz) – én ◊ anna ~ulle! – add (én)nekem!
mo|en (~kkeenen, ~eent, ~kenesse, ~keneez) – hasonló
moit|e (~tiin, ~etta, ~tiisse, ~tiiz) – szemrehányás, korholás, feddés, megfeddés
moit|tia (~timaa; ~in, ~tii; ~in, ~ti) – szemére vet, korhol, megfedd
moittiit|oin (~toman, ~oint, ~tommaa, ~tomaz) – feddhetetlen
mok|kooma (~kooman, ~omaa, ~omaa, ~omaaz) – ilyen, olyan
mol|leemat (~empiin, ~empia, ~empii, ~emmiiz) tsz – mindkettő
monenlaajai|n (~zen, ~st, ~see, ~zeez) – különböző, különféle
mon|i (~en, ~t, ~nee, ~ez) – 1. (esz nom) nem sok, valahány; 2. (esz part) egy pár, néhány; 3. (tsz part) sok
monijumalai|n (~zen, ~st, ~see, ~zez) – többistenhívő
monijumalaizu|z (~en, ~tta, ~ee, ~ez) – többistenhit
monikertai|n (~zen, ~st, ~see, ~zeez) – többszöri, ismételt
monik|ko (~on, ~koa, ~koo, ~ooz) – 1. sokaság; 2. többes szám
monipooli|in (~zen, ~ist, ~see, ~zeez) – sokoldalú
monivoot|tiin (~izen, ~iist, ~isee, ~izeez) – sokévi, sokéves
monni (~n, ~a, ~i, ~iz) – harcsa
moori (~n, ~a, ~i, ~iz) – anyóka, anyó, öregasszony
moottori (~n, ~a, ~i, ~iz) – motor
morsia (~n, ~a, ~a, ~z) – menyasszony
morsianhun|tu (~nun, ~tua, ~tuu, ~nuuz) – menyasszonyi fátyol
morsiankapio|t (~loin, ~loja, ~loihe, ~loiz) tsz – kelengye, hozomány
muinahi|in (~zen, ~ist, ~see, ~zez) – ősrégi, ősi
muis|taa (~tamaa; ~san, ~taa; ~sin, ~ti) – 1. emlékszik; 2. megjegyez, nem felejt el ◊ ei ~taa elfelejt
muis|ti (~sin, ~tia, ~tii, ~siiz) – emlékezet
muka – állítólag
mukkaa – vmihez képest
mun|a (~an, ~naa, ~naa, ~az) – 1. tojás; 2. tyúktojás
mun|niia (~imaa; ~in, ~nii; ~in, ~i) – tojik, tojást rak
mur|e (~reehen, ~eeht, ~ehesse, ~eheez) – szomorúság, bánat, bú
murehelli|in (~zen, ~ist, ~see, ~zez) – szomorú, bánatos, bús
mur|ehtia (~ehtimmaa; ~reehin, ~ehtii; ~reehin, ~ehti) – szomorkodik, bánkódik, búsul
murehut|taa (~tamaa; ~an, ~taa; ~in, ~ti) – elszomorít, elkeserít
mur|re (~tiin, ~retta, ~tiisse, ~tiiz) – dialektus, nyelvjárás, tájszólás
murro|z (~ksen, ~ost, ~ksee, ~kseez) – törés
mur|taa (~tamaa; ~ran, ~taa; ~zin, ~si) – 1. tör, eltör, összetör, széttör; 2. feltör
murta|ssa (~amaa; ~an, ~ajaa; ~izin, ~iz) – betör (erőszakkal), behatol
mur|to (~ron, ~toa, ~too, ~rooz) – betörés (bűncselekmény)
mur|tua (~tumaa; ~run, ~tuu; ~ruin, ~tui) – törik, eltörik, összetörik, széttörik
mus|ata (~saamaa; ~saan, ~ajaa; ~saizin, ~saiz) – feketít, befeketít
mus|sa (~an, ~saa, ~saa, ~az) – fekete
mussik|ka (~an, ~kaa, ~kaa, ~aaz) – fekete áfonya
mussuai|n (~zen, ~st, ~see, ~zez) – szembogár, a szem bogara, pupilla
mussuhu|z (~en, ~tta, ~ee, ~ez) – feketeség, sötétség
mut – de, azonban, mégis
muu (~n, ~ta, ~hu, ~z) – más, másik, másfajta
muun|nella (~telommaa; ~teen, ~teloo; ~telin, ~teli) – átdolgoz, feldolgoz
muun|taa (~tamaa; ~nan, ~taa; ~zin, ~si) – átdolgoz, átalakít
muun|tua (~tumaa; ~nun, ~tuu; ~nuin, ~tui) – átalakul
muutoman|z (~nen, ~tta, ~tee, ~nez) – valamiféle, bizonyos ◊ ~z ihmiin – egy bizonyos ember
muuto|z (~ksen, ~ost, ~ksee, ~kseez) – változás, változtatás, átváltozás, átváltoztatás
