Az igék alaktana

Az igék általában

Az ige egyfelől cselekvést vagy történést, másfelől létezést fejezhet ki. Az igének az izsor nyelvben három neme van: cselekvő, szenvedő és visszaható. Az ige kifejezheti a cselekvés, történés és létezés módját, szemléletét, idejét, számát és személyét. Az igemódok az izsor nyelvben: a kijelentő mód, a feltételes mód és a felszólító mód. Igeszemlélet szerint az izsor igealak lehet: a folyamatos és befejezett érzetű nézőpont mellett kezdő nézőpontú is. Az izsor igeidők: a jelen idő, a (többféle) múlt idő és a jövő idő. Az izsor igének két száma van: egyes szám és többes szám. Mindkét számban 3-3 személye létezik.
Mint számos nyelvben, az izsorban is kitüntetett szerepet kap a létige („olla”). Egyes igeszemléletek és igeidők kifejezésekor az összetett alakok egyik elemét adja, továbbá az állítmányban szereplő névszót – minden személyben (!) – „igésíti”.
Sok finnugor rokonához hasonlóan az izsor igének az állító mellett a tagadó segédigével alkotott tagadó-tiltó ragozási sora is teljes.
Az izsor leíró nyelvtanok tizenötféle igetőtípust – egyben ennyi igeragozási típust – különböztetnek meg. Változó tő esetén az adott tő hangalakja nem kötődik következetesen egy-egy módhoz, időhöz vagy számhoz.
Az igék alaktani fejezetében tárgyalom az igeneveket is, mert bár azok átmeneti szófajt képviselnek az ige és a névszó szófajcsoportjai között, egyrészt az igetőből történő sajátos képzésük, másrészt pedig az összetett igealakok létrehozásában meglévő elengedhetetlen funkciójuk miatt a helyüket inkább ebben az alaktani kategóriában találják meg.
Az izsor nyelv nem ismeri a tényleges igekötőt, ezért egy-egy izsor ige jelentése sokszor számos magyar igekötős ige jelentésével is megfeleltethető. Ez a szótári részek belső szófaji arányaira is természetesen hatással van.

A létige

A létige I. infinitivusa, azaz a szótári alapalakja: olla. Az izsor nyelvben a létige ragozása csak kis részben rendhagyó.

Kijelentő mód – jelen idő:

Sg. 1. oon ’vagyok’
  2. oot ’vagy’
  3. ono ’van’
Plur.  1. oomma ’vagyunk’
  2. ootta ’vagytok’
  3. ollaa ’vannak’

Kijelentő mód – folyamatos múlt idő:

Sg. 1. ol-i-n ’voltam’
  2. ol-i-t ’voltál’
  3. ol-i ’volt’
Plur.  1. ol-i-mma ’voltunk’
  2. ol-i-tta ’voltatok’
  3. ol-t-ii ’voltak’

Felszólító mód – jelen idő:

Sg.  2. oo ’legyél’
  3. olkaa ’legyen’
Plur.   2. olkaa ’legyetek’
  3. oltakaa ’legyenek’
A magyar nyelvhez hasonlóan – amelyben a voltaképpen egy tőről fakadó jelen és múlt idejű „van” és „volt” alakok ragozási sorát a jövő idő kifejezésére egy másik igének („lesz”) a ragozási sora követi – az izsorban a jelen és múlt idejű „olla” ige helyébe jövő időben a „leetä” ige lép.

Kijelentő mód – jövő idő:

Sg. 1. leene-n ’leszek’
  2. leene-t ’leszel’
  3. leen-öö ’lesz’
Plur.  1. leene-mmä  ’leszünk’
  2. leene-ttä      ’lesztek’
  3. leen-ööt ’lesznek’

A kezdő segédige

Az izsor nyelv segédige révén hozza létre a kezdő igeszemlélet különféle alakjait is.
A jelen és a múlt idejű összetett alakok kifejezésében a kezd, elkezd jelentésű „noissa” ige vesz részt segédigeként. A kezdő igeszemlélet felvételét az is indokolja, hogy ennek a segédigének az összetett igealakban sajátos igenévi kiegészítése van.
A kezdő-folyamatos-befejezett hármas szemléletűséget érzékelteti a következő példa:
noisi kirjuttammaa ’írni kezdett (hozzáfogott az íráshoz)’ ¦ kezdő
kirjutti ’írt (az idejét írással töltötte)’ ¦ folyamatos
ono kirjuttaant ’írt (de az írást már be is végezte)’ ¦ befejezett

 
A kezdő segédige ragozási sorai:
 
Kijelentő mód –  jelen idő:

Sg. 1. noizen ’kezdek’
  2. noizet ’kezdesz’
  3. noissoo       ’kezd’
Plur.  1. noizemma  ’kezdünk’
  2. noizetta       ’kezdetek’
  3. noissaa       ’kezdenek’

 
Kijelentő mód – múlt idő:

Sg. 1. noizin ’kezdtem’
  2. noizit ’kezdtél’
  3. noisi ’kezdett’
Plur.  1. noizimma   ’kezdtünk’
  2. noizitta ’kezdtetek’
  3. noistii ’kezdtek’

