Az igék alaktana

Az igék általában

Az ige egyfelől cselekvést vagy történést, másfelől létezést fejezhet ki. Az igének az izsor nyelvben három neme van: cselekvő, szenvedő és visszaható. Az ige kifejezheti a cselekvés, történés és létezés módját, szemléletét, idejét, számát és személyét. Az igemódok az izsor nyelvben: a kijelentő mód, a feltételes mód és a felszólító mód. Igeszemlélet szerint az izsor igealak lehet: a folyamatos és befejezett érzetű nézőpont mellett kezdő nézőpontú is. Az izsor igeidők: a jelen idő, a (többféle) múlt idő és a jövő idő. Az izsor igének két száma van: egyes szám és többes szám. Mindkét számban 3-3 személye létezik.

Mint számos nyelvben, az izsorban is kitüntetett szerepet kap a létige („olla”). Egyes igeszemléletek és igeidők kifejezésekor az összetett alakok egyik elemét adja, továbbá az állítmányban szereplő névszót – minden személyben (!) – „igésíti”.

Sok finnugor rokonához hasonlóan az izsor igének az állító mellett a tagadó segédigével alkotott tagadó-tiltó ragozási sora is teljes.

Az izsor leíró nyelvtanok tizenötféle igetőtípust – egyben ennyi igeragozási típust – különböztetnek meg. Változó tő esetén az adott tő hangalakja nem kötődik következetesen egy-egy módhoz, időhöz vagy számhoz.

Az igék alaktani fejezetében tárgyalom az igeneveket is, mert bár azok átmeneti szófajt képviselnek az ige és a névszó szófajcsoportjai között, egyrészt az igetőből történő sajátos képzésük, másrészt pedig az összetett igealakok létrehozásában meglévő elengedhetetlen funkciójuk miatt a helyüket inkább ebben az alaktani kategóriában találják meg.

Az izsor nyelv nem ismeri a tényleges igekötőt, ezért egy-egy izsor ige jelentése sokszor számos magyar igekötős ige jelentésével is megfeleltethető. Ez a szótári részek belső szófaji arányaira is természetesen hatással van.

A létige

A létige I. infinitivusa, azaz a szótári alapalakja: olla. Az izsor nyelvben a létige ragozása csak kis részben rendhagyó.

Kijelentő mód – jelen idő:

Sg.	1.	oon	’vagyok’
	2.	oot	’vagy’
	3.	ono	’van’
Plur.	1.	oomma	’vagyunk’
	2.	ootta	’vagytok’
	3.	ollaa	’vannak’

Kijelentő mód – folyamatos múlt idő:

Sg.	1.	ol-i-n	’voltam’
	2.	ol-i-t	’voltál’
	3.	ol-i	’volt’
Plur.	1.	ol-i-mma	’voltunk’
	2.	ol-i-tta	’voltatok’
	3.	ol-t-ii	’voltak’

Felszólító mód – jelen idő:

Sg.	2.	oo	’legyél’
	3.	olkaa	’legyen’
Plur.	2.	olkaa	’legyetek’
	3.	oltakaa	’legyenek’

A magyar nyelvhez hasonlóan – amelyben a voltaképpen egy tőről fakadó jelen és múlt idejű „van” és „volt” alakok ragozási sorát a jövő idő kifejezésére egy másik igének („lesz”) a ragozási sora követi – az izsorban a jelen és múlt idejű „olla” ige helyébe jövő időben a „leetä” ige lép.

Kijelentő mód – jövő idő:

Sg.	1.	leene-n	’leszek’
	2.	leene-t	’leszel’
	3.	leen-öö	’lesz’
Plur.	1.	leene-mmä	’leszünk’
	2.	leene-ttä	’lesztek’
	3.	leen-ööt	’lesznek’

A kezdő segédige

Az izsor nyelv segédige révén hozza létre a kezdő igeszemlélet különféle alakjait is.

A jelen és a múlt idejű összetett alakok kifejezésében a kezd, elkezd jelentésű „noissa” ige vesz részt segédigeként. A kezdő igeszemlélet felvételét az is indokolja, hogy ennek a segédigének az összetett igealakban sajátos igenévi kiegészítése van.

A kezdő-folyamatos-befejezett hármas szemléletűséget érzékelteti a következő példa:

noisi kirjuttammaa	’írni kezdett (hozzáfogott az íráshoz)’	¦ kezdő
kirjutti	’írt (az idejét írással töltötte)’	¦ folyamatos
ono kirjuttaant	’írt (de az írást már be is végezte)’	¦ befejezett

A kezdő segédige ragozási sorai:

Kijelentő mód – jelen idő:

Sg.	1.	noizen	’kezdek’
	2.	noizet	’kezdesz’
	3.	noissoo	’kezd’
Plur.	1.	noizemma	’kezdünk’
	2.	noizetta	’kezdetek’
	3.	noissaa	’kezdenek’

Kijelentő mód – múlt idő:

Sg.	1.	noizin	’kezdtem’
	2.	noizit	’kezdtél’
	3.	noisi	’kezdett’
Plur.	1.	noizimma	’kezdtünk’
	2.	noizitta	’kezdtetek’
	3.	noistii	’kezdtek’

A tagadó segédige

A tagadó segédigének nem létezik infinitivusa, de mindkét szám valamennyi személyében van megfelelő alakja, amely azonban az igeidőtől független.