muut|taa (~tamaa; ~an, ~taa; ~in, ~ti) – 1. áthelyez, átrak, áttesz; 2. megváltoztat
muut|tua (~tumaa; ~un, ~tuu; ~uin, ~tui) – változik, megváltozik, átváltozik
muuvvaal I hsz – kívül, kint
muuvvaal II (+gen) nu – vmin kívül
muuvvalle – kívülre, kintre
muuvvalt – kívülről, kintről
myk|kiä ( kimää; ~in, ~kii; ~in, ~ki) – bőg, üvölt
mykkyhy|z (~en, ~ttä, ~ee, ~ez) – némaság
myk|kä (~än, ~kää, ~kää, ~äz) – néma
mykäh|ellä (~telömää; ~teen, ~tellöö; ~telin, ~teli) – elbődül, felbőg
mylly (~n, ~ä, ~y, ~yz) – malom
myllynik|kä (~än, ~kää, ~kää, ~ääz) – molnár
myllynkiv|i (~en, ~viiä, ~vee, ~ez) – malomkő
myllynrat|az (~tahan, ~ast, ~tahasse, ~tahaaz) – malomkerék
myrk|ky (~yn, ~kyä, ~kyy, ~yyz) – méreg
myrkylli|in (~zen, ~ist, ~see, ~zez) – mérgező, mérges
myrsky (~n, ~ä, ~y, ~yz) – vihar
myssy (~n, ~ä, ~y, ~yz) – gyermek- / női fejfedő
myt|ty (~yn, ~tyä, ~tyy, ~yz) – kupac, rakás, halom ◊ hiijjan~ty – homokkupac
mäek|äz (~kähän, ~äst, ~kähässe, ~kähäz) – hegyes, dombos, dimbes-dombos
mä|ki (~en, ~kkiiä, ~kkee, ~ez) – hegy, domb
mänkyt|ellä (~telömää; ~teen, ~tellöö; ~telin, ~teli) – zenélni tanul
mä|nnä (~nömää; ~än, ~nnöö; ~nin, ~ni) – megy, jár ◊ ~nnä poiz – elmegy, eltávozik; ~nnä nukuksii – elalszik; ~nnä lukkuu – bezár; ~nnä piiloo – elbújik
männäizy|z (~en, ~ttä, ~ee, ~ez) – múlt (idő) ◊ ettempäin ~z – távoli múlt; ~ez – a múltban
männävoon – múlt évben, tavaly
män|näätöz (~ätöksen, ~ätööst, ~ätöksee, ~ätöksez) – vminek az elvesztése ◊ töökuvun ~näätöz – a munkaképesség elvesztése
mänässö|z (~ksen, ~öst, ~ksee, ~ksez) – siker ◊ soon ~öst – sok sikert!
mänät|ellä (~telomää; ~teen, ~tellöö; ~telin, ~teli) – cselekszik, eljár vhogyan
mänätet|ty (~yn, ~tyyä, ~tyy, ~yz) – elvesztett, elveszített, elveszett
mänättel|y (~yn, ~lyyä, ~lyy, ~yz) – cselekedet, eljárás
män|ättää (~ättämmää; ~näätän, ~ättää; ~näätin, ~ätti) – 1. elkölt, elpazarol ◊ ~ättää rahhaa – pazarolja / szórja a pénzt; 2. elveszt, elveszít ◊ ~ättää näkkööä – elveszíti a látását; ~ättää omaizuen – elveszíti a vagyonát
mäpöi − át, keresztül ◊ ~ märkä – átnedvesedett, átázott mn
mär|ehtiä (~ehtimmää; ~reehin, ~ehtii; ~reehin, ~ehti) – rágcsál
mär|etä (~kenömmää; ~kenen, ~kenöö; ~kenin, ~keni) – poshad, elposhad, rothad, elrothad
märkenyt|tää (~tämää; ~än, ~tää; ~in, ~ti) – poshaszt, elposhaszt, rohaszt, elrohaszt
mär|kä (~än, ~kää, ~kää, ~äz) – nedves, nyirkos
märkänöit|tää (~tämää; ~än, ~tää; ~in, ~ti) – poshad, elposhad, rothad, elrothad
mär|reehöz (~ehöksen, ~ehööst, ~ehöksee, ~ehöksez) – rágnivaló
mär|rääkäz (~äkkähän, ~äkäst, ~äkkähässe, ~äkkähäz) – nedves, nyirkos
märän|tyä (~tymmää; ~nyn, ~tyy; ~nyin, ~tyi) – megromlik
mär|ätä (~kkäämää; ~kkään, ~käjää; ~kkäizin, ~kkäiz) – poshad, elposhad, rothad, elrothad
mässä|tä (~ämää; ~än, ~jää; ~izin, ~iz) – részegeskedik
mättii|ssä (~mää; ~n, ~ää; ~zin, ~z) – 1. áthatol, keresztülhatol; 2. átjut, keresztüljut, átvergődik, keresztülvergődik
mätty (~n, ~ä, ~y, ~yz) – menta
mät|tää (~tämää; ~än, ~tää; ~in, ~ti) – 1. dob, eldob, dobál, eldobál, hajít, elhajít ◊ ~tää lunt – eldobálja a havat; 2. feldob, felrak
