A névszók alaktana

A névszók esetei

Az izsor nyelvben nincs annyi névszói eset, mint a közeli rokon vepszében vagy mint a magyarban. Az esetek számát tekintve inkább a finnhez, karjalaihoz, észthez közelít.
Az izsor leíró nyelvtanok a balti finn nyelvészet hagyományait követve több megfeleltethető esetnek is a magyarétól némileg eltérő megnevezését használják.
Az izsor nyelvben négy úgy nevezett szintaktikai – azaz a mondatviszonyokból kikövetkeztethető – esetet különíthetünk el, ezek
  • a nominativus (alanyeset),
  • az accusativus (tárgyeset),
  • a genitivus (birtokos eset) és
  • a partitivus (részelő eset).
Több finnségi leíró nyelvtan nem veszi fel külön a tárgyesetet, mivel az alakilag egyes számban a birtokos, többes számban pedig az alanyesettel vág egybe. Nyelvtörténetileg vizsgálva azonban létjogosult az accusativus, mindössze arról van szó, hogy eredeti ragja olyan hangfejlődésen ment keresztül, amelynek eredményeképp a mai alaktani helyzet kialakult. Az említett leíró nyelvtanok szerint az izsor a mondat logikai tárgyának nyelvtani kifejezésére a többi szintaktikai esetet: az alany-, a részelő és a birtokos esetet használja. A részelő eset valóban mutat tárgyesetszerű viselkedést is, ennek kifejtése a mondattani ismereteknél következik.
Ugyanakkor ténylegesen hiányzik az izsor nyelvből a magyarral és a legtöbb indoeurópai nyelvvel összehasonlítva a dativus (részeshatározó eset). Az izsor az utóbbi kifejezését más határozós eset (allativus), illetve névutós alakok használatával oldja meg.
Az izsor esetek második, legnagyobb csoportját a helyhatározós esetek alkotják. A finnugor nyelvekre jellemző módon ennek logikai keretet az irányhármasság ad, azaz a megfelelő alakok a „honnan? hol? hová?” kérdésekre válaszolnak. Míg azonban a magyarban és a finnségiek közül a vepszében ezzel a hármassággal kombináltan kialakult egy további hármasság (a belső mellett a külső esetében külön a felületi és külön a közelségi helymeghatározás teljes rendszere), addig az izsorban a balti finn nyelvek zöméhez hasonlóan az utóbbi hármasság helyett csak kettőség létezik (a belső és külső helymeghatározás formájában).
A helyhatározós esetek:
  • az elativus (belső viszony „honnan?” kérdésre: -ból/-ből),
  • az inessivus (belső viszony „hol?” kérdésre: -ban/-ben),
  • az illativus (belső viszony „hová?” kérdésre: -ba/-be),
  • az ablativus (külső viszony „honnan?” kérdésre: -ról/-ről vagy -tól/-től).
  • az adessivus (külső viszony „hol?” kérdésre: -on/-en/-ön vagy -nál/-nél),
  • az allativus (külső viszony „hová?” kérdésre: -ra/-re vagy -hoz/-hez/-höz),
Az eddig felsoroltakhoz 3 további elsősorban állapothatározós viszonyt jelentő eset társul (ugyancsak hármas logika szerint).
Ezek az esetek:
  • a translativus (eredményhatározó „mivé?” kérdésre: -vá/-vé),
  • az essivus (állapothatározó „miként?” kérdésre: -ként vagy -ul/-ül),
  • az exessivus (eredethatározó „miből?” kérdésre: -ból/-ből).
A fenti kategorizálással az izsor névszónak összesen 13 esete különböztethető meg.

A névszók többes száma

A névszók többes számának külön jele van a nominativusban és accusativusban, illetve külön jele a többi esetben.
A nominativusban és az accusativusban a toldalék: -t, ez zárómorféma.
A névszó alapszótöve akár magánhangzóra, akár mássalhangzóra végződik, továbbá akármilyen és akárhány fokváltakozáson esik át, a többes szám -t jele mindig magánhangzóra végződő tőváltozathoz járul.
 
Sg. nom Plur. nom
maa ’föld’ maa-t ’földek’
joki ’folyó’ joe-t ’folyók’
rae ’jégeső’ rakkeehe-t ’jégesők’
uuz ’új’ uuvve-t ’újak’
meez ’ember’ mehe-t ’emberek’
seemen ’család’ seemene-t  ’családok’
 
Valamennyi többi esetben a többes szám jele a tő és a rag közé kapcsolódó -i- toldalék vagy annak meg-felelő variánsai.
A pluralis genitivus -n ragja esetében az -i- toldalék megnyúlik: -ii-.
Amennyiben a partitivus ragváltozatai közül az adott ragozási típus a magánhangzóból álló ragot hasz-nálja, az -i- toldalékot az ejtésnek megfelelő -j- betűvel jelölik.
A hosszú nyílt egyszótagú tövek esetében az -i- toldalék kizárólag a genitivusban hosszan jésül, majd ma-gánhangzóval zár: -jje-.
Számos tő esetében az -i- toldalék minden érintett esetben a -lo-, -lö- előhangokkal bővül ki: -loi-, -löi-, -loj-, -löj-.
 