Sg.	1.	en
	2.	et
	3.	ei
Plur.	1.	emmä
	2.	että
	3.	evät

A tagadó segédigének ugyanakkor egyes és többes szám 2. és 3. személyben létezik felszólító módú – ezáltal tiltó – alakja is.

Sg.	2.	elä
	3.	elkää
Plur.	2.	elkää
	3.	elkäässe

Az egyszerű igealakok

Az igemódot jelölő toldalékok feltételes módban: -iz-(-is-),-izi-, a felszólító módban (a jelöletlen egyes szám 2. személyt kivéve)

-kaa,-kää alakúak.
A tiszta agglutinációnak megfelelő toldaléksorok a kijelentő mód jelen idejében és múlt idejében figyelhetők meg. Mind az egyes, mind a többes számban az 1. és a 2. személyek ragjai azonosak mindkét igeidőben. A 3. személyek ragjai a változatos tőtípusoknak megfelelően sokfélék.

A múlt idő esetében a többes szám 3. személy kivételével következetes az -i- időjel is, amely csupán ennél az utóbbi egy személynél változik -t- toldalékra.

Kijelentő mód – jelen idő:

Sg.	1.	-n
	2.	-t
	3.	*-aa,-ää,-oo,-öö,-uu,-yy,-oi,-öi,-ii,-p*
Plur.	1.	*-mma,-mmä*
	2.	*-tta,-ttä*
	3.	*-aa,-ää,-ta,-tä*

Kijelentő mód – folyamatos – 1. múlt idő:

Sg.	1.	*-i-n*
	2.	*-i-t*
	3.	-i
Plur.	1.	*-i-mma,-i-mmä*
	2.	*-i-tta,-i-ttä*
	3.	*-t-ti*

Feltételes mód – jelen idő:

Sg.	1.	*-izi-n,-isizi-n,-aizi-n*
	2.	*-is-t,-isiis-t,-ais-t*
	3.	*-iz,-isiiz,-aiz*
Plur.	1.	*-izi-mma,-isizi-mma,-aizi-mma*
	2.	*-izi-tta,-isizi-tta,-aizi-ttaa*
	3.	*-taiz,-täiz*

Felszólító mód – jelen idő:

Sg.	2.	-Ø
	3.	*-kaa,-kää*
Plur.	2.	*-kaa,-kää*
	3.	*-takaa,-täkää*

A felszólító mód egyes szám második személyű alakját a kijelentő mód jelen idő egyes szám második személyű alak személyragjának elhagyásával kapjuk. A felszólító mód egyes és többes szám első személyű alakjai a sorból hiányoznak, ezeket az izsor nem ismeri, kifejezésükre körülíró formát használ.

Az egyszerű igealak toldalékolása a tehhä (csinál, tesz) ige megfelelő tövein bemutatva:

Kijelentő mód – jelen idő:

Sg.	1.	teen	’csinálok’
	2.	teet	’csinálsz’
	3.	tekköö	’csinál’
Plur.	1.	teemmä	’csinálunk’
	2.	teettä	’csináltok’
	3.	tehhää	’csinálnak’

Kijelentő mód – folyamatos – 1. múlt idő:

Sg.	1.	tein	’csináltam’
	2.	teit	’csináltál’
	3.	teki	’csinált’
Plur.	1.	teimmä	’csináltunk’
	2.	teittä	’csináltatok’
	3.	tehtii	’csináltak’

Feltételes mód – jelen idő:

Sg.	1.	tekkiizin	’csinálnék’
	2.	tekkiist	’csinálnál’
	3.	tekkiiz	’csinálna’
Plur.	1.	tekizimma	’csinálnánk’
	2.	tekizitta	’csinálnátok’
	3.	tehtäiz	’csinálnának’

Felszólító mód – jelen idő:

Sg.	2.	tee	’csinálj’
	3.	tehkää	’csináljon’
Plur.	2.	tehkää	’csináljatok’
	3.	tehtäkää	’csináljanak’

Az összetett igealakok

Az izsor nyelv összetett igealakokkal fejezi ki a 2. és 3. múlt időt (amelyek a folyamatos szemléletű egyszerű múlt idővel szemben befejezett szemléletűek), a jövő idejűséget, valamint az úgy nevezett kezdő (inchoatív) igeszemléletet. A 2. és 3. múlt idő, valamint az jövő idő összetett alakjaiban a segédige szerepét a létige három idejű változatai töltik be, az inchoatív összetett alakok képzésében a korábban már bemutatott kezdő szemléletű segédigét használja az izsor nyelv.

Kijelentő mód – befejezett – 2. múlt idő:

Sg.	1.	oon	teht	’kb. csinálék vala’
	2.	oot	teht	’kb. csinálál vala’
	3.	ono	teht	’kb. csinála vala’
Plur.	1.	oomma	tehnehet	’kb. csinálánk vala’
	2.	ootta	tehnehet	’kb. csinálátok vala’
	3.	ollaa	tehty	’kb. csinálának vala’

Kijelentő mód – befejezett – 3. múlt idő:

Sg.	1.	olin	teht	’kb. csináltam volt’
	2.	olit	teht	’kb. csináltál volt’
	3.	oli	teht	’kb. csinált volt’
Plur.	1.	olimma	tehnehet	’kb. csináltunk volt’
	2.	olitta	tehnehet	’kb. csináltatok volt’
	3.	oltii	tehty	’kb. csináltak volt’

Kijelentő mód – jövő idő:

Sg.	1.	leenen	teht	’csinálni fogok’
	2.	leenet	teht	’csinálni fogsz’
	3.	leenöö	teht	’csinálni fog’
Plur.	1.	leenemmä	tehnehet	’csinálni fogunk’
	2.	leenettä	tehnehet	’csinálni fogtok’
	3.	leenööt	tehty	’csinálni fognak’

(Megjegyzendő, hogy egyes felfogás szerint létezik egy 2. jövő idő is, amelyet az izsor az alkaa ’kezd, elkezd’ ige és az I. főnévi igenév kapcsolatával alkot, de nézetem szerint ez egy puszta tárgyas szerkezet.)

