N

naagla I (~n, ~a, ~a, ~az) – szeg fn, szög ◊ löövvä ~an vazaraal – beüti a szeget / szöget a kalapáccsal
naagla II (~n, ~a, ~a, ~az) – font (orosz súlymérték) ◊ kiloz ono poolkolmatta ~aa – egy kilogrammban két és fél font van
naaglai|n (~zen, ~st, ~see, ~zeez) – fontos, fontnyi (orosz font súlyú) ◊ kaks-~n kiirä – kétfontos súly
naagli|a (~maa; ~n, ~i; ~n, ~) – felszögez, rászögez, kiszögez
naagli|ta (~commaa; ~cen, ~coo; ~cin, ~ci) – odaszögez, hozzászögez ◊ ~ta seinää – a falra szögez
nаama (~n, ~a, ~a, ~az) – arc, ábrázata / képe vkinek ◊ näyttää hapanutta ~a – savanyú képet vág
naapalli|in (~zen, ~ist, ~see, ~zeez) – merőkanál
naap|pa (~an, ~paa, ~paa, ~aaz) – merőkanál
naappapää (~n, ~tä, ~hä, ~z) – ebihal
naapuri (~n, ~a, ~i, ~iz) – szomszéd
naapuriiz – szomszédban ◊ hää ellää ~ – ő a szomszédban lakik
naara|ta (~amaa; ~an, ~jaa; ~izin, ~iz) – vonóhálóval halászik
naarmu (~n, ~a, ~u, ~uz) – karmolás, karcolás ◊ veri~ – horzsolás, lehorzsolódás (sebesülés)
naarmut|taa (~tammaa; ~an, ~taa; ~in, ~ti) – karmol, megkarmol, karcol, lehorzsol
naas|ti (~sin, ~tia, ~tii, ~siiz) – csodálatos, gyönyörű ◊ mikä on ~ti pari! – milyen csodálatos / gyönyörű pár!
naat|ti (~in, ~tia, ~tii, ~iiz) – (zöldségnövény) zöldje, levélzete ◊ nagrihen ~it – a répa zöldje
nac|ca (~an, ~caa, ~caa, ~aaz) – csikk, cigarettacsikk
nagr|aa (~amaa; ~an, ~aa; ~oin, ~oi) – nevet, kacag
nagrah|ella (~telomaa; ~teen, ~telloo; ~tellin, ~teli) – mosolyog
nagraho|z (~ksen, ~ost, ~ksee, ~ksez) – 1. nevetés, kacagás; 2. mosolygás
nagrah|taa (~tammaa; ~an, ~taa; ~in, ~ti) – elmosolyodik
nagrat|ella (~telomaa; ~teen, ~telloo; ~telin, ~teli) – nevetésben tör ki, felnevet
nagrat|taa (~tammaa; ~an, ~taa; ~in, ~ti) – nevettet, megnevettet
nagrettav|a (~an, ~vaa, ~vaa, ~az) – nevetséges ◊ ~vaa! – nevetséges!
nagri|z (~hen, ~ist, ~hesse, ~heez) – répa
nagro (~n, ~a, ~o, ~oz) – nevetés, kacagás
nah − na ◊ ~ ota! – na fogd! nesze!