Sg. nom Plur. gen Plur. part
kevät ’tavasz’ keväe-i-n keväe-i-tä
ruiz ’rozs’ rukih-ii-n rukih-i-a
jalka ’láb’ jalko-i-n jalko-j-a
soo ’mocsár’ so-jje-n so-i-ta
lumi ’hó’ lumi-loi-n lumi-loj-a
tyttöi ’lány’ tyttö-löi-n tyttö-löj-a
uksi ’ajtó’ uksi-loi-n uksi-loj-ä
järvi ’tó’ järvi-löi-n järvi-löj-ä

A névszók ragozása

„Bonyodalom” a partitivus és az illativus ragozásából adódik, ebben a két esetben ugyanis számos irányba módosult az eredeti rag hangalakja, e két esetnél már erősen a flektáló jelleg irányába mozdul a ragozás.
Valamennyi többi névszói esetben a raghasználat egyszerű és egyértelmű, tisztán megvalósuló agglutináció történik, az accusativus esetében a már említett különlegességgel.
 
eset esz tsz
nom
acc
gen
 
part
 
 
 
ill
 
in
el
all (dat)
ad
abl
tr
ess
ex		 -Ø
-n
-n
 
-t,-ta,-tä,-a,-ä,-ja,-jä
 
 
 
-sse,-see,
-ha,-hä,-ho,-hö,-he,-hu,-hy
-z
-st
-lle
-l
-lt
-ks
-n
-nt		 -t-Ø
-t-Ø
-i-n,-ii-n,-jje-n,
-loi-n,-löi-n
-i-ta,-i-tä,-i-a,-i-ä,
-j-a,-j-ä,
-loj-a,-loj-ä,
-löj-a,-löj-ä
-i-sse,-i-i,
-i-he,-loi-he,-löi-he
-i-z,-loi-z,-löi-z
-i-st,-loi-st,-löi-st
-i-lle, -loi-lle,-löi-lle
-i-l,-loi-l,-löi-l
-i-lt,-loi-lt,-löi-lt
-i-ks,-loi-ks,-löi-ks
-i-n,-loi-n,-löi-n
-i-nt,-loi-nt,-löi-nt

 

A helyhatározók esettoldalékai körében (a ragok eredeti hangalakjának figyelembevételével) egyféle logikai rendszeresség is felfedezhető az irányhármasság tekintetében.

 

  hová? hol? honnan?
belső helyviszony
külső helyviszony		 ss+e
ll+e		 z (zöngés)
l		 s+t
l+t

 

A névszók ragozási típusai

A névszóragozási sorok hangalakját nehezen követhetővé teszi a többszöri fokváltakozáson áteső tövek ragozási típusok szerint sokszor eltérő esetbeli használata.
Valamennyi előző tényezőt figyelembe véve, a 21 névszóragozási típuson belül lehetséges alváltozatokkal is számolva, az izsor névszóragozás teljességgel való bemutatásához összesen legalább 60 példasor adja a megoldást.
A névszóknak az egyes névszóragozási típusok közötti megoszlása nem egyenletes, vannak a ragozás szerinti igen népes szócsoportok és alig néhány tagúak is.
Az egyes névszóragozási típusokhoz tartozó szavak végződés szerinti csoportosíthatósága nagyon nehézkes. Az azonos végződésűnek tetsző szavak viselkedése sokszor teljesen logikátlannak tűnhet.
Vagyis az izsor névszók megtanulásakor azokat nemcsak a szótárban feltüntetett toldalékaikkal együtt célszerű memorizálni, hanem a következők alapján a legtöbbször célszerű ellenőrizni a névszóragozási típusukat is.
A névszóragozási típusok leírásának teljessége az alábbi alakoknak a megadásával lehetséges, a többi a mintaragozás logikáját követve kikövetkeztethető:
  • a névszó egyes számú nominativusi, genitivusi, partitivusi, illativusi, valamint inessivusi alakjai [1.1.-1.2.-1.3.-1.4.-1.5.]
  • a névszó többes számú nominativusi, genitivusi, partitivusi, illativusi, valamint inessivusi alakjai [2.1.-2.2.-2.3.-2.4.-2.5.]

