I

ic|ce (~en, ~ciä, ~cee, ~ceez) – önmaga, saját maga, maga
icceopastaj|a (~an, ~jaa, ~jaa, ~az) – öntanulás
iceaikojaa – gondatlanul, gondtalanul
iceksee – külön, külön-külön
icenäi|n (~zen, ~st, ~see, ~zeez) – önálló, független
icepäi|n (~zen, ~st, ~see, ~zeez) – önfejű, csökönyös, makacs, konok
icepäinee – egyedül, egymagában, önmagában
icepäittee – önállóan, függetlenül
icepäizeest – önfejűen, csökönyösen, makacsul, konokul
icepäizy|z (~en, ~ttä, ~ee, ~ez) – önfejűség, csökönyösség, makacsság, konokság
i|e (~ttiin, ~eettä, ~ttiisse, ~ttiiz) – kicsírázás, kihajtás, kisarjadás ◊ seemeniin ~e – a magok kicsírázása
i|en (~kkeenen, ~eent, ~kenesse, ~keneez) – íny, fogíny
i|ez (~kkeehen, ~est, ~kehesse, ~keheez) – iga, járom ◊ vizata ~kkeehen poiz – leveti az igát
ihasso|z (~ksen, ~ost, ~ksee, ~ksez) – rajongás, lelkesedés, elragadtatás
ihhaa – rendkívül
ih|haala (~haalan, ~alaa, ~alaa, ~alaaz) – remek, nagyon jó
ihma|ta (~amaa; ~an, ~jaa; ~izin, ~iz) – 1. súrol, dörzsöl ◊ ~ta lattiaa – padlót súrol; 2. megtöröl, letöröl ◊ ~ta jalkaa – lábat (meg-)töröl
ihme (~hen, ~eht, ~hesse, ~heez) – csoda
ihmenäi|st (~ssiin, ~ssiiä, ~sii, ~ziz) Plur. – névnap
ihmet|ellä (~telömää; ~teen, ~tellöö; ~telin, ~teli +illat) – csodálkozik ◊ ~ellä ihmehesse – ámulatba esik
ihmetyt|tää (~tämää; ~än, ~tää; ~in, ~ti) – csodálatba / ámulatba ejt
ihmety|z (~ksen, ~yst, ~ksee, ~ksez) – csodálkozás, ámulat
ih|o (~on, ~hooa, ~hoo, ~oz) – bőr (emberi) ◊ inmihizen ~o – emberi bőr
ik|in (~kiizen, ~iist, ~isee, ~izeez) – örök, állandó, folytonos
ikkee – imént, épp most
ikkuna (~n, ~a, ~a, ~az) – ablak
ikkunall – kint, kívül
ikkunalle – ki hsz, kintre, kívülre
ikkunalt – kintről, kívülről
ikkunalu|z (~ksen, ~ust, ~ksee, ~kseez) – (falusi) udvar ◊ ~kseel – az udvaron
ikkunanpeel (~en, ~t, ~ee, ~eez) – ablakkeret
ikkunanpääly|z (~ksen, ~yst, ~ksee, ~kseez) – ablakpárkány
ik|käävyz (~ävyksen, ~ävyyst, ~ävyksee, ~ävyksez) – búslakodás
ik|käävä (~käävän, ~ävää, ~ävää, ~ävääz) – bús, búslakodó
ikosso|z (~ksen, ~ost, ~ksee, ~ksez) – csuklás
ikos|taa (~tammaa; ~san, ~taa; ~sin, ~ti) – csuklik
i|kä (~än, ~kkää, ~kkää, ~äz) – életkor, kor
ikävyt|tää (~tämää; ~än, ~tää; ~in, ~ti) – 1. óhajt, akar, kíván; 2. vágyik vmire
ikävö|jjä (~imää; ~in, ~i; ~in, ~i) – sóvárog, epekedik
il|ahtaa (~ahtammaa; ~laahan, ~ahtaa; ~laahin, ~ahti) – befűt ◊ ~ahtaa kiukaata – befűti a kályhát
il|ata I (~kkaamaa; ~kkaan, ~kajaa; ~kkaizin, ~kkaiz) – 1. elront, tönkretesz; 2. összekever, összezavar; 3. bepiszkít, összepiszkít; 4. bemocskol vkit, rágalmaz
il|ata II (~laamaa; ~laan, ~ajaa; ~laizin, ~laiz) – 1. rendbe rak, rendbe hoz; 2. tisztít; 3. takarít
il|ettää (~ettämmää; ~leetän, ~ettää; ~leetin, ~etti) – nem illik
il|etä (~kkiimää; ~kkiin, ~kiää; ~kkiizin, ~kkiiz) – nem szégyelli magát, nem jön zavarba
il|ka (~an, ~kaa, ~kaa, ~az) – illetlenség
ilkehy|z (~en, ~ttä, ~ee, ~ez) – méreg, düh, harag
ilkiä (~n, ~ä, ~ä, ~äz) – mérges, dühös, haragos
ilkkoalassii – meztelenül, pucéran
illaal – este hsz
illalli|in (~zen, ~ist, ~see, ~zeez) – vacsora
illasta|ssa (~amaa; ~an, ~jjaa; ~izin, ~iz) – vacsorázik
il|liine (~inehen, ~ineest, ~inehesse, ~inehez) – csillogás, villogás
illo (~n, ~a, ~o, ~oz) – öröm
illoittee – esténként
illoi|za (~zan, ~saa, ~saa, ~zaaz) – vidám, derűs, jókedvű
ilma I (~n, ~a, ~a, ~az) – levegő
ilma II (+part) prep – nélkül