nahankiskoja (~n, ~a, ~a, ~az) – szemtelen, pimasz, nyegle
nahat|oin (~toman, ~oint, ~tomaa, ~tomaz) – nyúzott (bőr nélküli), bőrtelen
nahis|tua (~tummaa; ~sun, ~tuu; ~suin, ~tui) – megnedvesít
nah|ka (~an, ~kaa, ~kaa, ~az) – 1. irha (állati bőr); 2. bőr
nahkai|n (~zen, ~st, ~see, ~zeez) – bőr-, bőrből készült
nahkalap|pa (~an, ~paa, ~paa, ~az) – bőrszíj, szíj
nahka|n (~zen, ~st, ~see, ~zeez) – bőrkesztyű
nahkapolle (~n, ~a, ~e, ~ez) – bőrkötény
nahkasii|pi (~ven, ~ppiiä, ~ppee, ~veez) – bőregér, denevér
nahkia (~n, ~a, ~a, ~z) − nedves, nyirkos ◊ ~ heinä – nedves széna
naikkimee|z (~hen, ~st, ~hesse, ~heez) – vőlegény
naimat|oin (~toman, ~oint, ~tommaa, ~tomaz) – nőtlen, agglegény
naimiskaup|pa (~an, ~paa, ~paa, ~aaz) – házasság, megnősülés
nai|n (~zen, ~sia, ~see, ~zeez) – nő fn, asszony
nai|ssiin (~zizen, ~ziist, ~zisee, ~zizeez) – női
Naisiinpäivä (~n, ~ä, ~ä, ~äz) – nőnap
nait|taa (~tamaa; ~an, ~taa; ~oin, ~toi) – férjhez ad
naizellik|az (~kahan, ~ast, ~kahasse, ~kahaz) – nős
nai|zikko (~ssiikon, ~zikkoa, ~zikkoo, ~zikooz) – feleség
naizik|koi (~oin, ~koja, ~koihe, ~oiz) – (férjes) asszony
na|jja (~imaa; ~in, ~ip; ~in, ~i) – 1. megnősül; 2. férjhez megy
na|ka (~an, ~kkaa, ~kkaa, ~az) – dugó fn
naksah|taa (~tammaa; ~an, ~taa; ~in, ~ti) − kattint ◊ ~taa kiin – bekattint
naksahta|ssa (~amaa; ~an, ~jjaa; ~izin, ~iz) – bekattan ◊ lukko ~iz – a zár bekattant
naksut|ella (~telomaa; ~teen, ~telloo; ~telin, ~teli) – ketyeg ◊ tunnit ~ellaa – ketyeg az óra
nalisniek|ka (~an, ~kaa, ~kaa, ~aaz) – (díszítő) ablakkeret
nalj|a (~an, ~aa, ~aa, ~aaz) – tréfa, vicc
na|pa (~van, ~ppaa, ~ppaa, ~vaz) – köldök
nap|akka (~paakan, ~akkaa, ~akkaa, ~akaaz) – kisgyerek, apróság (gyerek), csemete, poronty
napanoora (~n, ~a, ~a, ~az) – köldökzsinór
nap|ata (~paamaa; ~paan, ~pajaa; ~paiizin, ~paiz) – elfog, megfog, elkap ◊ ~ata varkkaahan – elfogja a tolvajt
napilka (~n, ~a, ~a, ~az) – reszelő fn
napist – 1. szűkösen, szegényesen; 2. takarékosan
nap|pi (~in, ~pia, ~pii, ~iz) – gomb ◊ panna koko ~it kiin – begombolja az összes gombot
nap|pu (~un, ~pua, ~puu, ~uz) – ütés, csapás ◊ ~pu nenän alle – orrbavágás
napraasno – hiába, feleslegesen
naps|aa (~amaa; ~an, ~aa; ~oin, ~oi) – kattog
napsaho|z (~ksen, ~ost, ~ksee, ~ksez) – kattanás, kattintás
napsah|taa (~tammaa; ~an, ~taa; ~in, ~ti) – kattint
napsut|taa (~tammaa; ~an, ~taa; ~in, ~ti) – rákattint
narra|ta (~amaa; ~an, ~jaa; ~izin, ~iz +part) – gúnyolódik vkin
narri|a (~maa; ~n, ~i; ~n, ~) – 1. becsmérel; 2. ingerel, hergel
nar|skaa (~skamaa; ~zan, ~skaa; ~zin, ~ski) – 1. csikorog, nyikorog; 2. ropog
nar|ze (~skehen, ~zeeht, ~skehesse, ~skeheez) – 1. csikorgás, nyikorgás; 2. ropogás
naskeli (~n, ~a, ~i, ~iz) – ár (szerszám)
nasse (+illat) nu – -ig ◊ tulla kottii ~ – hazaérkezik; mihe ~? – meddig? siihe ~, ku... – addig, míg...; tänne ~ – eddig, mostanáig
naššattiirnoi (~n, ~ta, ~sse, ~z) − szalmiák- ◊ ~ pirttu – szalmiákszesz
na|to (~on, ~ttooa, ~ttoo, ~oz) – sógornő
nattariu|z (~ksen, ~st, ~ksee, ~ksez) – közjegyző