 
I. névszóragozás:
 

1.1. MAA SOO PII VOI
1.2. maan soon piin voin
1.3. maata soota piitä voita
1.4. maaha sooho piihe voihe
1.5. maaz sooz piiz voiz
2.1. maat soot piit voit
2.2. majjen sojjen pijjen vojjen
2.3. maita soita piitä voita
2.4. maihe soihe piihe voihe
2.5. maiz soiz piiz voiz

 
II. névszóragozás:
 

1.1. MATO KATTO HÄKKI NÄKÖ
1.2. maon katon häkin näön
1.3. mattoa kattoa häkkiä näkkööä
1.4. mattoo kattoo häkkii näkköö
1.5. maoz katoz häkiz näöz
2.1. maot katot häkit näöt
2.2. matoloin kattoloin häkkilöin näkölöin
2.3. matoloja kattoloja häkkilöjä näkölöjä
2.4. matoloihe kattoloihe häkkilöihe näkölöihe
2.5. matoloiz kattoloiz häkkilöiz näkölöiz

 
III. névszóragozás:
 

1.1. REPOI TYTTÖI
1.2. revoin tyttöin
1.3. reppooja tyttöja
1.4. repoihe tyttöihe
1.5. revoiz tyttöiz
2.1. revoit tytöit
2.2. repoloin tyttölöin
2.3. repoloja tyttölöja
2.4. repoloihe tyttölöihe
2.5. repoloiz tyttölöiz

 
IV. névszóragozás:
 

1.1. JALKA SILTA VAKA
1.2. jalan sillan vaan
1.3. jalkaa siltaa vakkaa
1.4. jalkaa siltaa vakkaa
1.5. jalaz sillaaz vaaz
2.1. jalat sillat vaat
2.2. jalkoin siltoin vakkoin
2.3. jalkoja siltoja vakkoja
2.4. jalkoihe siltoihe vakkoihe
2.5. jaloiz silloiz vaoiz

 
V. névszóragozás:
 

1.1. OMMEENA HARAKKA
1.2. ommeenan harraakan
1.3. omenaa harakkaa
1.4. omenaa harakkaa
1.5. omenaaz harakaaz
2.1. ommeenat harraakat
2.2. omenoin harakkoin
2.3. omenoja harakkoja
2.4. omenoihe harakkoihe
2.5. omenoiz harakoiz

 
VI. névszóragozás:
 

1.1. KIUKKAA LÄMMÄÄ
1.2. kiukkaan lämmän
1.3. kiukaata lämmäätä
1.4. kiukaasse lämmäässe
1.5. kiukaaz lämmääz
2.1. kiukkaat lämmäät
2.2. kiukkoin lämmiilöin
2.3. kiukoja lämmiilöja
2.4. kiukoihe lämmiilöihe
2.5. kiukoiz lämmiilöiz

 
VII. névszóragozás:
 

1.1. VALKIA ASSIIA
1.2. valkian assiian
1.3. valkiaa aziaa
1.4. valkiaa aziaa
1.5. valkiaz aziaaz
2.1. valkiat assiiat
2.2. valkioin azioin
2.3. valkioja azioja
2.4. valkioihe azioihe
2.5. valkioiz azioiz

 
VIII. névszóragozás:
 

1.1. KÖHÄ ORRAAVA OPASTAJA
1.2. köhän orraavan opastajan
1.3. köhhää oravaa opastajjaa
1.4. köhhä oravaa opastajjaa
1.5. köhäz oravaaz opastajaz
2.1. köhät orraavat opastajat
2.2. köhhiin oraviin opastajjiin
2.3. köhhiä oravia opastajjiia
2.4. köhhii oravii opastajjii
2.5. köhiz oraviiz opastaiz

 
IX. névszóragozás:
 

1.1. JÄRVI JOKI REKI
1.2. järven joen reen
1.3. järviä jokkiia rekkiiä
1.4. järvee jokkee rekkee
1.5. järveez joez reez
2.1. järvet joet reet
2.2. järvilöin jokiloin rekilöin
2.3. järvilöjä jokiloja rekilöja
2.4. järvilöihe jokiloihe rekilöihe
2.5. järvilöiz jokiloiz rekilöiz

 
X. névszóragozás:
 

1.1. UKSI LUMI LEEM
1.2. uksen lumen leemen
1.3. usta lunt leent
1.4. uksee lummee leemee
1.5. ukseez lumez leemeez
2.1. ukset lumet leemet
2.2. uksiloin lumiloin leemilöin
2.3. uksilojä lumiloja leemilöja
2.4. uksiloihe lumiloihe leemiloihe
2.5. uksiloiz lumiloiz leemiloiz

 
XI. névszóragozás:
 

1.1. UUZ KÄZI ORZ
1.2. uuvven käen orren
1.3. uutta kättä ortta
1.4. uuttee kättee ortee
1.5. uuvveez käez orreez
2.1. uuvvet käet orret
2.2. uussiin kässiin orsiin
2.3. uussia kässiia orsia
2.4. uussii kässii orsii
2.5. uuziiz käziz orziiz

 
XII. névszóragozás:
 

1.1. HIUZ KUNNIUTUZ
1.2. hiuksen kunniutuksen
1.3. hiust kunniutuust
1.4. hiuksee kunniutuksee
1.5. hiukseez kunniutukseez
2.1. hiukset kunniutukset
2.2. hiuksiin kunniutuksiin
2.3. hiuksia kunniutuksia
2.4. hiuksii kunniutuksii
2.5. hiuksiiz kunniutuksiz