A tagadó segédige

A tagadó segédigének nem létezik infinitivusa, de mindkét szám valamennyi személyében van megfelelő alakja, amely azonban az igeidőtől független.
Sg. 1. en
  2. et
  3. ei
Plur.  1. emmä  
  2. että      
  3. evät
A tagadó segédigének ugyanakkor egyes és többes szám 2. és 3. személyben létezik felszólító módú – ezáltal tiltó – alakja is.
Sg. 2. elä   
  3. elkää    
Plur.  2. elkää
  3. elkäässe

Az egyszerű igealakok

Az igemódot jelölő toldalékok feltételes módban: -iz-(-is-),-izi-, a felszólító módban (a jelöletlen egyes szám 2. személyt kivéve) 
-kaa,-kää alakúak.
A tiszta agglutinációnak megfelelő toldaléksorok a kijelentő mód jelen idejében és múlt idejében figyelhetők meg. Mind az egyes, mind a többes számban az 1. és a 2. személyek ragjai azonosak mindkét igeidőben. A 3. személyek ragjai a változatos tőtípusoknak megfelelően sokfélék.
A múlt idő esetében a többes szám 3. személy kivételével következetes az -i- időjel is, amely csupán ennél az utóbbi egy személynél változik -t- toldalékra.

Kijelentő mód – jelen idő:

Sg. 1. -n
  2. -t
  3. -aa,-ää,-oo,-öö,-uu,-yy,-oi,-öi,-ii,-p  
Plur.  1. -mma,-mmä
  2. -tta,-ttä
  3. -aa,-ää,-ta,-tä

 
Kijelentő mód – folyamatos – 1. múlt idő:

Sg. 1. -i-n
  2. -i-t
  3. -i
Plur.  1. -i-mma,-i-mmä
  2. -i-tta,-i-ttä  
  3. -t-ti

 
Feltételes mód – jelen idő:

Sg.   1. -izi-n,-isizi-n,-aizi-n
  2. -is-t,-isiis-t,-ais-t
  3. -iz,-isiiz,-aiz
Plur.   1.  -izi-mma,-isizi-mma,-aizi-mma
  2. -izi-tta,-isizi-tta,-aizi-ttaa
  3. -taiz,-täiz

 
Felszólító mód – jelen idő:

Sg. 2. -Ø
  3. -kaa,-kää
Plur.  2. -kaa,-kää
  3. -takaa,-täkää

 

A felszólító mód egyes szám második személyű alakját a kijelentő mód jelen idő egyes szám második személyű alak személyragjának elhagyásával kapjuk. A felszólító mód egyes és többes szám első személyű alakjai a sorból hiányoznak, ezeket az izsor nem ismeri, kifejezésükre körülíró formát használ.
Az egyszerű igealak toldalékolása a tehhä (csinál, tesz) ige megfelelő tövein bemutatva:

Kijelentő mód – jelen idő:

Sg. 1. teen ’csinálok’
        2. teet ’csinálsz’
  3. tekköö ’csinál’
Plur. 1. teemmä ’csinálunk’
  2. teettä ’csináltok’
  3. tehhää ’csinálnak’

 
Kijelentő mód – folyamatos – 1. múlt idő:

Sg. 1. tein ’csináltam’
  2. teit ’csináltál’
  3. teki ’csinált’
Plur. 1. teimmä ’csináltunk’
  2. teittä ’csináltatok’ 
  3. tehtii ’csináltak’

 
Feltételes mód – jelen idő:

Sg. 1. tekkiizin ’csinálnék’
  2. tekkiist ’csinálnál’
  3. tekkiiz ’csinálna’
Plur. 1. tekizimma ’csinálnánk’
  2. tekizitta ’csinálnátok’
  3. tehtäiz ’csinálnának’

 
Felszólító mód – jelen idő:

Sg. 2. tee      ’csinálj’
  3. tehkää ’csináljon’
Plur.  2. tehkää ’csináljatok’
        3. tehtäkää ’csináljanak’

 

Az összetett igealakok

Az izsor nyelv összetett igealakokkal fejezi ki a 2. és 3. múlt időt (amelyek a folyamatos szemléletű egyszerű múlt idővel szemben befejezett szemléletűek), a jövő idejűséget, valamint az úgy nevezett kezdő (inchoatív) igeszemléletet. A 2. és 3. múlt idő, valamint az jövő idő összetett alakjaiban a segédige szerepét a létige három idejű változatai töltik be, az inchoatív összetett alakok képzésében a korábban már bemutatott kezdő szemléletű segédigét használja az izsor nyelv.