Az előző három ragozási táblázatban a teht, tehnehet, tehty alakok a tehhä ige befejezett melléknévi igenevének számban egyeztetett változatai, illetve a cselekvő és szenvedő befejezettség szerinti melléknévi igenevek váltogatásából adódnak. A következő táblázatokban a tekömää alak a tehhä ige II. infinitivusa.

Kijelentő mód – kezdő – jelen idő:

Sg.	1.	noizen	tekömää	’csinálni kezdek’
	2.	noizet	tekömää	’csinálni kezdesz’
	3.	noissoo	tekömää	’csinálni kezd’
Plur.	1.	noizemma	tekömää	’csinálni kezdünk’
	2.	noizetta	tekömää	’csinálni kezdetek’
	3.	noissaa	tekömää	’csinálni kezdenek’

Kijelentő mód – kezdő – múlt idő:

Sg.	1.	noizin	tekömää	’csinálni kezdtem’
	2.	noizit	tekömää	’csinálni kezdtél’
	3.	noisi	tekömää	’csinálni kezdett’
Plur.	1.	noizimma	tekömää	’csinálni kezdtünk’
	2.	noizitta	tekömää	’csinálni kezdtetek’
	3.	noistii	tekömää	’csinálni kezdtek’

Az egyszerű igealakok tagadása

A kijelentő módú egyszerű alakok tagadásakor a tagadó (tiltó) segédige ragozódik, a jelentést hordozó ige pedig vagy ragozatlan tőalakban, vagy a szám és személy, illetve cselekvő és szenvedő igenem szerint változó igenévi alakban kapcsolódik a szerkezetbe.

A jelen idejű tagadási formához a jelentést hordozó igealakot úgy kapjuk meg, hogy a kijelentő mód, jelen idő egyes szám 1. személyű alak ragtalan tövét vesszük.

Kijelentő mód – jelen idő:

Sg.	1.	en	tee	’nem csinálok’
	2.	et	tee	’nem csinálsz’
	3.	ei	tee	’nem csinál’
Plur.	1.	emmä	tee	’nem csinálunk’
	2.	että	tee	’nem csináltok’
	3.	evät	tee	’nem csinálnak’

Kijelentő mód – folyamatos – 1. múlt idő:

Sg.	1.	en	teht	’nem csináltam’
	2.	et	teht	’nem csináltál’
	3.	ei	teht	’nem csinált’
Plur.	1.	emmä	tehnehet	’nem csináltunk’
	2.	että	tehnehet	’nem csináltatok’
	3.	evät	tehty	’nem csináltak’

A feltételes mód tagadásakor a jelentést hordozó ige a többes szám 3. személy kivételével a feltételes mód egyes szám 3. személyű alakkal kapcsolódik a tagadó szerkezetbe, a többes szám 3. személyben pedig megtartja saját alakját.

Feltételes mód – jelen idő:

Sg.	1.	en	tekkiiz	’nem csinálnék’
	2.	et	tekkiiz	’nem csinálnál’
	3.	ei	tekkiiz	’nem csinálna’
Plur.	1.	emmä	tekkiiz	’nem csinálnánk’
	2.	että	tekkiiz	’nem csinálnátok’
	3.	evät	tehtäiz	’nem csinálnának’

Felszólító mód (tiltó formula):

Sg.	2.	elä	tee	’ne csinálj’
	3.	elkää	tehhä	’ne csináljon’
Plur.	2.	elkää	tehhä	’ne csináljatok’
	3.	elkäässe	tehtäkää	’ne csináljanak’

A jelentést hordozó ige a tiltó igét követően az egyes szám 2. és a többes szám 3. személyekben megtartja saját felszólító alakjait, az egyes szám 3. és a többes szám 2. személyekben az adott ige I. infinitivusa kapcsolódik a segédige után a szerkezetbe.

A létige tagadása

„Komplikáltabb” megoldást a múlt idejű, illetve a felszólító módú alakok esetében alkalmaz az izsor nyelv, mindkét esetben az igenévi alakok váltogatásával. Valójában szó sincs rendhagyó ragozásról, a létige tagadása a teljes ragozási sorban mindenben megfelel az előzőek szerinti eljárásnak.