nattii|ssa (~maa; ~n, ~aa; ~zin, ~z) – számít vkinek a segítségére
naulačka (~n, ~a, ~a, ~az) – párnahuzat
naz (+elat) nu – -ból, -ből vhová ◊ ajjaa linnast ~ – elutazik a városból
neegl|a (~an, ~aa, ~aa, ~aaz) – tű, varrótű
neeglakarp|pi (~in, ~pia, ~pii, ~iiz) – tűtartó
neegla|ta (~amaa; ~an, ~jaa; ~izin, ~iz) – 1. tűz verb, megtűz; 2. szúr
neelai|ssa (~zommaa; ~zen, ~soo; ~zin, ~si) – lenyel, elnyel
neeleksi|ä (~mmää; ~n, ~i; ~n, ~) – nyel, lenyel
neel|lä (~ömää; ~en, ~löö; ~in, ~i) – nyel
neem|i (~en, ~iä, ~ee, ~eez) – fok (földrajzi)
n|eet (~jjen, ~itä, ~ihe, ~iz) Plur. – ezek
neežnoi (~n, ~ta, ~sse, ~z) – gyengéd, finom, lágy
nefti (~n, ~ä, ~i, ~iz) – kőolaj, olaj
neicy|t (~en, ~ttä, ~esse, ~eez) – szűz
neik|ko (~on, ~koa, ~koo, ~ooz) – (játék)baba ◊ leikkiä ~koa – babával játszik, babázik
neiti (~n, ~ä, ~i, ~iz) – kislány
neljä (~n, ~ä, ~ä, ~äz) – négy
neljä||kymmen|t (~n||~än, ~ä||~t, ~ä||~ää, ~äz||~ääz) – negyven
neljältää – négyen, négyesben
neljänne|z (~ksen, ~est, ~ksesse, ~ksez) – negyed
neljä||sa|ttaa (~n||~an, ~ä||~ttaa, ~ä||~ttaa, ~äz||~az) – négyszáz
neljä||toist (~n||~, ~ä||~, ~ä||~, ~äz||~) – tizennégy
neljätoistkymmenä|z (~nnehen, ~ttä, ~nnehee, ~nnehez) – tizennegyedik
neljä|z (~nnehen, ~ttä, ~nnehee, ~nnehez) – negyedik
neljä|z||kymmenä|z (~nnehen||~nnehen, ~ttä||~ttä, ~nnehee||~nnehee, ~nnehez||~nnehez) – negyvenedik
neljäzpä|ivä (~ivän, ~ivää, ~ivää, ~ivääz) – csütörtök
neljäzpään – csütörtökön
neljäzsatta|iz (~nnehen, ~tta, ~nnehee, ~nnehez) – négyszázadik
nen|nääkäz (~äkkähän, ~äkäst, ~äkkähässe, ~äkkähäz) – haragos, dühös, mérges
nen|ukka (~nuukan, ~ukkaa, ~ukkaa, ~ukaaz) – földfok, kis félsziget, földnyúlvány
nen|ä (~än, ~nää, ~nää, ~ääz) – 1. orr; 2. vminek a hegye / orra
nenähoo|ku (~vvun, ~kkuua, ~kuu, ~vvuuz) – orrlyuk
nenärät|ti (~in, ~tiä, ~tii, ~iiz) – zsebkendő
nenäs|tyä (~tymmää; ~syn, ~tyy; ~syin, ~tyi) – haragszik vmiért, orrol vmire, vkire ◊ ~tyä siint – haragszik ezért; ~tyä hänelle – haragszik rá, orrol rá
nenätamme|z (~hen, ~st, ~hesse, ~heez) – a csónak orra, hajóorr
nenätau|ti (~vvin, ~ttiia, ~ttii, ~vviiz) – nátha
nenät|öin (~tömän, ~öint, ~tömmää, ~tömäz) – 1. orr nélküli; 2. tompa
nes|se (~tiin, ~settä, ~tiisse, ~tiiz) – folyadék
nessemäi|n (~zen, ~st, ~see, ~zeez) – folyékony ◊ ~zez tilaz – folyékony halmazállapotban
nesto (+elat) – vmiről már nem is szólva / beszélve
nes|tää (~tämää; ~sän, ~tää; ~sin, ~ti) – 1. csepeg, csöpög; 2. folydogál; 3. szemerkél, csepereg, szitál az eső
nevvo I (~n, ~a, ~o, ~oz) – halászháló, háló, vonóháló ◊ laskia ~n – kiveti a hálót
nevvo II (~n, ~a, ~o, ~oz) – tanács (szóbeli) ◊ hää antoi miulle pahhaizen ~n – ő rossz tanácsot adott nekem
nevvo|a (~maa; ~n, ~o; ~in, ~i) – tanácsol, tanácsot ad
nevvonantaja (~n, ~a, ~a, ~az) – tanácsadó
nevvos|to (~son, ~toa, ~too, ~sooz) – tanács (testület) ◊ linna~to – városi tanács
nevvo|z (~ksen, ~ost, ~ksee, ~kseez) – tanácsnok, tanácsos ◊ lähetyssön ~z – követségi tanácsos
ni – így, úgy ◊ ei ~nkää ... – nehogy már ...