Kijelentő mód – befejezett – 2. múlt idő:

Sg. 1. oon teht ’kb. csinálék vala’
  2. oot teht ’kb. csinálál vala’
  3. ono teht ’kb. csinála vala’
Plur. 1. oomma tehnehet ’kb. csinálánk vala’
  2. ootta tehnehet    ’kb. csinálátok vala’
  3. ollaa tehty          ’kb. csinálának vala’

 
Kijelentő mód – befejezett – 3. múlt idő:

Sg. 1. olin teht ’kb. csináltam volt’
  2. olit teht ’kb. csináltál volt’
  3. oli teht ’kb. csinált volt’
Plur. 1. olimma tehnehet    ’kb. csináltunk volt’
  2. olitta tehnehet    ’kb. csináltatok volt’
  3. oltii tehty ’kb. csináltak volt’

 
Kijelentő mód – jövő idő:

Sg. 1. leenen teht ’csinálni fogok’
  2. leenet teht ’csinálni fogsz’
  3. leenöö teht ’csinálni fog’
Plur. 1. leenemmä  tehnehet     ’csinálni fogunk’
  2. leenettä      tehnehet     ’csinálni fogtok’
  3. leenööt tehty ’csinálni fognak’
(Megjegyzendő, hogy egyes felfogás szerint létezik egy 2. jövő idő is, amelyet az izsor az alkaa ’kezd, elkezd’ ige és az I. főnévi igenév kapcsolatával alkot, de nézetem szerint ez egy puszta tárgyas szerkezet.)
Az előző három ragozási táblázatban a teht, tehnehet, tehty alakok a tehhä ige befejezett melléknévi igenevének számban egyeztetett változatai, illetve a cselekvő és szenvedő befejezettség szerinti melléknévi igenevek váltogatásából adódnak. A következő táblázatokban a tekömää alak a tehhä ige II. infinitivusa.

Kijelentő mód – kezdő – jelen idő:

Sg. 1. noizen tekömää      ’csinálni kezdek’
  2. noizet tekömää      ’csinálni kezdesz’
  3. noissoo tekömää      ’csinálni kezd’
Plur. 1. noizemma  tekömää           ’csinálni kezdünk’
  2. noizetta tekömää      ’csinálni kezdetek’
  3. noissaa tekömää      ’csinálni kezdenek’

 
Kijelentő mód – kezdő – múlt idő:

Sg. 1. noizin tekömää      ’csinálni kezdtem’
  2. noizit tekömää      ’csinálni kezdtél’
  3. noisi tekömää      ’csinálni kezdett’
Plur. 1. noizimma   tekömää      ’csinálni kezdtünk’
  2. noizitta tekömää      ’csinálni kezdtetek’
  3. noistii tekömää      ’csinálni kezdtek’

Az egyszerű igealakok tagadása

A kijelentő módú egyszerű alakok tagadásakor a tagadó (tiltó) segédige ragozódik, a jelentést hordozó ige pedig vagy ragozatlan tőalakban, vagy a szám és személy, illetve cselekvő és szenvedő igenem szerint változó igenévi alakban kapcsolódik a szerkezetbe.
A jelen idejű tagadási formához a jelentést hordozó igealakot úgy kapjuk meg, hogy a kijelentő mód, jelen idő egyes szám 1. személyű alak ragtalan tövét vesszük.

Kijelentő mód – jelen idő:

Sg. 1. en tee ’nem csinálok’
  2. et tee ’nem csinálsz’
  3. ei tee ’nem csinál’
Plur.  1. emmä tee ’nem csinálunk’
  2. että tee ’nem csináltok’
  3. evät tee ’nem csinálnak’

 
Kijelentő mód – folyamatos – 1. múlt idő:

Sg. 1. en teht ’nem csináltam’
  2. et teht ’nem csináltál’
  3. ei teht ’nem csinált’
Plur. 1. emmä tehnehet    ’nem csináltunk’
  2. että tehnehet    ’nem csináltatok’
  3. evät tehty ’nem csináltak’

 

A feltételes mód tagadásakor a jelentést hordozó ige a többes szám 3. személy kivételével a feltételes mód egyes szám 3. személyű alakkal kapcsolódik a tagadó szerkezetbe, a többes szám 3. személyben pedig megtartja saját alakját.

Feltételes mód – jelen idő:

Sg. 1. en tekkiiz ’nem csinálnék’
  2. et tekkiiz ’nem csinálnál’
  3. ei tekkiiz ’nem csinálna’
Plur.  1. emmä tekkiiz   ’nem csinálnánk’
  2. että tekkiiz ’nem csinálnátok’
  3. evät tehtäiz ’nem csinálnának’

 
Felszólító mód (tiltó formula):

Sg. 2. elä tee  ’ne csinálj’
  3. elkää tehhä ’ne csináljon’
Plur. 2. elkää tehhä ’ne csináljatok’
  3. elkäässe tehtäkää    ’ne csináljanak’

 

A jelentést hordozó ige a tiltó igét követően az egyes szám 2. és a többes szám 3. személyekben megtartja saját felszólító alakjait, az egyes szám 3. és a többes szám 2. személyekben az adott ige I. infinitivusa kapcsolódik a segédige után a szerkezetbe.

A létige tagadása

„Komplikáltabb” megoldást a múlt idejű, illetve a felszólító módú alakok esetében alkalmaz az izsor nyelv, mindkét esetben az igenévi alakok váltogatásával. Valójában szó sincs rendhagyó ragozásról, a létige tagadása a teljes ragozási sorban mindenben megfelel az előzőek szerinti eljárásnak.