Kijelentő mód – jelen idő:

Sg.	1.	en	oo	’nem vagyok’
	2.	et	oo	’nem vagy’
	3.	ei	oo	’nem ... / nincs’
Plur.	1.	emmä	oo	’nem vagyunk’
	2.	että	oo	’nem vagytok’
	3.	evät	oo	’nem ... / nincsenek’

Kijelentő mód – folyamatos – 1. múlt idő:

Sg.	1.	en	olt	’nem voltam’
	2.	et	olt	’nem voltál’
	3.	ei	olt	’nem volt’
Plur.	1.	emmä	ollehet	’nem voltunk’
	2.	että	ollehet	’nem voltatok’
	3.	evät	oltu	’nem voltak’

Felszólító mód (tiltó formula):

Sg.	2.	elä	oo	’ne legyél’
	3.	elkää	olla	’ne legyen’
Plur.	2.	elkää	olla	’ne legyetek’
	3.	elkäässe	oltakka	’ne legyenek’

Kijelentő mód – jövő idő:

Sg.	1.	en	leene	’nem leszek’
	2.	et	leene	’nem leszel’
	3.	ei	leene	’nem lesz’
Plur.	1.	emmä	leene	’nem leszünk’
	2.	että	leene	’nem lesztek’
	3.	evät	leene	’nem lesznek’

Az összetett igealakok tagadása

Az összetett alakok tagadásakor a tagadó segédige ragozódik, a jelentést hordozó ige változatlanul a már felvett igenévi alakban szerepel, az összetett alak segédigéje (a létige vagy a kezdő segédige) pedig ugyancsak megfelelő igenévi alakot ölt. Ennek megfelelően a ragozott tagadó igét két igenév követi!

Kijelentő mód – befejezett – 2. múlt idő:

Sg.	1.	en	oo	teht	’kb. nem csinálék vala’
	2.	et	oo	teht	’kb. nem csinálál vala’
	3.	ei	oo	teht	’kb. nem csinála vala’
Plur.	1.	emmä	oo	tehnehet	’kb. nem csinálánk vala’
	2.	että	oo	tehnehet	’kb. nem csinálátok vala’
	3.	evät	oo	tehty	’kb. nem csinálának vala’

Kijelentő mód – befejezett – 3. múlt idő:

Sg.	1.	en	olt	teht	’kb. nem csináltam volt’
	2.	et	olt	teht	’kb. nem csináltál volt’
	3.	ei	olt	teht	’kb. nem csinált volt’
Plur.	1.	emmä	ollehet	tehnehet	’kb. nem csináltunk volt’
	2.	että	ollehet	tehnehet	’kb. nem csináltatok volt’
	3.	evät	oltu	tehty	’kb. nem csináltak volt’

Kijelentő mód – jövő idő:

Sg.	1.	en	leene	teht	’nem fogok csinálni’
	2.	et	leene	teht	’nem fogsz csinálni’
	3.	ei	leene	teht	’nem fog csinálni’
Plur.	1.	emmä	leene	tehnehet	’nem fogunk csinálni’
	2.	että	leene	tehnehet	’nem fogtok csinálni’
	3.	evät	leene	tehty	’nem fognak csinálni’

Kijelentő mód – kezdő – jelen idő:

Sg.	1.	en	noize	tekömää	’nem kezdek csinálni’
	2.	et	noize	tekömää	’nem kezdesz csinálni’
	3.	ei	noize	tekömää	’nem kezd csinálni’
Plur.	1.	emmä	noize	tekömää	’nem kezdünk csinálni’
	2.	että	noize	tekömää	’nem kezdetek csinálni’
	3.	evät	noize	tekömää	’nem kezdenek csinálni’

Kijelentő mód – kezdő – múlt idő:

Sg.	1.	en	noist	tekömää	’nem kezdtem csinálni’
	2.	et	noist	tekömää	’nem kezdtél csinálni’
	3.	ei	noist	tekömää	’nem kezdett csinálni’
Plur.	1.	emmä	noist	tekömää	’nem kezdtünk csinálni’
	2.	että	noist	tekömää	’nem kezdtetek csinálni’
	3.	evät	noistu	tekömää	’nem kezdtek csinálni’

A „szenvedő” ige

A Csernyavszkij-féle nyelvtanban szenvedőként definiált formának csak a 3. személyekben vannak az egyes vagy többes számtól függetlenül azonos alakjai:

Kijelentő mód – jelen idő:

állító 3. személy

-aa,-ää,-taa,-tää

tehhää ’csináltatik’

tagadó 3. személy

-a,-ä,-ta,-tä

ei tehhä ’nem csináltatik’

Kijelentő mód – múlt idő:

állító 3. személy

-tii,-ttii

tehtii ’csináltatott’

tagadó 3. személy

-tu,-ty,-ttu,-tty

ei tehty ’nem csináltatott’

(Megjegyzés:

A leíró nyelvtanok tekintélyes része ezeket az alakokat nem szenvedőnek tekinti, hanem a cselekvő ragozási soron belül személytelen formaként kezeli. Ezt voltaképpen indokolja is ennek a formának a kizárólagos harmadik személyűsége. Ez a rokonszenvesebb megközelítés.)

A visszaható ige

A visszaható ige a cselekvő igéből képződik, és az így képzett igeforma a teljes ragozási rendszerben használatos a cselekvő igéhez hasonlóan.

Gyakori az álvisszaható ige is (amikor nem létezik a visszaható alakból elvonható eredeti nem visszaható igető).