mä|tä (~än, ~ttää, ~ttää, ~äz) – rohadt, poshadt
mätöks|et (~iin, ~iä, ~ii, ~iiz) tsz – tor, halotti tor
määk|kiä (~kimää; ~in, ~kii; ~in, ~ki) – béget, mekeg
määlihy|ssä (~ymää; ~yn, ~jjää; ~izin, ~iz) – 1. gyűrődik; 2. összeráncolódik
määli|ä (~mää; ~n, ~i; ~n, ~) – gyűr, összegyűr
mään|tyä (~tymmää; ~nyn, ~tyy; ~nyin; ~tyi) – rothad, elrothad
määrä (~n, ~ä, ~ä, ~äz) – 1. mennyiség; 2. mérték; 3. adag
määräai|ka (~jjan, ~kkaa, ~kkaa, ~jjaaz) – idő(tartam) ◊ äärimmäin ~ka – határidő
määrähö|z (~ksen, ~öst, ~ksee, ~ksez) – előírás, utasítás, útmutató
määrä|tä (~ämää; ~än, ~jää; ~izin, ~iz) – megállapít, meghatároz ◊ ~tä palkan – bért / fizetést megállapít
määrät|öin (~tömän, ~öint, ~tömmää, ~tömäz) – határtalan, végtelen
määznik|kä (~än, ~kää, ~kää, ~ääz) – mészáros, hentes
möit (+part) nu – vmi mentén, vmi hosszában ◊ jokkiia ~ – a folyó mentén
möitä (+part) nu – vminek a széltében át / hosszában át ◊ ajjaa linnaa ~ – átutazik a városon
mökel|tää (~tämmää; ~län, ~tää; ~zin, ~si) – összeszorítja az ínyét
mök|issä (~izömmää; ~kiizen, ~izöö; ~kiizin, ~kiiz) – érthetetlenül mormog
mök|ki (~in, ~kiä, ~kii, ~iiz) – házikó, kis lak
mök|kiinä (~kiinän, ~inää, ~inää, ~inääz) – mormogás, dörmögés
mö|ky (~yn, ~kkyyä, ~kkyy, ~yz) – moraj, zaj, zúgás, lárma
mök|öttää (~öttämmää; ~köötän, ~öttää; ~köötin, ~ötti) – dörmög, mormog, morog
möl|issä (~izömmää; ~liizen, ~izöö; ~liizin, ~liiz) – bőg, bömböl, ordít, üvölt
möl|liinä (~liinän, ~inää, ~inää, ~inääz) – bőgés, üvöltés, bömbölés, ordítás (állati)
mör|issä (~izömmää; ~riizen, ~izöö; ~riizin, ~riiz) – morog, dörmög ◊ karhu ~izöö – dörmög a medve
mörnäksen|nellä (~telömmää; ~teen, ~telöö; ~telin, ~teli) – felkiált
mörnä|ssä (~ksömmää; ~ksen, ~ksöö; ~ksin, ~ksi) – kiált, rikolt, üvölt, ordít
mörn|ää (~ämää; ~än, ~ää; ~in, ~i) – kiabál, kiáltozik, rikoltozik, üvöltözik, ordibál
mör|riinä (~riinän, ~inää, ~inää, ~inääz) – ordítás, üvöltés
mör|räähyz (~ähyksen, ~ähyyst, ~ähyksee, ~ähyksez) – kiáltás
mör|ähtää (~ähtämmää; ~räähän, ~ähtää; ~räähin, ~ähti) – kiált, rikolt, üvölt, ordít
m|öö I (~ejjen, ~eitä, ~eihe, ~eiz) tsz – mi személyes nm
möö II (+part) nu – -on, -en, -ön ◊ männä kattuua ~  – utcán megy
mööhä – késő hszono jo ~ – már késő van
mööhäi|n (~zen, ~st, ~see, ~zeez) – késő mn, késői, kései
mööhäizemmii kf – később
mööhäs|tyä (~tymmää; ~syn, ~tyy; ~syin, ~tyi) – késik, elkésik
mööhää – későn
mööjä (~n, ~ä, ~ä, ~äz) – eladó, elárusító
mööjäk|köi (~öin, ~köjä, ~köihe, ~öiz) – eladónő, elárusítónő
möök|ki (~in, ~kiä, ~kii, ~iiz) – eladás, árusítás
mööksen|nellä (~telömää; ~teen, ~tellöö; ~telin, ~teli) – elad, árusít
möönni (~n, ~ä, ~i, ~iz) – kiárusítás, kiárulás
möö|ssä (~ksömää; ~ksen, ~ksöö; ~ksin, ~ksi) – kiárusít, kiárul
mööt (+part) nu – vminek az irányába, felé
möötähi|in (~zen, ~ist, ~see, ~zez) – vmit kísérő / vmihez kapcsolódó
möötätuul (~en, ~t, ~ee, ~eez) – menetszél
möötää – közelében, mellette
mö|övvä (~ömää; ~ön, ~öp; ~in, ~i) – kiárusít, kiárul