Kijelentő mód – jelen idő:

Sg. 1. en          oo  ’nem vagyok’
   2. et           oo  ’nem vagy’
   3. ei           oo  ’nem ... / nincs’
Plur. 1. emmä     oo  ’nem vagyunk’
  2. että        oo  ’nem vagytok’
  3. evät      oo  ’nem ... / nincsenek’

 
Kijelentő mód – folyamatos – 1. múlt idő:

Sg. 1. en     olt ’nem voltam’
  2. et      olt ’nem voltál’
  3. ei      olt ’nem volt’
Plur. 1. emmä       ollehet ’nem voltunk’
  2. että ollehet ’nem voltatok’
  3. evät oltu ’nem voltak’

 
Felszólító mód (tiltó formula):

Sg. 2. elä oo  ’ne legyél’
  3. elkää olla ’ne legyen’
Plur.  2. elkää olla ’ne legyetek’
  3. elkäässe   oltakka ’ne legyenek’

 
Kijelentő mód – jövő idő:

Sg. 1. en leene ’nem leszek’
  2. et  leene ’nem leszel’
  3. ei   leene ’nem lesz’
Plur. 1. emmä  leene ’nem leszünk’
  2. että leene ’nem lesztek’
  3. evät leene ’nem lesznek’

Az összetett igealakok tagadása

Az összetett alakok tagadásakor a tagadó segédige ragozódik, a jelentést hordozó ige változatlanul a már felvett igenévi alakban szerepel, az összetett alak segédigéje (a létige vagy a kezdő segédige) pedig ugyancsak megfelelő igenévi alakot ölt. Ennek megfelelően a ragozott tagadó igét két igenév követi!

Kijelentő mód – befejezett – 2. múlt idő:

Sg. 1. en oo teht ’kb. nem csinálék vala’
  2. et oo teht ’kb. nem csinálál vala’
  3. ei oo teht ’kb. nem csinála vala’
Plur. 1. emmä oo tehnehet ’kb. nem csinálánk vala’
  2. että oo tehnehet  ’kb. nem csinálátok vala’
  3. evät oo tehty ’kb. nem csinálának vala’

 
Kijelentő mód – befejezett – 3. múlt idő:

Sg. 1. en olt teht ’kb. nem csináltam volt’
  2. et olt teht ’kb. nem csináltál volt’
  3. ei olt teht ’kb. nem csinált volt’
Plur. 1. emmä ollehet tehnehet  ’kb. nem csináltunk volt’
  2. että ollehet tehnehet  ’kb. nem csináltatok volt’
  3. evät oltu tehty ’kb. nem csináltak volt’

 
Kijelentő mód – jövő idő:

Sg. 1. en leene teht ’nem fogok csinálni’
  2. et leene teht ’nem fogsz csinálni’
  3. ei leene teht ’nem fog csinálni’
Plur.  1. emmä leene tehnehet  ’nem fogunk csinálni’
  2. että leene tehnehet  ’nem fogtok csinálni’
  3. evät leene tehty ’nem fognak csinálni’

 
Kijelentő mód – kezdő – jelen idő:

Sg. 1. en noize tekömää ’nem kezdek csinálni’
  2. et noize tekömää ’nem kezdesz csinálni’
  3. ei noize tekömää ’nem kezd csinálni’
Plur. 1. emmä noize    tekömää ’nem kezdünk csinálni’
  2. että noize tekömää ’nem kezdetek csinálni’
  3. evät noize tekömää ’nem kezdenek csinálni’

 
Kijelentő mód – kezdő – múlt idő:

Sg. 1. en noist tekömää ’nem kezdtem csinálni’
  2. et noist tekömää ’nem kezdtél csinálni’
  3. ei noist tekömää ’nem kezdett csinálni’
Plur. 1. emmä noist    tekömää ’nem kezdtünk csinálni’
  2. että noist tekömää ’nem kezdtetek csinálni’
  3. evät noistu tekömää ’nem kezdtek csinálni’

A „szenvedő” ige

A Csernyavszkij-féle nyelvtanban szenvedőként definiált formának csak a 3. személyekben vannak az egyes vagy többes számtól függetlenül azonos alakjai:

Kijelentő mód – jelen idő:
 

állító                            3. személy       
-aa,-ää,-taa,-tää
                                   tehhää              ’csináltatik’
 
tagadó                         3. személy       
-a,-ä,-ta,-tä
                                   ei tehhä            ’nem csináltatik’

 
Kijelentő mód – múlt idő:
 

állító                            3. személy       
-tii,-ttii
                                   tehtii                 ’csináltatott’
 
tagadó                         3. személy       
-tu,-ty,-ttu,-tty
                                   ei tehty             ’nem csináltatott’

 

(Megjegyzés:
A leíró nyelvtanok tekintélyes része ezeket az alakokat nem szenvedőnek tekinti, hanem a cselekvő ragozási soron belül személytelen formaként kezeli. Ezt voltaképpen indokolja is ennek a formának a kizárólagos harmadik személyűsége. Ez a rokonszenvesebb megközelítés.)