 
XIII. névszóragozás:
 

1.1. NAIN OCCAIN HEPPOIN
1.2. naizen ocaizen hepoizen
1.3. naista ocaist hevoist
1.4. naisee ocaisee hepoisee
1.5. naizeez ocaizeez hepoizeez
2.1. naizet occaist heppoist
2.2. naisiin ocaiziin hepoiziin
2.3. naissiia ocaizia hepoizia
2.4. naisii ocaisii hepoisii
2.5. naiziiz ocaiziiz hepoiziiz

 
XIV. névszóragozás:
 

1.1. TAPIN LÄMMIN KASSEN UNETOIN
1.2. tappimen lämpimän kastmen unettoman
1.3. tapiint lämmiint kasseent unetoint
1.4. tappimee lämpimää kastmee unettomma
1.5. tappimeez lämpimääz kastmeez unettomaz
2.1. tappimet lämpimät kastmet unettomat
2.2. tappimiin lämpimiin kastmiin unettommiin
2.3. tappimia lämpimiä kastmia unettommiia
2.4. tappimii lämpimii kastmii unettommii
2.5. tappimiiz lämpimiiz kastmiiz unettomiz

 
XV. névszóragozás:
 

1.1. PÄRE SIE
1.2. pärriin sittiin
1.3. pärettä siettä
1.4. pärriisse sittiisse
1.5. pärriiz sittiiz
2.1. pärriit sittiit
2.2. pärriilöin sittiilöin
2.3. pärriilöja sittiilöja
2.4. pärriilöihe sittiilöihe
2.5. pärriilöiz sittiilöiz

 
XVI. névszóragozás:
 

1.1. KANNEL SEEMEN PERE
1.2. kantelen seemenen perreehen
1.3. kanneelt seemeent pereeht
1.4. kantelesse seemenesse perehesse
1.5. kanteleez seemeneez pereheez
2.1. kantelet seemenet perreehet
2.2. kanteliin seemeniin perehiin
2.3. kantelia seemeniiä perehiä
2.4. kantelisse seemenisse perehisse
2.5. kanteliiz seemeniiz perehiiz

 
XVII. névszóragozás:
 

1.1. RAE KAE SIAR IEN
1.2. rakkehen katteehen sissaaren ikkeenen
1.3. raeeht kaeeht siaart ieent
1.4. rakehesse katehesse sizaresse ikenesse
1.5. rakeheez kateheez sizareez sizareez
2.1. rakkeehet katteehet sissaaret ikkeenet
2.2. rakehiin katehiin sizariin ikeniin
2.3. rakehia katehia sizaria ikeniä
2.4. rakehisse katehisse sizarisse ikenisse
2.5. rakehiiz katehiiz sizariiz ikeniiz

 
XVIII. névszóragozás:
 

1.1. LAMMAZ RAITIZ OKSAKAZ
1.2. lamppaahan raittihen oksakkahan
1.3. lammast raitist oksakast
1.4. lampahasse raittihesse oksakkahasse
1.5. lampahaaz raittiheez oksakkahaz
2.1. lamppaahat raittihet oksakkahat
2.2. lampahiin raittihiin oksakkahhiin
2.3. lampahia raittihia oksakkahhiia
2.4. lampahisse raitihisse oksakkahisse
2.5. lampahiiz raitihiiz oksakkahiz

 
XIX. névszóragozás:
 

1.1. KIVVAZ RUIZ MEEZ
1.2. kiukkaahan rukkiihen meehen
1.3. kivvast ruist meest
1.4. kiukahasse rukihesse meehesse
1.5. kiukahaaz rukiheez meeheez
2.1. kiukkaahat rukkiihet meehet
2.2. kiukahiin rukihiin meehiin
2.3. kiukahia rukihia meehiä
2.4. kiukahisse rukihisse meehisse
2.5. kiukahiiz rukihiiz meehiiz

 
XX. névszóragozás:
 

1.1. KELPOIZUZ LYHYT KEVÄT
1.2. kelpoizuen lyhhyyvven kevvääen
1.3. kelpoizutta lyhyttä kevvättä
1.4. kelpoizuee lyhyesse kevväesse
1.5. kelpoizuez lyhyeez kevväeez
2.1. kelpoizuet lyhhyyvvet kevvääet
2.2. kelpoizuksiin lyhyein keväein
2.3. kelpoizuksia lyhyeitä keväeitä
2.4. kelpoizuksii lyhyeisse keväeisse
2.5. kelpoizuksiz lyhyeiz keveäiz

 
XXI. névszóragozás:
 

1.1. ILLIINE RANNEKE
1.2. ilinehen rannekkehen
1.3. ilineeht rannekeeht
1.4. ilinehesse rannekkehesse
1.5. ilinehez rannekkehez
2.1. ilinehet rannekkehet
2.2. ilinehhiin rannekkehhiin
2.3. ilinehhiia rannekkehhiiä
2.4. ilinehisse rannekkehisse
2.5. ilinehiz rannekkehiz

A szótári teljes formájában az öt egyes számú alakot, valamint a római számmal jelölt ragozási típust is feltüntető 

A „seeme|n (~nen, ~ent, ~nesse, ~neez) XVI = család”

főnév teljes ragozási mintasora:

  Sg Plur
nom seemen seemenet
acc seemenen seemenet
gen seemenen seemeniin
part seemeent seemeniä
illat seemenesse seemenisse
iness seemeneez seemeniiz
elat seemenest seemenist
allat (dat)    seemenelle seemenille
adess seemeneel seemeniil
abl seemenelt seemenilt
trsl seemeneks seemeniks
ess seemeneen seemeniin
exess seemeneent seemeniint

 

A főnevek sajátosságai

Az izsor nyelvben – a legtöbb finnugor rokonához és például a latin vagy az orosz nyelvhez hasonlóan – nincs névelő, sem határozott (magyar ’a, az’), sem határozatlan (magyar ’egy’). A főnév ezért önmagában egyszerre jelenti annak határozott, határozatlan vagy általános voltát is, például:
 
meez    ’ember, egy ember, az ember’
 
(Megjegyzendő, hogy a főnév elé kerülő mutató névmás vagy yks ’egy’ számnév olykor már névelőszerű.
Se ukkoi antoi hänelle kiven ja kepin.     ’Az apóka egy követ és egy botot adott neki.’
Kerran yks meez tuli veerahii.    ’Egyszer egy ember elment vendégségbe.’)
 
Az izsor nyelv a magyarnál szigorúbb abban a tekintetben, hogy számos főnév esetében (pl. tulajdonnév, anyagnév, általános fogalom) csak az egyes számú tőváltozatot használja, s bár alakilag ezeknél is létrehozható a többes számú forma, annak tényleges nyelvhasználata nem képzelhető el. A magyartól pedig végképp eltérően – és az indoeurópai mintához hasonlóan – számos izsor főnév kizárólag többes számú (ez az ún. plurale tantum). Ezeknek a főneveknek az esetében az egyes számú formáknak sokszor már az alaki létrehozása is teljesen lehetetlen.
Páros szerkezetű dolog például:
ačkat ’szemüveg’, jälkinehet ’lábbeli’, kaatjat / pöksyt ’nadrág’, länket ’járom’, ohjakset ’gyeplő’, piirvicat ’keresztcsont’, sakset ’olló’, uussit ’bajusz’.
Sok apró elemből álló dolog például:
akkaanat ’korpa’, malttaahat ’maláta’, pissaamat ’szeplő’, ruumenet ’pelyva’, taimet ’vetemény’. 
Több nagyobb darabból álló készlet vagy szerkezet összefoglaló neve például:
assiat ’edény’, morsiankapiot ’kelengye’, portahat ’grádics’, raput ’lépcső’, vaattiit ’öltözet’.
Páros vagy több személyt jelentő szó például:
vanhammat ’szülők’, ystävykset ’baráti kör’.
Összegyűlt személyek közös eseményét jelentő szó például:
hautajaizet ’temetés’, häät ’lakodalom’, mätökset ’halotti tor’.
Előfordul, hogy ugyanaz az izsor főnév a többes számú alakjával az egyes számú jelentéstől árnyalatában kisebb-nagyobb eltérésű jelentést hordoz, például:
 
ilma ’levegő’                            ilmat ’időjárás’
tunni ’óra (időegység)’              tunnit ’óra (időmérő)’

A melléknevek sajátosságai

A melléknevek legjellegzetesebb sajátossága azok fokozhatósága.
Az izsor a melléknév középfokát egyszerű toldalékolt alakkal, a felsőfokát pedig szerkezettel fejezi ki.
A középfok jele: -emp, amely a végmagánhangzó nélküli alaptőre tapad:
 
peen ’kis, kicsi’                         peenemp ’kisebb’
 
A szabály alól a „jó” jelentésű melléknév kivétel, ennek esetében a két tő alapvetően eltérő:
 
hyvä ’jó’                                   paremp ’jobb’
 
A középfokú alak a ragozási lehetőség tekintetében egyenrangú az alapfokú melléknévvel, mindkét számban és valamennyi esetben minden alakot felvehet.
  Sg. Plur.
nom vanhemp  ’öregebb’ vanhemmat
acc vanhemman vanhemmat
gen vanhemman vanhempiin
part vanhempaa vanhempia
illat vanhempaa vanhempii
iness vanhemmaaz vanhemmiiz
elat vanhemmast vanhemmist
allat vanhemmalle vanhemmille
adess vanhemmaal vanhemmiil
abl vanhemmalt vanhemmilt
trsl vanhemmaks vanhemmiks
ess vanhempaan vanhempiin
exess vanhempant vanhempint

 

A melléknév felsőfokát kifejező szerkezetben az izsor a kaik szó számban megfelelő partitivusi alakját használja a szerkezet előtagjaként, az utótag a középfokú alak.
A felsőfokú alak a két számban:
Sg. kaikkea vanhemp ’legöregebb, legidősb’
Plur. kaikist vanhemp ’legöregebbek, legidősbek’