niauk|kua (~kumaa; ~un, ~kuu; ~uin, ~kui) – nyávog
nietauno – nemrég(en)
nii! – úgy ám!
niibris|sellä (~telömää; ~teen, ~tellöö; ~telin, ~teli) – legörbíti a száját
niin (~en, ~t, ~ee, ~eez) – rost, faháncs, háncs
niini|in (~zen, ~ist, ~see, ~zeez) – háncs-, rost-, háncsból készült, rostból készült
niinipuu (~n, ~ta, ~hu, ~z) – hárs, hársfa
niipah|tua (~tummaa; ~un, ~tuu; ~uin, ~tui) – megharagszik, megorrol vmire, vkire
nii|ska (~zan, ~skaa, ~skaa, ~skaaz) − ivarsejt ◊ kalan ~zat – haltej
niis|tää (~tämää; ~sän, ~tää; ~sin, ~ti) – orrot fúj, kifújja az orrát
niit|ty (~yn, ~tyä, ~tyy, ~yyz) – rét, mező, kaszáló fn
niit|tää (~tämää; ~än, ~tää; ~in, ~ti) – kaszál, sarlózik
nik|an (~kamen, ~aant, ~kamee, ~kameez) – csigolya, gerinccsigolya
nikkari (~n, ~a, ~i, ~iz) – mester, szakember ◊ ~ kaikkii töihe – ezermester
nikkaro|jja (~imaa; ~in, ~i; ~in, ~i) – foglalkozik vmivel
nik|ki (~in, ~kiä, ~kii, ~iz) – söröskorsó
nik|ku (~un, ~kua, ~kuu, ~uz) – válogatós (ételben)
niku – mint, mintha
nim|ettää (~ettämmää; ~meetän, ~ettää; ~meetin, ~etti) – nevez, hív vhogyan
nim|etä (~miimää; ~miin, ~iää; ~miizin, ~miiz +allat ) – elnevez, keresztel vmilyen névre
nimet|öin (~tömän, ~öint, ~tömmää, ~tömäz) – 1. névtelen ◊ ~öin sormi – gyűrűsujj; 2. kereszteletlen ◊ ~öin lapsi – kereszteletlen gyerek
nim|i (~en, ~miiä, ~mee, ~ez) – név
nim|meetyz (~etyksen, ~etyyst, ~etyksesse, ~etyksez) – elnevezés
nipik|koja (~koimaa; ~oin, ~koi; ~oin, ~koi) – megköt
nippii-nappii – alig-alig
nip|ukka (~puukan, ~ukkaa, ~ukkaa, ~ukaaz) − cimpa ◊ korvan ~ukka – fülcimpa
ni|ska (~zan, ~skaa, ~skaa, ~zaz) – tarkó, nyakszirt
nit|ahua (~ahummaa; ~taahun, ~ahuu; ~taahuin, ~taahui) – összezavarodik
ni|ttooa (~tomaa; ~on, ~ttoo; ~oin, ~toi) – összeköt, megköt
niuk|ahtaa (~ahtammaa; ~kaahan, ~ahtaa; ~kaahin, ~ahtti) – kificamít
niuk|ahtua (~ahtummaa; ~kaahun, ~ahtuu; ~kaahuin, ~ahtui) – kificamodik
niukahut|taa (~tamaa; ~an, ~taa; ~in, ~ti) – kificamít
niuk|kaahuz (~ahuksen, ~ahuust, ~ahuksee, ~ahuksez) – ficam, ficamodás, kificamodás
niv|vuist (~uiziin, ~uizia, ~uisii, ~uiziiz) – ágyék, lágyék
no – no, nos
nobli|a (~maa; ~n, ~i; ~n, ~) − (le-)szed ◊ ~a kukkia – virágot szed
nodra (~n, ~a, ~a, ~az) – 1. nyúlékony; 2. engedékeny, hajlékony