A visszaható ige

A visszaható ige a cselekvő igéből képződik, és az így képzett igeforma a teljes ragozási rendszerben használatos a cselekvő igéhez hasonlóan.
Gyakori az álvisszaható ige is (amikor nem létezik a visszaható alakból elvonható eredeti nem visszaható igető).
A képző alakja: -iisa,-iissä,-tiisa,-tiissä
lask-ia  ’leereszt’ lask-iissa ’leereszkedik’
pess-ä ’mos’ pess-iissä ’mos(ako)dik’
vaat-ettaa ’öltöztet’ vaat-tiissa ’öltöz(köd)ik’
heit-tää ’dob’ heit-tiissä ’dobálja magát’
Ø hö-tiissä ’borzong’
Ø kah-issa ’susog’

Az igék ragozási típusai

Az egyes igeragozási típusok leírásának teljessége az alábbi alakok megadásával lehetséges (zárójelben a ragozási táblázat sorszáma):
  • I. infinitivus, valamint II. infinitivus [1.1.-1.2.]
  • cselekvő igenem, kijelentő mód, jelen idő (indicativus praesens) – egyes szám 1. és 3. személy [2.1.-2.2.]
  • cselekvő igenem, kijelentő mód, egyszerű folyamatos múlt idő (indicativus imperfectum) – egyes szám 1. és 3. személy [3.1.-3.2.]
  • cselekvő igenem, feltételes mód, jelen idő (condicionalis) – egyes szám 1., valamint többes szám 3. személy [4.1.-4.2.]
  • cselekvő igenem, felszólító mód, jelen idő (imperativus) – egyes szám 2., valamint többes szám 3. személy [5.1.-5.2]
  • szenvedő igenem, kijelentő mód, jelen idő és egyszerű múlt idő – mindkettő esetében 3. személy [6.1.-6.2.]
  • cselekvő folyamatos melléknévi igenév, valamint szenvedő befejezett melléknévi igenév [7.1.-7.2.]
A IX., XIII., XIV. és XV. igeragozás a visszaható és az úgy nevezett álvisszaható igék ragozását mutatja. Ezeknek elméletileg minden alakja létrehozható, de [szögletes zárójel] jelzi, hogy mely alakot zár ki a valós nyelvhasználat.
Az igéknek az igeragozási fajták közötti megoszlása nem egyenletes, vannak a ragozás szerinti igen népes igecsoportok és alig néhány tagúak is. A rendhagyó ragozás elenyésző.

I. igeragozás:

1.1. saa’a kävvä najja
  ’kap’ ’jár’ ’nősül’
1.2.    saamaa käymää naimaa
2.1.    saan käyn nain
2.2.    saap käyp naip
3.1.   sain käin nain
3.2.    sai käi nai
4.1.    saisizin käisizin naisizin
4.2. saataiz käytäiz naitaiz
5.1.    saa! käy! nai!
5.2.    saatakaa! käytäkää! naitakaa!
6.1.    saa’aa kävvää najjaa
6.2.     saatii käytii naitii
7.1.    saava käyvä naiva
7.2.    saatu käyty naitu

 
II. igeragozás:

1.1.    alkua ujjuua ehtiä
  ’kezdődik’ ’halad’ ’elér’
1.2.    alkumaa ujumaa ehtimää
2.1.    alun ujun ehin
2.2.    alkuu ujjuu ehtii
3.1.    aluin ujuin ehin
3.2.    alkui ujui ehti
4.1.    alkuizin ujuizin ehtiizin
4.2.    aluttaiz ujuttaiz ehittäiz
5.1.    alu! uju! ehi!
5.2.    aluttakaa! ujuttakaa! ehittäkää!
6.1.    alutaa ujutaa ehitää
6.2.    aluttii ujuttii ehittii
7.1.    alkuva ujjuuva ehtivä
7.2.    aluttu ujuttu ehitty

 
III. igeragozás:

1.1.    sannooa        KUTTOOA ANTAA
  ’mond’ ’kötöz’ ’ad’
1.2.    sanomaa kutomaa antamaa
2.1.    saon kuon annan
2.2.    sannoo kuttoo      antaa
3.1.    saoin kuoin annoin
3.2.    saoi kutoi antoi
4.1.    sannoizin kuttoizin antaizin
4.2.    saottaiz kuottaiz annettaiz
5.1.    sao! kuo! anna!
5.2.    saottakaa! kuottakaa annettakaa!
6.1.    saotaa kuotaa annetaa
6.2.     saottii kuottii annettii
7.1.    sannoova kuttoova antava
7.2.    saottu kuottu annettu

 
IV. igeragozás:

1.1.    pitää ostaa azettaa
  ’fog’ ’vásárol’ ’odaállít’
1.2.    pitämaa ostamaa azettammaa
2.1.    piän ossan asseetan
2.2.     pittää ostaa azettaa
3.1.    piin ossin asseetin
3.2.    piti osti azetti
4.1.    pitäizin ostaizin azettaizin
4.2.    piettäiz ossettaiz azetettaiz
5.1.    piä! ossa! asseeta!
5.2.    piettäkää! ossettakaa! azetettakaa!
6.1.    pietää ossetaa azetetaa
6.2.    piettii ossettii azetettii
7.1.    pittäävä ostava    azettava
7.2.    pietty ossettu azetettu

 
V. igeragozás:

1.1. leipoja          haravojja
  ’süt’ ’gereblyéz’
1.2. leipoimaa     haravoimaa
2.1. leivoin            haravoin
2.2. leipooi           haravoi
3.1. leivoin           haravoin
3.2. leipoi           haravoi
4.1. leipoizin       haravoizin
4.2. leivoitaiz       haravoitaiz
5.1. leivoi!           haravoi!
5.2. leivoitakaa!  haravoitakaa!
6.1. leivojaa        haravojjaa
6.2. leivoitii         haravoitii
7.1. leipoiva         haravoiva
7.2. leivoitu         haravoitu