A képző alakja: -iisa,-iissä,-tiisa,-tiissä

lask-ia ’leereszt’	lask-iissa ’leereszkedik’
pess-ä ’mos’	pess-iissä ’mos(ako)dik’
vaat-ettaa ’öltöztet’	vaat-tiissa ’öltöz(köd)ik’
heit-tää ’dob’	heit-tiissä ’dobálja magát’
Ø	hö-tiissä ’borzong’
Ø	kah-issa ’susog’

Az igék ragozási típusai

Az egyes igeragozási típusok leírásának teljessége az alábbi alakok megadásával lehetséges (zárójelben a ragozási táblázat sorszáma):

I. infinitivus, valamint II. infinitivus [1.1.-1.2.]
cselekvő igenem, kijelentő mód, jelen idő (indicativus praesens) – egyes szám 1. és 3. személy [2.1.-2.2.]
cselekvő igenem, kijelentő mód, egyszerű folyamatos múlt idő (indicativus imperfectum) – egyes szám 1. és 3. személy [3.1.-3.2.]
cselekvő igenem, feltételes mód, jelen idő (condicionalis) – egyes szám 1., valamint többes szám 3. személy [4.1.-4.2.]
cselekvő igenem, felszólító mód, jelen idő (imperativus) – egyes szám 2., valamint többes szám 3. személy [5.1.-5.2]
szenvedő igenem, kijelentő mód, jelen idő és egyszerű múlt idő – mindkettő esetében 3. személy [6.1.-6.2.]
cselekvő folyamatos melléknévi igenév, valamint szenvedő befejezett melléknévi igenév [7.1.-7.2.]

A IX., XIII., XIV. és XV. igeragozás a visszaható és az úgy nevezett álvisszaható igék ragozását mutatja. Ezeknek elméletileg minden alakja létrehozható, de [szögletes zárójel] jelzi, hogy mely alakot zár ki a valós nyelvhasználat.

Az igéknek az igeragozási fajták közötti megoszlása nem egyenletes, vannak a ragozás szerinti igen népes igecsoportok és alig néhány tagúak is. A rendhagyó ragozás elenyésző.

I. igeragozás:

1.1.	saa’a	kävvä	najja
	’kap’	’jár’	’nősül’
1.2.	saamaa	käymää	naimaa
2.1.	saan	käyn	nain
2.2.	saap	käyp	naip
3.1.	sain	käin	nain
3.2.	sai	käi	nai
4.1.	saisizin	käisizin	naisizin
4.2.	saataiz	käytäiz	naitaiz
5.1.	saa!	käy!	nai!
5.2.	saatakaa!	käytäkää!	naitakaa!
6.1.	saa’aa	kävvää	najjaa
6.2.	saatii	käytii	naitii
7.1.	saava	käyvä	naiva
7.2.	saatu	käyty	naitu

II. igeragozás:

1.1.	alkua	ujjuua	ehtiä
	’kezdődik’	’halad’	’elér’
1.2.	alkumaa	ujumaa	ehtimää
2.1.	alun	ujun	ehin
2.2.	alkuu	ujjuu	ehtii
3.1.	aluin	ujuin	ehin
3.2.	alkui	ujui	ehti
4.1.	alkuizin	ujuizin	ehtiizin
4.2.	aluttaiz	ujuttaiz	ehittäiz
5.1.	alu!	uju!	ehi!
5.2.	aluttakaa!	ujuttakaa!	ehittäkää!
6.1.	alutaa	ujutaa	ehitää
6.2.	aluttii	ujuttii	ehittii
7.1.	alkuva	ujjuuva	ehtivä
7.2.	aluttu	ujuttu	ehitty

III. igeragozás:

1.1.	sannooa	KUTTOOA	ANTAA
	’mond’	’kötöz’	’ad’
1.2.	sanomaa	kutomaa	antamaa
2.1.	saon	kuon	annan
2.2.	sannoo	kuttoo	antaa
3.1.	saoin	kuoin	annoin
3.2.	saoi	kutoi	antoi
4.1.	sannoizin	kuttoizin	antaizin
4.2.	saottaiz	kuottaiz	annettaiz
5.1.	sao!	kuo!	anna!
5.2.	saottakaa!	kuottakaa	annettakaa!
6.1.	saotaa	kuotaa	annetaa
6.2.	saottii	kuottii	annettii
7.1.	sannoova	kuttoova	antava
7.2.	saottu	kuottu	annettu

IV. igeragozás:

1.1.	pitää	ostaa	azettaa
	’fog’	’vásárol’	’odaállít’
1.2.	pitämaa	ostamaa	azettammaa
2.1.	piän	ossan	asseetan
2.2.	pittää	ostaa	azettaa
3.1.	piin	ossin	asseetin
3.2.	piti	osti	azetti
4.1.	pitäizin	ostaizin	azettaizin
4.2.	piettäiz	ossettaiz	azetettaiz
5.1.	piä!	ossa!	asseeta!
5.2.	piettäkää!	ossettakaa!	azetettakaa!
6.1.	pietää	ossetaa	azetetaa
6.2.	piettii	ossettii	azetettii
7.1.	pittäävä	ostava	azettava
7.2.	pietty	ossettu	azetettu

V. igeragozás:

1.1.	leipoja	haravojja
	’süt’	’gereblyéz’
1.2.	leipoimaa	haravoimaa
2.1.	leivoin	haravoin
2.2.	leipooi	haravoi
3.1.	leivoin	haravoin
3.2.	leipoi	haravoi
4.1.	leipoizin	haravoizin
4.2.	leivoitaiz	haravoitaiz
5.1.	leivoi!	haravoi!
5.2.	leivoitakaa!	haravoitakaa!
6.1.	leivojaa	haravojjaa
6.2.	leivoitii	haravoitii
7.1.	leipoiva	haravoiva
7.2.	leivoitu	haravoitu