nodraa|n (~men, ~nt, ~mee, ~meez) – fonott kötél
nodrik|kain (~kaizen, ~aist, ~kaisee, ~kaizeez) – lágy, puha
nodris|taa (~tammaa; ~sun, ~taa; ~sin, ~ti) – meglágyít, megpuhít
nodris|tua (~tummaa; ~sun, ~tuu; ~suin, ~tui) – meglágyul, megpuhul
nodru|z (~en, ~tta, ~ee, ~eez) – 1. hajlékonyság; 2. nyúlékonyság; 3. alkalmazkodóképesség
noek|az (~kahan, ~ast, ~kahasse, ~kahaaz) – kormos
noessut|taa (~tamaa; ~sun, ~tuu; ~suin, ~tui) – bekormoz, összekormoz
noes|tua (~tummaa; ~sun, ~tuu; ~suin, ~tui) – bekormozódik, összekormozódik
noestu|unt (~nneehen, ~nutta, ~nehesse, ~nehez) – bekormozódott
noi (+trsl) prep – körülbelül, körül ◊ ~ kuuvveks tunniks – hat óra körül
noi|ssa (~zomaa; ~zen, ~ssoo; ~zin, ~si) – 1. feláll, felkel, felemelkedik; 2. (+trsl) válik vmivé, lesz vmivé ◊ ~ssa aikuhizeks – felnőtté válik; 3. (+ illat) hozzálát, nekifog, elkezd; 4. segédige – kezd
no|ita (~jjan, ~ittaa, ~ittaa, ~jjaaz) – varázsló ◊ naiz~ita – boszorkány
no|itoa (~itomaa; ~jjon, ~ittoo; ~jjoin, ~itoi) – varázsol, elvarázsol
noitumu|z (~en, ~tta, ~ee, ~ez) – varázsolás
noi vai – csak úgy
noi|zo (~zon, ~ssooa, ~soo, ~zooz) – 1. felmászás, felkapaszkodás, felmenés ◊ ~zo mäelle – felkapaszkodás a hegyre; 2. felállás, felkelés ◊ ~zo vootehelt – felkelés az ágyból; 3. kelte vminek, felkelése égitestnek ◊ päivyen ~zo – napkelte; 4. kezdete vminek
noizove|zi (~en, ~ttä, ~ttee, ~ez) – dagály
noj|a (~an, ~jaa, ~jaa, ~az) – támasz
nojaabri (~n, ~a, ~i, ~iz) – november
nojahta|ssa (~amaa; ~an, ~jjaa; ~izin, ~iz +illat) – 1. támaszkodik vmire ◊ ~ssa kantee – az asztalra támaszkodik; 2. hozzátámaszkodik, nekitámaszkodik, nekidől, hozzádől ◊ ~ssa seinää – a falhoz támaszkodik, nekidől a falnak
noj|ahua (~ahummaa; ~jaahun, ~ahuu; ~jaahuin, ~jaahui) – támaszkodik
nojjito|z (~ksen, ~ost, ~ksee, ~kseez) – varázslat
nokas|tua (~tummaa; ~sun, ~tuu; ~suin, ~tui +elat) – megharagszik
nok|ata (~kaamaa; ~kaan, ~ajaa; ~kaizin, ~kaiz) – csipeget, csipked
nok|ehua (~ehummaa; ~keehun, ~ehuu; ~keehuin, ~keehui) – bekormozódik
nokehu|unt (~nneehen, ~nutta, ~nehesse, ~neheez) – koromlepte, bekormozódott ◊ ~ nneehet seinät – koromlepte falak
no|ki (~en, ~kkiia, ~kkee, ~ez) – korom