 
VI. igeragozás:

1.1. lukkiia        laskia
  ’számol’ ’leenged’
1.2. lukomaa      laskomaa
2.1. luen             lazen
2.2. lukkoo       laskoo
3.1. luin             lazin
3.2. luki            laski
4.1. lukkiizin     laskizin
4.2. luettaiz       lazettaiz
5.1. lue!              laze!
5.2. luettakaa!   lazettakaa!
6.1. luetaa          lazetaa
6.2. luettii          lazettii
7.1. lukkoova    laskova
7.2. luettu          lazettu

 
VII. igeragozás:

1.1. rakentaa tiitää
  ’épít’ ’tud’
1.2. rakentammaa tiitämää
2.1. rakennan tijjän
2.2. rakentaa tiittää
3.1. rakenzin tiizin
3.2. rakensi tiisi
4.1. rakentaizin tiitäizin
4.2. rakennettaiz tijjettäiz
5.1. rakenna! tijjä!
5.2. rakennettakaa! tijjettäkää!
6.1. rakennetaa tijjetää
6.2. rakennettii tijjettii
7.1. rakentava tiitävä
7.2. rakennettu tijjetty

 
VIII. igeragozás:

1.1 TULLA MÄNNÄ TEHHÄ OMMELLA
  ’jön’ ’megy’ ’csinál’ ’varr’
1.2.    tulomaa mänömää tekömää ompelommaa
2.1.    tyen mään teen ompeen
2.2.    tulloo männöö tekköö ompeloo
3.1.   tulin mänin tein omppeelin
3.2.    tuli mäni teki omppeeli
4.1.    tulliizin männiizin tekkiizin ompelizin
4.2.    tultaiz mäntäiz tehtäiz ommeltaiz
5.1.    tye! mää! tee! ompee!
5.2.    tultakaa! mäntäkää! tehtäkää! ommeltakaa!
6.1.    tullaa männää tehhää ommellaa
6.2.    tultii mäntii tehtii ommeltii
7.1.    tulloova männöövä tekkööva ompelova
7.2.    tultu mänty tehty ommeltu

 
IX. igeragozás:

1.1. kihissä krapissa
  ’sziszeg’ ’ropog’
1.2. kihizömmää krapizommaa
2.1. kihhiizen krappiizen
2.2. kihizöö krapizoo
3.1. kihhiizin krappiizin
3.2. kihhiiz krappiiz
4.1. kihizizin krapizizin
4.2. kihistäiz krapistaiz
5.1. kihhiize! krappiize!
5.2. kihistäkää! krapistakaa!
6.1. kihissää krapissaa
6.2. kihistii krapistii
7.1. kihizövä krapizova
7.2. [kihisty] [krapistu]

 
X. igeragozás:

1.1. paeta valita joossa
  ’elszalad’ ’választ’ ’fut’
1.2. pakenommaa valicommaa jooksomaa
2.1. pakkeenen valicen jooksen
2.2. pakenoo valicoo jooksoo
3.1. pakkeenin valicin jooksin
3.2. pakkeeni valici jooksi
4.1. pakenissiizin valicissiizin jooksisizin
4.2. paettaiz valittaiz joostaiz
5.1. pakkeene! valice! jookse!
5.2. paettakaa! valittakaa! joostakaa!
6.1. paetaa valitaa joossaa
6.2. paettii valittii joostii
7.1. pakenova valicova jooksova
7.2. paettu valittu joostu

 
XI. igeragozás:

1.1.     hävitä haleta TEMMATA
  ’elvész’ ’hasad’ ’elkap’
1.2.     hävviimää halkkiimaa temppaamaa
2.1.     hävviin halkkiin temppaan
2.2.     häviää halkiaa tempajaa
3.1.     hävviizin halkkiizin temppaizin
3.2.     hävviiz halkkiiz temppaiz
4.1.     häviäizin halkiaizin tempajaizin
4.2.     hävittäiz halettaiz temmattaiz
5.1.     hävvii! halkkii! temppaa!
5.2.     hävittäkää! halettakaa! temmattakaa!
6.1.     hävitää haletaa temmataa
6.2.     hävittii halettii temmattii
7.1.     hävviivä halkkiiva temppaava
7.2.     hävitty halettu temmattu

 
XII. igeragozás:

1.1. kaota läätä
  ’eltűnik’ ’beszél’
1.2. kattoomaa läkkaämää
2.1. kattoon läkkään
2.2. katojaa läkäjää
3.1. kattoizin läkkäizin
3.2. kattoiz läkkäiz
4.1. katojaizin läkäjäizin
4.2. kaottaiz läättäiz
5.1. kattoo! läkkää!
5.2. kaottakaa! läättäkää!
6.1. kaotaa läätää
6.2. kaottii läättii
7.1. kattoova läkkäävä
7.2. kaottu läätty

 
XIII. igeragozás:

1.1. heittiissä pessiissä
  ’vetődik’ ’mosdik’
1.2. heittiimää pessiimää
2.1. heittiin pessiin
2.2. heittiiää pessiiää
3.1. heittiizin pessiizin
3.2. heittiiz pessiiz
4.1. heittiiäizin pessiiäizin
4.2. heittiistäiz pessiistäiz
5.1. heittii! pessii!
5.2. heittiistäkää! pessiistäkää!
6.1. heittiissää pessiissää
6.2. heittiistii pessiistii
7.1. heittiivä pessiivä
7.2. [heittiisty] [pessiisty]