ilmah|tua (~tummaa; ~un, ~tuu; ~uin, ~tui) – 1. megjelenik, feltűnik; 2. megérkezik, megjön
ilmaizeks – szabadon
ilman – csak úgy ◊ ~ aikkaa – csak úgy egyszerűen
ilmanki – úgy is, amúgy is ◊ on ~ jo mööhä! – már amúgy is késő
ilm|at (~oin, ~oja, ~oihe, ~oiz) Plur.  – időjárás, idő (meteorológiai) ◊ kaunihiil ~oil – jó időben (meteorológiai)
ilme|tä (~nömmää; ~nen, ~nöö; ~nin, ~ni) – 1. megjelenik, feltűnik; 2. keletkezik
ilmi I – teljesen, tökéletesen
ilmi II – ki hsz antaa ~ – kiad / felad vkit, elárul vkit, vmit; tulla ~ – kiderül; saa’a ~ – kiderít
il|ta (~lan, ~taa, ~taa, ~laaz) – este fn
iltahäm|määri (~määrin, ~äriä, ~ärii, ~äriiz) – szürkület
iltaöö – késő este, kora éjjel
im|miiä (~ömää; ~en, ~möö; ~in, ~i) – szopik
im|u (~un, ~muua, ~muu, ~uz) – szopás
inho (~n, ~a, ~o, ~oz) – undor
inhot|taa (~tammaa; ~an, ~taa; ~in, ~ti) – undorodik
inhova (~n, ~a, ~a, ~az) – undorító
inmihi|in (~zen, ~ist, ~see, ~zeez) – ember
ir|issä (~izömmää; ~riizen, ~izöö; ~riizin, ~riiz) – pityereg, szipog
irti – (a) szabadban, szabadon
irtolai|n (~zen, ~st, ~see, ~zeez) – csavargó, hajléktalan
irtolaizvä|ki (~en, ~kkiiä, ~kkee, ~ez) – 1. vándorló népesség; 2. nomádság
irtonai|n (~zen, ~st, ~see, ~zeez) – 1. fesztelen, kötetlen, szabad; 2. nyugtalan, féktelen, elszabadult
irvillää – kivillantva ◊ hamppaahat ~ – vigyorogva, vicsorogva, fogat villantva
irvis|tää (~tämmää; ~sän, ~tää; ~sin, ~ti) – vigyorog, vicsorog
i|skiä (~skömää; ~zen, ~sköö; ~zin, ~ski) – lök, meglök, taszít, megtaszít
i|sku (~zun, ~skua, ~skuu, ~zuz) – lökés, taszítás
issäi|n (~zen, ~st, ~see, ~zeez) – hím, kan ◊ ~n-koira – kankutya; ~n-kazi – kandúr
istut|taa (~tammaa; ~an, ~taa; ~in, ~ti) – ültet (növényt), elültet ◊ ~taa kukkia – virágot ültet
is|tua (~tumaa; ~sun, ~tuu; ~suin, ~tui) – ül
istuizillaa – ülve
istu|ssa (~umaa; ~un, ~ujaa; ~izin, ~iz) – leül
istut|ella (~telomaa; ~teen, ~telloo; ~telin, ~teli) – ülésezik, ülést tart
istuttelomi|in (~zen, ~ist, ~see, ~zeez) – ülés (program), gyűlés
itet|ellä (~telömää; ~teen, ~tellöö; ~telin, ~teli) – sopánkodik, jajveszékel, jajong
itik|ka (~an, ~kaa, ~kaa, ~aaz) – bogár
itik|kain (~kaizen, ~aist, ~kaisee, ~kaizeez) – rovar
it|kiä (~kömää; ~en, ~köö; ~in, ~ki) – sír verb, rí, zokog
it|ku (~un, ~kua, ~kuu, ~uz) – sírás, rívás, zokogás
it|tää (~tämää; ~tää; ~ti) – kicsírázik, kihajt, kisarjad
i|tu (~un, ~ttuua, ~ttuu, ~uz) – csíra, hajtás, sarjadás
i|ty (~yn, ~ttyyä, ~ttyy, ~yz) – maláta
i|tä (~än, ~ttää, ~ttää, ~äz) – kelet (égtáj) ◊ männä ~ttää – keletre halad, keletnek megy; ~täkaakkoi – kelet-délkelet
it|ähyä (~ähymmää; ~ähyy; ~täähyi) – kicsírázik, kihajt, kisarjad
i|zo (~zon, ~ssooa, ~ssoo, ~zoz) – vágy, óhaj, kívánság ◊ miul ono ~zo kottii – hazavágyom, honvágyam van
i|zota (~ssoomaa; ~ssoon, ~sojaa; ~ssoizin, ~ssoiz) – sóvárog vmi után, vágyakozik vmire
i|zä (~zän, ~ssää, ~ssää, ~zäz) – 1. apa, atya; 2. Izä – Atya(isten)
izän|tä (~nän, ~tää, ~tää, ~nääz) – gazda, házigazda
ižora (~n, ~a, ~a, ~az) – izsor ◊ ~n keel – izsor nyelv; läätä ~ks – beszél izsorul; kääntää ~a – lefordít izsorra
ižorak|koi (~oin, ~koja, ~koihe, ~oiz) – izsor nő
ižorala|in (~zen, ~st, ~see, ~zeez) – izsor ember
iäk|äz (~kähän, ~äst, ~kähässe, ~kähäz) – éltes(ebb), idős(ebb), koros(abb)
iänik|käin (~käizen, ~äist, ~käisee, ~käizeez) – régi, ősrégi ◊ ~käin ystävä – régi barát
iät|tää (~tämmää; ~än, ~tää; ~in, ~ti) – csíráztat