VI. igeragozás:

1.1.	lukkiia	laskia
	’számol’	’leenged’
1.2.	lukomaa	laskomaa
2.1.	luen	lazen
2.2.	lukkoo	laskoo
3.1.	luin	lazin
3.2.	luki	laski
4.1.	lukkiizin	laskizin
4.2.	luettaiz	lazettaiz
5.1.	lue!	laze!
5.2.	luettakaa!	lazettakaa!
6.1.	luetaa	lazetaa
6.2.	luettii	lazettii
7.1.	lukkoova	laskova
7.2.	luettu	lazettu

VII. igeragozás:

1.1.	rakentaa	tiitää
	’épít’	’tud’
1.2.	rakentammaa	tiitämää
2.1.	rakennan	tijjän
2.2.	rakentaa	tiittää
3.1.	rakenzin	tiizin
3.2.	rakensi	tiisi
4.1.	rakentaizin	tiitäizin
4.2.	rakennettaiz	tijjettäiz
5.1.	rakenna!	tijjä!
5.2.	rakennettakaa!	tijjettäkää!
6.1.	rakennetaa	tijjetää
6.2.	rakennettii	tijjettii
7.1.	rakentava	tiitävä
7.2.	rakennettu	tijjetty

VIII. igeragozás:

1.1	TULLA	MÄNNÄ	TEHHÄ	OMMELLA
	’jön’	’megy’	’csinál’	’varr’
1.2.	tulomaa	mänömää	tekömää	ompelommaa
2.1.	tyen	mään	teen	ompeen
2.2.	tulloo	männöö	tekköö	ompeloo
3.1.	tulin	mänin	tein	omppeelin
3.2.	tuli	mäni	teki	omppeeli
4.1.	tulliizin	männiizin	tekkiizin	ompelizin
4.2.	tultaiz	mäntäiz	tehtäiz	ommeltaiz
5.1.	tye!	mää!	tee!	ompee!
5.2.	tultakaa!	mäntäkää!	tehtäkää!	ommeltakaa!
6.1.	tullaa	männää	tehhää	ommellaa
6.2.	tultii	mäntii	tehtii	ommeltii
7.1.	tulloova	männöövä	tekkööva	ompelova
7.2.	tultu	mänty	tehty	ommeltu

IX. igeragozás:

1.1.	kihissä	krapissa
	’sziszeg’	’ropog’
1.2.	kihizömmää	krapizommaa
2.1.	kihhiizen	krappiizen
2.2.	kihizöö	krapizoo
3.1.	kihhiizin	krappiizin
3.2.	kihhiiz	krappiiz
4.1.	kihizizin	krapizizin
4.2.	kihistäiz	krapistaiz
5.1.	kihhiize!	krappiize!
5.2.	kihistäkää!	krapistakaa!
6.1.	kihissää	krapissaa
6.2.	kihistii	krapistii
7.1.	kihizövä	krapizova
7.2.	[kihisty]	[krapistu]

X. igeragozás:

1.1.	paeta	valita	joossa
	’elszalad’	’választ’	’fut’
1.2.	pakenommaa	valicommaa	jooksomaa
2.1.	pakkeenen	valicen	jooksen
2.2.	pakenoo	valicoo	jooksoo
3.1.	pakkeenin	valicin	jooksin
3.2.	pakkeeni	valici	jooksi
4.1.	pakenissiizin	valicissiizin	jooksisizin
4.2.	paettaiz	valittaiz	joostaiz
5.1.	pakkeene!	valice!	jookse!
5.2.	paettakaa!	valittakaa!	joostakaa!
6.1.	paetaa	valitaa	joossaa
6.2.	paettii	valittii	joostii
7.1.	pakenova	valicova	jooksova
7.2.	paettu	valittu	joostu

XI. igeragozás:

1.1.	hävitä	haleta	TEMMATA
	’elvész’	’hasad’	’elkap’
1.2.	hävviimää	halkkiimaa	temppaamaa
2.1.	hävviin	halkkiin	temppaan
2.2.	häviää	halkiaa	tempajaa
3.1.	hävviizin	halkkiizin	temppaizin
3.2.	hävviiz	halkkiiz	temppaiz
4.1.	häviäizin	halkiaizin	tempajaizin
4.2.	hävittäiz	halettaiz	temmattaiz
5.1.	hävvii!	halkkii!	temppaa!
5.2.	hävittäkää!	halettakaa!	temmattakaa!
6.1.	hävitää	haletaa	temmataa
6.2.	hävittii	halettii	temmattii
7.1.	hävviivä	halkkiiva	temppaava
7.2.	hävitty	halettu	temmattu

XII. igeragozás:

1.1.	kaota	läätä
	’eltűnik’	’beszél’
1.2.	kattoomaa	läkkaämää
2.1.	kattoon	läkkään
2.2.	katojaa	läkäjää
3.1.	kattoizin	läkkäizin
3.2.	kattoiz	läkkäiz
4.1.	katojaizin	läkäjäizin
4.2.	kaottaiz	läättäiz
5.1.	kattoo!	läkkää!
5.2.	kaottakaa!	läättäkää!
6.1.	kaotaa	läätää
6.2.	kaottii	läättii
7.1.	kattoova	läkkäävä
7.2.	kaottu	läätty