 
XIV. igeragozás: 

1.1. erahussa  turpossa
  ’elválik’ ’dagad’
1.2. erahuumaa turppoomaa
2.1. erahuun turppoon
2.2. erahujjaa turpoojaa
3.1. erahuizin turppoizin
3.2. erahuiz turppoiz
4.1. erahujaizin turpoojaizin
4.2. erahustaiz turpostaiz
5.1. erahuu! turppoo!
5.2. erahustakaa! turpostakaa!
6.1. erahussaa turpossaa
6.2. erahustii turpostii
7.1. erahuuva turppoova
7.2. [erahustu] [turpostu]

 
XV. igeragozás:

1.1. kummartassa maistassa
  ’meghajol’ ’tűnik vmilyennek’
1.2. kummartaamaa maistaamaa
2.1. kummartaan maistaan
2.2. kummartajjaa      maistaajaa
3.1. kummartaizin maistaizin
3.2. kummartaiz maistaiz
4.1. kummartajaizin       maistaajaizin
4.2. kummartastaiz maistastaiz
5.1. kummartaa!            maistaa!
5.2. kummartastakaa     maistastakaa!
6.1. kummartassaa maistassaa
6.2. kummartastii maistastii
7.1. kummartaava maistaava
7.2. [kummartastu] [maistastu]
Az egyes igeragozási típusok többé-kevésbé – olykori kivételekkel – az I. infinitivus végződése szerint csoportosíthatóak. Más-más csoportba sorolhatja az igét az alaptő tővég előtti szótagjának a fajtája is.

 

ragozás tővégződés                   példa                           
  1.  
                                                           jää’ä                 ’marad’
                                                           jooa                  ’iszik’
                        ajja, ävvä                     najja                 ’nősül’
                                                           kävvä               ’jár’
 
II.                     ua, yä                          alkua                ’kezdődik’
                                                           epästyä            ’hibázik’
                        ia, iä                            kaehtia                         ’irigyel’
                                                           ehtiä                 ’elér’
 
III.                    aa, oa                          jatkaa               ’folytat’
                                                           kaccoa                         ’néz’
 
IV.                    tta, ttä                          avitta                ’segít’
                                                           heittä                ’dob’
                        staa, stää                     ikostaa                         ’csuklik’
                                                           irvistää                         ’vigyorog’
 
V.                     oja, öjä                         leipoja              ’süt’
                                                           kyttööjä                        ’parázslik’
                        ojja, öjjä                       haravojja           ’gereblyéz’
                                                           heelmöjjä          ’terem’
 
VI.                    ia, iä                            koskia              ’érint’
                                                           itkiä                  ’sír’
                        iia, iiä                           lukkiia              ’számol’
                                                           immiiä              ’szopik’
 
VII.                   taa, tää                        rakentaa           ’épít’
                                                           tiitää                 ’tud’
 
VIII.                  lla, llä                           jutella               ’mesél’
                                                           kiizellä              ’vitatkozik’
                        ssa, ssä                       noissa              ’elkezd’
                                                           pessä               ’mos’
                        nna, nnä                       panna               ’rak’
                                                           männä              ’megy’
                        rra                                purra                ’harap’
                        hhä                              nähhä               ’lát’
 
IX.                    issa, issä                     vuhissa            ’zeng’
                                                           mörissä            ’dörmög’
 
X.                    eta, etä                        kuumeta           ’melegszik’
                                                           leetä                 ’lesz’
                        ita, itä                          valita                ’választ’
                                                           heiritä               ’zavar’
                        ssa, ssä                       joossa              ’fut’
                                                           möössä            ’kiárusít’
 
XI.                    ta, tä                            katata / kateta  ’tör / törik’
                                                           hölvätä                         ’farag’
 
XII.                   ta, tä                            maata               ’alszik’
                                                           läätä                 ’beszél’
 
XIII.                  iissa, iissä                    hakkiissaa        ’gyülekezik’
                                                           ehtiissä            ’öltözik’
 
XIV.                 ossa, össä                   erossa              ’különbözik’
                                                           tekössä            ’tetteti magát’
                        ussa, yssä                   hanhussa          ’haját tépi’
                                                           höyryssä          ’füstölög’
 
XV.                  assa, ässä                   kohtassa          ’találkozik’
                                                           yhistässä          ’egyesül’

 

A főnévi igenevek

Az izsor nyelvben kétféle (tulajdonképpeni) főnévi igenév létezik.
Az I. infinitivus alapalakjában a klasszikus értelemben vett főnévi igenév, amelyet pl. az akar, szeret, enged, kell, lehet, szabad, elkezd stb. jelentésű igék tárgyaként használnak.
Ennek az I. infinitivusi alaknak a toldaléka:

-a,-ä,-ta,-tä,-ssa,-ssä
A példaige I. infinitivusa és példa annak lehetséges használatára:
tehhä                            ’csinálni’
tahon tehhä                   ’csinálni akarok’
 

Az I. infinitivusnak létezik egy további toldalékolt inessivusi alakja is, amely magyarra leginkább határozói igenévvel fordítható.