A számnevek sajátosságai

Tőszámnevek

Az izsor tőszámnevek 1-től 10-ig:
  nom gen   nom gen
1 yks yhen 6 kuuz kuuvven
2 kaks kahen 7 seicen seicemän
3 kolt kolmen 8 kaheksan kaheksan
4 neljä neljän 9 yheksän yheksän
5 viiz vijjen 10 kymmen kymmenän
 
A tőszámnevek 11-től 19-ig a megfelelő egyes helyiértékű szám mint előtag és a „toist” szócska mint utótag összetételéből állnak, az összetételnek az előtagja ragozódik, utótagja pedig változatlan alakban marad:
nom 11 yks||toist 12 kaks||toist
gen   yhen||toist   kahen||toist
 
 
 
 
20-tól 90-ig a kerek tizes tőszámnevek olyan összetételek, amelyeknek az előtagja a megfelelő szorzószám, utótagja a kymment ’tíz’ szó, és az összetétel mindkét tagja ragozódik:
nom 20 kaks||kymment 30 kolt||kymment
gen   kahen||kymmenän   kolmen||kymmenän

 
 
 
 
A nagy számokat jelölő tőszámnevek:

100 sata
1 000 tuhatta
1 000 000 miljona

 
Az ezek többszörösét jelentő tőszámnevek ragozatlan alakjai olyan összetételek, amelyeknek az előtagja a megfelelő szorzószám, utótagja pedig a megfelelő nagy kerek számot jelölő szó részelő esete (partitivusa). 1000 fölött azonban megszűnik az egybeírás:
 

nom 200 kaks||sattaa 3000 kolt tuhattaa
gen   kahen||saan   kolmen tuhannen

 
 
 
 
Sorszámnevek

A sorszámnevek esetében a magyarhoz és szinte minden nyelvhez hasonló az izsor nyelv eljárása is: az első két alak nem a tőszámnevéből képződik. Minden további sorszámnevet az izsor a tőszámnév egyes számú genitivusi tövéből képez a -z képzővel.
Az első tíz izsor sorszámnév:
1.  enzimäin 6.  kuuvvez
2.  toin 7.  seiccemäz
3.  kolmaz 8.  kaheksaz
4.  neljäz 9.  yheksäz
5.  vijjez 10.  kymmenäz

 
A sorszámnevek a 11. és a 19. között nem közvetlenül a tőszámnévből képződnek, ugyanis az összetett számnév a toist elem után kiegészül a kymmen ’tíz’ szóval, majd a teljes összetétel veszi fel a legvégén a képzőt, és a későbbiekben csak a képzett végén ragozódik:
 

nom 11. ykstoistkymmenäz 12. kakstoistkymmenäz
gen   ykstoistkymmenän   kakstoistkymmenän

 
 
 
 
A 20. és a 90. között a kerek tizes tőszámnevekből az izsor az összetétel mindkét tagját képezve hozza létre a sorszámnevet, amelynek azután mindkét tagja ragozódik is:
 

nom 20. kahez||kymmenäz 30. kolmaz||kymmenäz
gen   kahen||kymmenän   kolmannehen||kymmenän

 
 
 
 
A nagyobb számokból képzett sorszámnevek:

100. sattaiz
1 000. tuhattaiz
1 000 000. miljonaz

 
Az ezek többszörösét jelentő tőszámnevekből való képzés már szabályszerűen az összetett számneveknek mind az előtagon, mind az utótagon való képzését követi, de ragozás csak az összetétel végén történik:
 

nom 200. kahez||sattaiz 3000. kolmaz tuhattaiz
gen   kahez||sattannehen   kolmaz tuhattannehen

 
 
 
 
 
Törtszámnevek

A törtszámnevek képzése a tőszámnevek egyes számú genitivusi tövéből történik -nnez képzővel:
kolmannez ’harmad’
neljännäz ’negyed’

 
Egész szám plusz fél mennyiségű összeg kifejezése során a tőszámnév partitivusa azt jelöli, hogy hányadik egész helyett következik fél (ez a régiesebb magyar nyelvhasználatban is fellelhető):

pool ’fél’
pooltoist ’másfél’
pool-kolmatta ’harmadfél’
pool-neljättä ’negyedfél’

és így tovább.

Határozatlan számnevek 

A határozatlan számnevek nem jelölnek meg pontos mennyiséget.
paljo ’sok’ vähhäizen ’kevés’
moni ’néhány’ kaik ’összes’

 
 
 
 
Ritka esetben a határozatlan számnév is fokozható. Például: vähemp ’kevesebb’
 
Számhatározószók

A számhatározószók a „hányszor?” vagy a „hányan?” kérdésre válaszoló képzett alakok.