XIII. igeragozás:

1.1.	heittiissä	pessiissä
	’vetődik’	’mosdik’
1.2.	heittiimää	pessiimää
2.1.	heittiin	pessiin
2.2.	heittiiää	pessiiää
3.1.	heittiizin	pessiizin
3.2.	heittiiz	pessiiz
4.1.	heittiiäizin	pessiiäizin
4.2.	heittiistäiz	pessiistäiz
5.1.	heittii!	pessii!
5.2.	heittiistäkää!	pessiistäkää!
6.1.	heittiissää	pessiissää
6.2.	heittiistii	pessiistii
7.1.	heittiivä	pessiivä
7.2.	[heittiisty]	[pessiisty]

XIV. igeragozás:

1.1.	erahussa	turpossa
	’elválik’	’dagad’
1.2.	erahuumaa	turppoomaa
2.1.	erahuun	turppoon
2.2.	erahujjaa	turpoojaa
3.1.	erahuizin	turppoizin
3.2.	erahuiz	turppoiz
4.1.	erahujaizin	turpoojaizin
4.2.	erahustaiz	turpostaiz
5.1.	erahuu!	turppoo!
5.2.	erahustakaa!	turpostakaa!
6.1.	erahussaa	turpossaa
6.2.	erahustii	turpostii
7.1.	erahuuva	turppoova
7.2.	[erahustu]	[turpostu]

XV. igeragozás:

1.1.	kummartassa	maistassa
	’meghajol’	’tűnik vmilyennek’
1.2.	kummartaamaa	maistaamaa
2.1.	kummartaan	maistaan
2.2.	kummartajjaa	maistaajaa
3.1.	kummartaizin	maistaizin
3.2.	kummartaiz	maistaiz
4.1.	kummartajaizin	maistaajaizin
4.2.	kummartastaiz	maistastaiz
5.1.	kummartaa!	maistaa!
5.2.	kummartastakaa	maistastakaa!
6.1.	kummartassaa	maistassaa
6.2.	kummartastii	maistastii
7.1.	kummartaava	maistaava
7.2.	[kummartastu]	[maistastu]

Az egyes igeragozási típusok többé-kevésbé – olykori kivételekkel – az I. infinitivus végződése szerint csoportosíthatóak. Más-más csoportba sorolhatja az igét az alaptő tővég előtti szótagjának a fajtája is.

ragozás tővégződés példa

jää’ä ’marad’

jooa ’iszik’

ajja, ävvä najja ’nősül’

kävvä ’jár’

II. ua, yä alkua ’kezdődik’

epästyä ’hibázik’

ia, iä kaehtia ’irigyel’

ehtiä ’elér’

III. aa, oa jatkaa ’folytat’

kaccoa ’néz’

IV. tta, ttä avitta ’segít’

heittä ’dob’

staa, stää ikostaa ’csuklik’

irvistää ’vigyorog’

V. oja, öjä leipoja ’süt’

kyttööjä ’parázslik’

ojja, öjjä haravojja ’gereblyéz’

heelmöjjä ’terem’

VI. ia, iä koskia ’érint’

itkiä ’sír’

iia, iiä lukkiia ’számol’

immiiä ’szopik’

VII. taa, tää rakentaa ’épít’

tiitää ’tud’

VIII. lla, llä jutella ’mesél’

kiizellä ’vitatkozik’

ssa, ssä noissa ’elkezd’

pessä ’mos’

nna, nnä panna ’rak’

männä ’megy’

rra purra ’harap’

hhä nähhä ’lát’

IX. issa, issä vuhissa ’zeng’

mörissä ’dörmög’

X. eta, etä kuumeta ’melegszik’

leetä ’lesz’

ita, itä valita ’választ’

heiritä ’zavar’

ssa, ssä joossa ’fut’

möössä ’kiárusít’

XI. ta, tä katata / kateta ’tör / törik’

hölvätä ’farag’

XII. ta, tä maata ’alszik’

läätä ’beszél’

XIII. iissa, iissä hakkiissaa ’gyülekezik’

ehtiissä ’öltözik’

XIV. ossa, össä erossa ’különbözik’

tekössä ’tetteti magát’

ussa, yssä hanhussa ’haját tépi’

höyryssä ’füstölög’

XV. assa, ässä kohtassa ’találkozik’

yhistässä ’egyesül’

A főnévi igenevek

Az izsor nyelvben kétféle (tulajdonképpeni) főnévi igenév létezik.

Az I. infinitivus alapalakjában a klasszikus értelemben vett főnévi igenév, amelyet pl. az akar, szeret, enged, kell, lehet, szabad, elkezd stb. jelentésű igék tárgyaként használnak.

Ennek az I. infinitivusi alaknak a toldaléka:

-a,-ä,-ta,-tä,-ssa,-ssä
A példaige I. infinitivusa és példa annak lehetséges használatára:
tehhä ’csinálni’
tahon tehhä ’csinálni akarok’

Az I. infinitivusnak létezik egy további toldalékolt inessivusi alakja is, amely magyarra leginkább határozói igenévvel fordítható.

Ennek az I. infinitivusi alaknak a toldaléka:
-eez,-teez,-sseez
Példaigénk esetében:
tehheez                        ’csinálva’
Mondatba foglalt példa:
Höö männää lääteez.     ’Beszélgetve mennek.’