nok|ka (~an, ~kaa, ~kaa, ~az) – csőr, madárcsőr
noor (~en, ~t, ~ee, ~eez) – fiatal, ifjú mn ◊ ~meez – fiatalember
noorek|az (~kahan, ~ast, ~kahasse, ~kahaz) – fiatalos
noorem|p (~maa, ~paa, ~paa, ~maaz) kf – fiatalabb, ifjabb
nooris|to (~son, ~toa, ~too, ~sooz) – ifjúság, fiatalság (korréteg)
noor|tua (~tumaa; ~run, ~tuu; ~ruin, ~tui) – (meg)fiatalodik
nooru|z (~en, ~tta, ~ee, ~eez) – ifjúság, fiatalság, ifjúkor (állapot)
noo|ska (~zan, ~skaa, ~skaa, ~zaaz) – olvadás
nooskalu|mi (~men, ~nt, ~mmee, ~mez) – hólé, latyakos hó
no|ot (~jjin, ~ita, ~ihe, ~iz) Plur. – azok
nopiaast – gyorsan
nop|piia (~piian, ~iaa, ~iaa, ~iaz) – 1. gyors, sebes ◊ ~piia poojezda – gyorsvonat; 2. fürge, serény
nos|taa (~tamaa; ~san, ~taa; ~sin, ~ti) – feláll, felegyenesedik
notkia (~n, ~a, ~a, ~z) – 1. nyúlékony; 2. hajlékony
nuk|ahtaa (~ahtammaa; ~kaahan, ~ahtaa; ~kaahin, ~ahti) – elalszik
num|meera (~meeran, ~eraa, ~eraa, ~eraaz) – 1. szám; 2. szám(jegy); 3. szám(adat)
nurehu|z (~en, ~tta, ~ee, ~ez) – értelmetlenség, badarság, abszurditás
nur|issa (~izommaa; ~riizen, ~izoo; ~riizin, ~riiz) – zúgolódik
nurja (~n, ~a, ~a, ~az) – kifordított, visszájára fordított ◊ ~ pool – ruha visszája, visszoldal
nurk|ka (~an, ~kaa, ~kaa, ~aaz) – sarok (lábon)
nurrii – ellenkezőleg, fordítva
nur|riia (~riian, ~iaa, ~iaa, ~iaz) – értelmetlen, badar, abszurd
nur|riine (~inehen, ~ineeht, ~inehesse, ~inehez) – zúgolódás
nuu|skia (~skimaa; ~zin, ~skii; ~zin, ~ski) – szagol, megszagol ◊ ~skia kukkia – megszagolja a virágokat
nyblä (~n, ~ä, ~ä, ~äz) − gomb
nyhtii|ssä (~mää; ~n, ~ää; ~zin, ~z) – rakoncátlankodik, csintalankodik, rosszalkodik
nyh|tää (~tämää; ~än, ~tää; ~in, ~ti) – ráncigál, szakít, tép
nyk|kyin (~yizen, ~yist, ~yisee, ~yizeez) – mostani, jelenlegi
nykyaikahi|in (~zen, ~ist, ~see, ~zeez) – egykorú (időszakban)
nykyizii – most, jelenleg, pillanatnyilag
nykyizy|z (~en, ~ttä, ~ee, ~ez) – jelenkor
nykypäiviin – napjainkban
nyl|kiä (~kömää; ~en, ~köö; ~in, ~ki) – nyúz, megnyúz, lenyúz ◊ ~kiä nahkaa – lenyúzza a bőrt; ~kiä kooria puust – lenyúzza a fáról a kérgét
nyp|py (~yn, ~pyä, ~pyy, ~yz) – 1. csengőgomb, nyomógomb; 2. a bot gombja / feje
nyrhi (~n, ~ä, ~i, ~iz) – tompa, életlen ◊ ~ veicci – életlen kés