Az első esetben a toldalék: -isse:
                                         kahisse ’kétszer’
 
A második esetben a toldalék: -ltaa/-ltää:
                                             kolmeltaa          ’hárman’
                                             näljältää            ’négyen’

A névmások

Személyes névmás

Az izsor személyes névmás mindkét szám három-három személyében létezik:
miä ’én’ möö  ’mi’
siä ’te’ töö  ’ti’
hää ’ő’ höö  ’ők’

 
A személyes névmásnak valamennyi névszóesetben vannak ragozott alakjai (és a három többes számú személyes névmásnak létezik alaktanilag önálló accusativusi alakja is):

nom miä siä hää möö töö höö
gen miun siun hänen mejjen tejjen hejjen
acc minnua sinnua hänt mejjet tejjet hejjet
part minnua sinnua hänt meitä teitä heitä
illat miuhe siuhe hännee meihe teihe heihe
iness miuz siuz hänez meiz teiz heiz
elat miust siust hänest meist teist heist
allat miulle siulle hänelle meille teille heille
adess miul siul hänel meil teil heil
abl miult siult hänelt meilt teilt heilt
trsl miuks siuks häneks meiks teiks heiks
ess miuun siuun hänneen mein tein hein
exess miuunt siuunt hänneent meint teint heint

 
Birtokos névmás

Az izsor nyelv nem ismeri a külön birtokos névmást. A megfelelő jelentést a személyes névmás genitivusi alakjával fejezi ki. Ez lehet a birtokos szerkezet jelzői része vagy az állítmányi szerkezet névmási része.
miun ’az én …-m’ miun oma ’az enyém’
siun ’a te …-d’ siun oma ’a tiéd’
hänen ’az ő …-ja/je’ hänen oma ’az övé’
mejjen ’a mi …-unk/ünk’ mejjen oma ’a miénk’
tejjen ’a ti …-tok/tök’ tejjen oma ’a tiétek’
hejjen ’az ő …-juk/jük’ hejjen oma ’az övék’

Például: Siun kirja ono seel ’a te könyved ott van’, se kirja ono miun oma ’ez a könyv az enyém’. 

Mutató névmás

A mutató névmásoknak a rokon nyelvekhez és általában a nyelvekhez hasonlóan közelre és távolra mutató jelentéspárja van.
tää ’ez’ too ’az’
näät ’ezek’ noot ’azok’

Az „ez, az” mutató névmáspárnak teljes ragozási sorai vannak.

nom tää too näät noot
gen tään toon näjjen nojjen
part tätä tota näitä noita
illat tähä tooho näihe noihe
iness täss tooz näiz noiz
elat täst toost näist noist
allat tälle toolle näille noille
adess täll tool näill noil
abl tält toolt näilt noilt
trsl täks tooks näiks noiks
ess tänä toon näin noin
exess tänt toont näint noint
Ugyanakkor az „ez, az” jelentésű szavakra több kifejezése is van az izsor nyelvnek: se, tää, tämä (Sg.); neet, näät, nämät (Plur.).
A további leggyakoribb mutató névmáspárok az előbbiek toldalékolt alakjaiként már inkább határozószó-határesetek:
tänne ’ide’ sinne ’oda’
täl ’itt’ seel ’ott’
täält ’innen’ seelt ’onnan’
tämmöin ’ilyen’ sellain ’olyan’

Kölcsönös névmás

A kölcsönös névmás a ragozott esetek közül a genitivusban és a partitivusban, valamint a helyhatározós esetek alakjaiban használt:
gen toin-toizen ’egymásé’
part toin-toist ’egymást’
illat toin-toisee ’egymásba’
iness toin-toizeez ’egymásban’
elat toin-toizest ’egymáson’
allat toin-toizelle ’egymásra, egymásnak’
adess toin-toizeel ’egymáson, egymásnál’
abl toin-toizelt ’egymásról, egymástól’

 
Visszaható névmás

A visszaható névmást az izsor nyelv vagy a cselekvés visszairányulásának személyére használja, vagy – a magyarhoz hasonlóan – annak kifejezésére, hogy a cselekvő önmaga végzi a cselekvést. Ebben az utóbbi esetben tekinthetjük a formát a személyes névmás nyomatékosított alakjának is.
A visszaható névmás a ragozható „icce”:

 

nom icce gen icen part icciä
illat iccee iness iceez elat icest
allat icelle adess iceel abl icelt
trsl iceks ess icceen exess icceent

 
Ha az „icce” a nyomatékosított személyes névmási szerepet tölti be, akkor változatlanul megtartja az alakját és a hozzá kapcsolódó személyes névmás ragozódik..
 

miä icce ’én (saját) magam’ miun icce ’(saját) magamé’
siä icce ’te (saját) magad’ sinnua icce ’(saját) magadat’
hää icce ’ő (saját) maga’ hänne icce ’(saját) magába’
möö icce ’mi (saját) magunk’ meiz icce ’(saját) magunkban’
töö icce ’ti (saját) magatok’ teist icce ’(saját) magatokból’
höö icce ’ők (saját) maguk’ heille icce ’(saját) maguknak’    stb.