A II. infinitivus alapalakja általában egy összetett igealakban a segédigéhez kapcsolódik.

Ennek a II. infinitivusnak a toldaléka:

-maa,-mää,-mmaa,-mmää

A példaige II. infinitivusa és példa annak lehetséges használatára:

tekömää ’csinálni’
noizen tekömää ’csinálni kezdek’

A II. infinitivus részbeni névszói jellege következtében ugyanakkor létezik ennek az infinitivusnak is – több – névszóesetben ragozott alakja is.

A II. infinitivus lehetséges toldalékolásai és a létrejött alakok, amelyeket a leggyakrabban határozói mellékmondattal, esetleg szószerkezettel tudunk magyarra fordítani:

eset                 infinitivus toldaléka       példaigénk alakja          jelentés kb.
iness                -maa-z,-mää-z               tekömääz                     ’(akkor) csinál...(-ván)’
elat                   -ma-st,-mä-st                tekömäst                      ’(ahol) csinál...(-va)’
[abessivus]        -ma-ta,-mä-tä                tekömätä                      ’(úgy..., hogy) nem csinálta meg’

Mondatba foglalt példák:

Miä oon läkkäämääz.                ’Per pillanat azt mondom.’
Hää poistui läkkäämäst .           ’Elment oda, ahol beszélgetett.’
Hää poistui läkkäämätä.            ’Úgy ment el, hogy nem beszéltek.’

A melléknévi igenevek

A melléknévi igeneveknek két fajtája van az izsor nyelvben, létezik folyamatos melléknévi igenév és befejezett melléknévi igenév. Továbbá mindkét fajtának két válfaja van, egy cselekvő és egy szenvedő.

Az izsor cselekvő folyamatos melléknévi igenév gyakorlatilag teljesen megfelel a magyar -ó/-ő képzős jelen idejű (folyamatos) melléknévi igenévnek, és a nyelvi rendszeren belüli szerepe is nagyon hasonló.

A – névszóként ragozható – cselekvő folyamatos melléknévi igenév képzője (II. infinitivusi tőből):

-va/-vä
Például:
tekköövä ’csináló (aki csinál)’

A szenvedő folyamatos melléknévi igenév képzője (I. infinitivusi tőből):

-tava/-tävä,-ttava/-ttävä
Például:
tehtävä ’(a) csinált (amit csinálnak)’

A befejezett melléknévi igenévnek is két válfaja van: létezik cselekvő befejezett melléknévi igenév, illetve van szenvedő befejezett melléknévi igenév is.

Az – ugyancsak névszóként ragozható – cselekvő befejezett melléknévi igenév képzője (I. infinitivusi tőből):

-t
Például:
teht ’csináló (aki csinált)’

A szenvedő befejezett melléknévi igenév gyakorlatilag teljesen megfelel a magyar -t/-ott/-ett/-ött képzős múlt idejű (befejezett) melléknévi igenévnek, és a nyelvi rendszeren belüli szerepe is nagyon hasonló.

A passzív befejezett melléknévi igenévnek a képzője (I. infinitivusi tőből):

-tu,-ty,-ttu,-tty
Például:
tehty ’csinált (amit csináltak)’

Az „igekötők”

Az izsor nyelv elvben nem ismeri a klasszikus értelemben vett igekötőt, amely az igét megelőzve azzal összetételt is alkothat. Ugyanakkor több határozószó/névutó vesz részt egy „látens igekötősödésben”.

Ilyenkor az igéket követve azokkal szerkezetbe kapcsolódik (többé-kevésbé hasonló módon, mint az angol nyelvben; avagy ugyanúgy, mint az igével előtte összetételbe kerülő igekötőt hátravetve külön is használó nyelvekben).

laskiissa alle	’leereszkedik’
noissa yllää	’felemelkedik’
henkähtää sissee	’belélegez’
henkähtää väljää	’kilélegez’
panna päälle	’felvesz’
vetää päält	’levesz’
ottaa vastaa	’elfogad’
väittää vastaa	’ellentmond’
vizata poiz	’kidob, eldob’
ottaa kiin	’elkap, megfog’
tunkelma yli	’átmászik’
päässä poiz	’megszökik’
männä poiz	’elmegy’
pöörähtää takaz	’visszafordul’
liimata päälle	’ráragaszt’
naksahtaa kiin	’bekattint’
antaa ilmi	’elárul’
saa’a ilmi	’kiderül’
kävvä yhtee	’egybeesik’
sittooa yhtee	’egybekapcsol’

(Megjegyzés:
Az igéből történő továbbképzés esetében már előfordul az előrevetett „igekötő” összetételben való kapcsolása. Például: sisseehenkähöz ’belélegzés, belégzés’, väljäähenkähöz ’kilélegzés, kilégzés’. Bár ez felfogható határozós szószerkezetek összetételként való rögzülésének is.)

Keresés űrlap

Az igék alaktana

Az igék általában

A létige

A kezdő segédige

A tagadó segédige

Az egyszerű igealakok

Az összetett igealakok

Az egyszerű igealakok tagadása

A létige tagadása

Az összetett igealakok tagadása

A „szenvedő” ige

A visszaható ige

Az igék ragozási típusai

A főnévi igenevek

A melléknévi igenevek

Az „igekötők”