nyr|ihtää (~ihtämmää; ~riihän, ~ihtää; ~riihin, ~ihti) – kitompít ◊ ~ihtää veistä – kést kitompít
nyrihy|ssä (~ymää; ~yn, ~jjää; ~izin, ~iz) – 1. eltompul ◊ tuntehet ~stii – az érzések eltompultak; 2. elfásul
nyr|ihyä (~ihymmää; ~riihyn, ~ihyy; ~riihyin, ~riihyi) – kitompul ◊ kervez ~riihyi – a fejsze kitompult
nyrssyk|äz (~kähän, ~äst, ~kähässe, ~kähäz) – 1. ráncos; 2. ráncba szedett, redős (ruha)
nyrs|syyz (~syyvven, ~yttä, ~yee, ~yeez) − ráncosság, redőzöttség
nyt – most, jelenleg
nyttemmii – most, jelenleg
nytten – most, jelenleg
nyykähyt|tää (~tämää; ~än, ~tää; ~in, ~ti) – kitép, kiszakít, kihúz ◊ ~tää hamppaahan poiz – fogat kihúz
nyyry (~n, ~ä, ~y, ~yz) – ránc, redő ◊ männä ~y – (össze)ráncosodik
nä|hhä (~kömää; ~än, ~kköö; ~in, ~ki) – lát
näinikke – pont így / úgy, éppígy, éppúgy
näinmok|kooma (~kooman, ~omaa, ~omaa, ~omaaz) – éppilyen, éppolyan
näkkiäzmee|z (~hen, ~st, ~hesse, ~heez) – tanú
näk|kyyä (~ymää; ~yn, ~kyy; ~yin, ~kyi) – látszik
näk|köin (~öizen, ~öist, ~öisee, ~öizeez +illat) – vmilyennek látszó, hasonlatos vmihez
näk|köövä (~köövän, ~övää, ~övää, ~övääz) – látó
nä|kö (~ön, ~kkööä, ~kköö, ~öz) – 1. látvány; 2. látszat
näkömi|in (~zen, ~ist, ~see, ~zeez) – látás, látóképesség
näkömiist! – viszontlátásra!
nälissää − éhes ◊ olla ~ – megéhezik
näl|kä (~än, ~kää, ~kää, ~äz) – éhség ◊ miul ono ~kä – éhes vagyok, megéheztem
nälkähi|in (~zen, ~ist, ~see, ~zeez) – 1. éhes; 2. éhező
nälvimi|in (~zen, ~ist, ~see, ~zeez) – éhezés
nälvi|ä (~mää; ~n, ~i; ~n, ~) – éhezik
näläs|tyä (~tymmää; ~syn, ~tyy; ~syin, ~tyi) – megéhezik, éhes lesz
nälät|öin (~tömän, ~öint, ~tömmää, ~tömäz) – jóllakott
nämät – íme ezek ...
nänčit|tää (~tämmää; ~än, ~tää; ~in, ~ti) – dajkál(gat) ◊ ~tää lasta – gyereket dajkál(gat)
nännä (~n, ~ä, ~ä, ~äz) – női mell, női kebel ◊ hää antoi ~ä lapselle – mellet adott a gyereknek
nännänpää (~n, ~tä, ~hä, ~z) – mellbimbó
näntkö|i (~in, ~jä, ~ihe, ~iz) – dada, gyermekgondozónő
nän|ä (~än, ~nää, ~nää, ~äz) – dajka
näpis|sellä (~telömää; ~teen, ~tellöö; ~telin, ~teli) – csíp, csipked, megcsíp
näpis|tää (~tämmää; ~sän, ~tää; ~sin, ~ti) – megcsíp
näp|pi (~in, ~piä, ~pii, ~iz) – 1. csípés; 2. csipet, csipetnyi ◊ vizoi suppii ~il soola! – tégy a levesbe egy csipetnyi sót!