 
Kérdő és vonatkozó névmások

A kérdő névmások és a vonatkozó névmások gyakorlatilag azonos alakúak, egymástól őket a mondatbeli szerepük, a szövegösszefüggésük alapján lehet funkcionálisan megkülönböztetni. A leggyakoribbak:
mikä ’mi?’ ’ami’
ken ’ki?’ ’aki’
kuka ’melyik?’ ’amelyik’
miz ’hol?’ ’ahol’
konz ’mikor?’ ’amikor’

 
A mi ’ami’ és a ki ’aki’ névmások ragozott alakjai:

nom mikä ken
gen minen kenen
part mitä ketä
illat mihe kehe
iness miss kess
elat mist kest
allat mille kelle
adess mill kell
abl milt kelt
trsl miks keks
ess min ken
exess mint kent

 
Általános és határozatlan névmások

Mint a magyar nyelvben is, az általános és határozatlan névmások az izsorban is az előző alakokból következnek megfelelő toldalékokkal képezve. Az izsor nyelvben viszont ragozott alakból is képezhetők.
kérdő / vonatkozó határozatlan
mikä mikäle mikäikke
ken kenle kenikke
ken-en ken-en-le ken-en-ikke   (gen)
kuka kukale kukaikke
miz mizle mizikke
konz konzle konzikke
A magyar ’se(m)-’ előtagú tagadó névmásnak megfelelő névmást az izsor az ei tagadó elemmel alkotja meg: ei mikä ’semmi’; ei kuka ’semmilyen’; ei konz ’semmikor’.

A határozószók

A határozószók zömükben a névszókból származtatható szavak. A határozóragokkal rögzült szavak alapján majdnem a teljes esetrendszer fellelhető a határozószói körben. Típusaik a határozói viszony jellege szerint csoportosíthatók. Ennek megfelelően beszélünk hely-, idő-, állapot- és módhatározószókról.
oikial  ’jobbra (hol?)’ oikialle  ’jobbra (hová?)’  
kural  ’balra (hol?)’ kuralle  ’balra  (hová?)’  
matalaal  ’lent’ ylöz  ’fent’  
sizez  ’bent’ ulkool  ’kint’  
eez  ’elöl’ jälel  ’hátul’  
lähel  ’közel’ etemmääl  ’messze’  
kottii  ’haza’ kottoon  ’otthon’  
varahamppa  ’azelőtt’ etezpäi  ’azután’  
tänäpään  ’ma’ eglee  ’tegnap’ hoomeen  ’holnap’
  enneglee  ’tegnapelőtt’ ylihoomeen  ’holnapután’
ööl  ’éjjel’ päivääl  ’nappal’  
tänävoon  ’idén’ männävoon  ’tavaly’ tullavoon  ’jövőre’
yksintää  ’egyedül’ yhez  ’együtt’  
jalkaizii  ’gyalog’ röömillää  ’négykézláb’  
selällää  ’hanyatt’ ilkkoalassii  ’meztelenül’  
ohvottast  ’szívesen’ hyvääst  ’jól’  
aivaa  ’nagyon’    vähä  ’kissé’  

 
A helyhatározószók körében is tetten érhető az irányhármasság:
 ääree  ’mellé’                ääreez  ’mellette’                äärest  ’mellőle’
 
A határozószók egy része fokozható. Középfokuk jele a melléknévi középfok (olykor fokváltó) jele:
harvempaa  ’ritkábban’              lähempään  ’közelebb’
 

A névutók és az elöljárók

A névutók zöme (mintegy 80 %-a) birtokos esetet (genitivust) vonz, a fennmaradó részük közel fele-fele arányban (10-10 %) megoszlik a részelő esetet (partitivust) és a valamely helyhatározós esetet vonzók közt:
(+gen) all, alle, alt, azemest, eel, eelee, eelt, eicce, halluuz, hyväks, johost, juuree, juureez, juurest, jälel, jälelle, jälelt, jälez, jälkkiä, kera, kerrallaa, keskelt, kiin, kylez, kylkee, lizäks, loo, loon, muuvvaal, pariiz, peräl, perälle, perält, pääl, päälle, päält, rinnaal, rinnalle, rinnalt, sissee, sizest, sizez, takkaa, takkaaks, takkaan, takkaant, varal, varalle, varalt, varast, varaz, varez, varraa, vooks, välist, väliz, vällii, ympäriillä, ääree, ääreez, äärest
(+part) möit, möitä, möö, mööt, vart, vastaa, vastaaz, vasten, vastoin
(+elat) hoolimata, naz, sivu, ylicce
(+illat) nasse
(+allat) päin
(+abl) päin
 
Az elöljárók száma jóval szerényebb a névutókénál. Az elöljárók mintegy fele (50 %-a) részelő esetet (partitivust) vonz, a másik mintegy felük hasonló mértékben a birtokos esetet (genitivust) és az egyéb esetet vonzók között oszlik meg:
(+part) enne, ilma, keskeel, keskelle, liki, perään, pitkin, poikin, ympäär
(+gen) alace, jälkkeen, läpi, yli
(+elat) sivul, sivulle, sivult
(+illat) vasten
(+trsl) noi
 
Az elöljárók esetében és a névutók körében is bőven található példa az irányhármasság elvének követésére:

alle – all – alt                eelee – eel – eelt                      sivulle – sivul – sivult                varalle – varal – varalt