Ennek az I. infinitivusi alaknak a toldaléka:
-eez,-teez,-sseez
Példaigénk esetében:  
tehheez                        ’csinálva’
Mondatba foglalt példa:
Höö männää lääteez.     ’Beszélgetve mennek.’
 

A II. infinitivus alapalakja általában egy összetett igealakban a segédigéhez kapcsolódik.
Ennek a II. infinitivusnak a toldaléka:

-maa,-mää,-mmaa,-mmää

A példaige II. infinitivusa és példa annak lehetséges használatára:

tekömää                       ’csinálni’
noizen tekömää             ’csinálni kezdek’
 

A II. infinitivus részbeni névszói jellege következtében ugyanakkor létezik ennek az infinitivusnak is – több – névszóesetben ragozott alakja is.
A II. infinitivus lehetséges toldalékolásai és a létrejött alakok, amelyeket a leggyakrabban határozói mellékmondattal, esetleg szószerkezettel tudunk magyarra fordítani:

eset                 infinitivus toldaléka       példaigénk alakja          jelentés kb.                             
iness                -maa-z,-mää-z               tekömääz                     ’(akkor) csinál...(-ván)’
elat                   -ma-st,-mä-st                tekömäst                      ’(ahol) csinál...(-va)’
[abessivus]        -ma-ta,-mä-tä                tekömätä                      ’(úgy..., hogy) nem csinálta meg’
 

Mondatba foglalt példák:

Miä oon läkkäämääz.                ’Per pillanat azt mondom.’
Hää poistui läkkäämäst .           ’Elment oda, ahol beszélgetett.’
Hää poistui läkkäämätä.            ’Úgy ment el, hogy nem beszéltek.’

A melléknévi igenevek

A melléknévi igeneveknek két fajtája van az izsor nyelvben, létezik folyamatos melléknévi igenév és befejezett melléknévi igenév. Továbbá mindkét fajtának két válfaja van, egy cselekvő és egy szenvedő.

 

Az izsor cselekvő folyamatos melléknévi igenév gyakorlatilag teljesen megfelel a magyar -ó/-ő képzős jelen idejű (folyamatos) melléknévi igenévnek, és a nyelvi rendszeren belüli szerepe is nagyon hasonló.

 

A – névszóként ragozható – cselekvő folyamatos melléknévi igenév képzője (II. infinitivusi tőből):  

-va/-
Például:
tekköövä          ’csináló (aki csinál)’
 

A szenvedő folyamatos melléknévi igenév képzője (I. infinitivusi tőből):

-tava/-tävä,-ttava/-ttävä
Például:
tehtävä             ’(a) csinált (amit csinálnak)’
 

A befejezett melléknévi igenévnek is két válfaja van: létezik cselekvő befejezett melléknévi igenév, illetve van szenvedő befejezett melléknévi igenév is.

 

Az – ugyancsak névszóként ragozható – cselekvő befejezett melléknévi igenév képzője (I. infinitivusi tőből):

-t
Például:
teht                  ’csináló (aki csinált)’
 

A szenvedő befejezett melléknévi igenév gyakorlatilag teljesen megfelel a magyar -t/-ott/-ett/-ött képzős múlt idejű (befejezett) melléknévi igenévnek, és a nyelvi rendszeren belüli szerepe is nagyon hasonló.
A passzív befejezett melléknévi igenévnek a képzője (I. infinitivusi tőből):

-tu,-ty,-ttu,-tty
Például:
tehty                ’csinált (amit csináltak)’

Az „igekötők”

Az izsor nyelv elvben nem ismeri a klasszikus értelemben vett igekötőt, amely az igét megelőzve azzal összetételt is alkothat. Ugyanakkor több határozószó/névutó vesz részt egy „látens igekötősödésben”.
Ilyenkor az igéket követve azokkal szerkezetbe kapcsolódik (többé-kevésbé hasonló módon, mint az angol nyelvben; avagy ugyanúgy, mint az igével előtte összetételbe kerülő igekötőt hátravetve külön is használó nyelvekben).
laskiissa alle  leereszkedik’
noissa yllää  felemelkedik’
henkähtää sissee  ’belélegez’
henkähtää väljää  ’kilélegez’
panna päälle  felvesz’
vetää päält  levesz’
ottaa vastaa elfogad’
väittää vastaa  ellentmond’
vizata poiz  kidob, eldob’
ottaa kiin  elkap, megfog’
tunkelma yli  átmászik’
päässä poiz  megszökik’
männä poiz  elmegy’
pöörähtää takaz  ’visszafordul’
liimata päälle  ragaszt’
naksahtaa kiin  bekattint’
antaa ilmi elárul’
saa’a ilmi kiderül’
kävvä yhtee egybeesik’
sittooa yhtee ’egybekapcsol’
(Megjegyzés:
Az igéből történő továbbképzés esetében már előfordul az előrevetett „igekötő” összetételben való kapcsolása. Például: sisseehenkähöz ’belélegzés, belégzés’, väljäähenkähöz ’kilélegzés, kilégzés’. Bár ez felfogható határozós szószerkezetek összetételként való rögzülésének is.)