näppitö|ö (~ön, ~öta, ~öhö, ~öz) – kézimunka
näp|piä (~pimää; ~in, ~pii; ~in, ~pi) – igyekszik, serénykedik
näppäry|z (~en, ~ttä, ~ee, ~ez) – gyorsaság, fürgeség, élénkség, serénység
näppärä (~n, ~ä, ~ä, ~äz) – serény, gyors, fürge, élénk
näp|ykkä (~pyykän, ~ykkää, ~ykkää, ~ykääz) – pattanás, pörsenés
näp|ätä (~päämää; ~pään, ~äjää; ~päizin, ~päz) – penget (húrt), üt (billentyűt)
när|e (~riin, ~että, ~riisse, ~riiz) – fenyőcsemete
närp|piä (~pimää; ~in, ~pii; ~in, ~pi) – csipeget, csíp
när|riiä (~imää; ~in, ~rii; ~in, ~i) – rágcsál, rág
närrizik|ko (~on, ~koa, ~koo, ~oz) – fenyőcsemete
när|ä (~räähän, ~ääht, ~ähässe, ~ähääz) − begy (a madarak belső szerve) ◊ linnun ~ä – madárbegy
nät|ki (~in, ~kia, ~ki, ~iz) – nyers
nät|yt (~tylöin, ~tylöjä, ~tylöihe, ~tylöiz) Plur. – törlőruha, törlőrongy
näyttii|ssä (~mää; ~n, ~ää; ~izin, ~iz) – tetszik
näyttämö (~n, ~ä, ~ö, ~öz) – színpad ◊ essiintyä ~öl – fellép a színpadon
näyttä|ssä (~ämä; ~än, ~äjää; ~izin, ~iz) – megjelenik, mutatkozik
näyttävä (~n, ~ä, ~ä, ~äz) – látszatra szép ◊ epä~ – csúnya, nem szép
näyt|tää (~tämää; ~än, ~tää; ~in, ~ti) – 1. bemutat; 2. mutat, kimutat ◊ ~tää hapaant naamaa – savanyú képet vág; 3. irányt mutat, elirányít; 4. mutat, rámutat ◊ ~tää sormeel – az ujjával rámutat; 5. (+abl) mutatkozik / látszik vmilyennek ◊ taivaz ~tää sinizelt – az ég kéklik; 6. (+ess) látszik, fest vmilyennek ◊ se lapsi ~tää läzivään – ez a gyerek betegnek látszik; 7. vki számára (úgy) tűnik ◊ miust ~tää – nekem úgy tűnik; milt siust ~tää? – hogy tűnik neked?
nä|zä (~zän, ~ssää, ~ssää, ~zäz) – idegesítő ◊ ~zä ihmiin – idegesítő alak
näzyt|ellä (~telömää; ~teen, ~tellöö; ~telin, ~teli) – ingerel, felingerel, idegesít, felidegesít, mérgesít, felmérgesít
näälä (~n, ~ä, ~ä, ~äz) – sógor (a feleség fivére)
näät I (~tä) – látod-e (Plur.: látjátok-e, ön látja-e) ◊ miä oon, ~, lässiivä – látod-e, beteg vagyok
nä|ät II (~jjen, ~ita, ~ihe, ~iz) Plur.  – ím / íme ez(ek)
näök|äz (~kähän, ~äst, ~kähässe, ~kähäz) – elképesztő, lenyűgöző
nöyris|sella (~telömää; ~teen, ~tellöö; ~telin, ~teli) – megalázkodik, megalázza magát, aláveti magát
nöyr|tyä (~tymää; ~ryn, ~tyy; ~ryin, ~tyi) – engedelmeskedik
nöyryhyt|tää (~tämää; ~än, ~tää; ~in, ~ti) – aláz, megaláz, alávet vkit vminek, alárendel vkit
nöyryhyty|z (~ksen, ~yst, ~ksee, ~ksez) – megalázás
nöyryhy|z (~en, ~ttä, ~ee, ~ez) – engedelmesség, alázatosság
nöyryt|tää (~tämmää; ~än, ~tää; ~in, ~ti) – aláz, megaláz, alávet vkit vminek, alárendel vkit
nöyrä (~n, ~ä, ~ä, ~äz) – alázkodó, megalázkodó, engedelmeskedő