Y

yheksä|n (~n, ~ä, ~ä, ~äz) – kilenc
yheksä|n||kymmen|t (~n||~än, ~ä||~t, ~ä||~ää, ~äz||~ääz) – kilencven
yheksä|n||sa|ttaa (~n||~an, ~ä||~ttaa, ~ä||~ttaa, ~äz||~az) – kilencszáz
yheksä|n||toist (~n||toist, ~ä||toist, ~ä||toist, ~äz||toist) – tizenkilenc
yheksäntoistkymmenä|z (~nnehen, ~ttä, ~nnehee, ~nnehez) – tizenkilencedik
yheksä|z (~nnehen, ~ttä, ~nnehee, ~nnehez) – kilencedik
yheksä|z||kymmenä|z (~nnehen||~nnehen, ~ttä||~ttä, ~nnehee||~nnehee, ~nnehez||~nnehez) – kilencvenedik
yheksäzsatta|iz (~nnehen, ~tta, ~nnehee, ~nnehez) – kilencszázadik
yhelläi|n (~zen, ~st, ~see, ~zeez) – egyforma
yhenlaajai|n (~zen, ~st, ~see, ~zeez) – egyenlő, egyforma
yhenlaajaizik|käin (~äizen, ~äist, ~äisee, ~äizeez) – egyidős vkivel
yh|etä (~tenömmää; ~tenen, ~tenöö; ~tenin, ~teni) – összeillik, egybeillik
yhez – együtt ◊ olla ~ – együtt van; ellää ~ – együtt él
yhezol|o (~on, ~looa, ~loo, ~oz) – együttlét
yhissö|z (~ksen, ~öst, ~ksee, ~ksez) – egyesülés, egyesület
yhis|tyä (~tymmää, ~syn, ~tyy; ~syin, ~tyi) – egyesül (fizikailag)
yhistä|ssä (~ämää; ~än, ~jjää; ~izin, ~iz) – egyesül, összefog
yhis|tää (~tämmää; ~sän, ~tää; ~sin, ~ti) – egyesít
yhtaikahi|in (~zen, ~ist, ~see, ~zeez) – egyidejű
yhtaikaizu|z (~en, ~tta, ~ee, ~ez) – egyidejűség
yhtaikkaa – egyidejűleg
yhtee – együvé, egybe- ◊ kuulua ~ – együvé tartozik; kävvä ~ – egybeesik; panna ~ – egyberak, egybetesz; sittooa ~ – egybekapcsol
yhtehi|in (~zen, ~ist, ~see, ~zeez) – közös ◊ mejjen ~in ystavä – közös barátunk
yhtehy|z (~en, ~ttä, ~ee, ~ez) – 1. egyesítés, egyesülés; 2. egybekötés vmivel
yhtehyznevvoi – egyesült erővel, együttes erővel, közös erővel
yhtehyzomaizu|z (~en, ~tta, ~ee, ~ez) – közös tulajdon
yhtehyzškoulu (~n, ~a, ~u, ~uz) – összevont iskola
yhtehö|z (~ksen, ~öst, ~ksee, ~ksez) – hasonlóság
yhteläi|n (~zen, ~st, ~see, ~zeez) – magányos, egyedülálló
yhtenäi|n (~zen, ~st, ~see, ~zeez) – egyetlen
yhtenää – egyre, mindegyre, folyton, szakadatlanul
yhthyppää – galoppban, ügetésben
yhtperrää – egyre, folyton
yhtpäätä – egyre, folyton
yhtäkkistää – egyszerre, egyszerre csak
yhtää – egyáltalán
y|ks (~hen, ~htä, ~htee, ~hez) – egy szn
yksi – egyenként
yksii – egyik
yksiin – egyformán
yksik|koi (~oin, ~koja, ~koihe, ~oiz) – 1. egyes (számjegy); 2. egyes (érdemjegy)
yksik|kö (~ön, ~köä, ~köö, ~ööz) – 1. egység (mérték) ◊ voimakkuen ~kö – az erő egysége; 2. egyes szám (nyelvtan)
yksinol|o (~on, ~looa, ~loo, ~oz) – egyedüllét, magány
yksintää – egyedül, magányosan
yksinäi|n (~zen, ~st, ~see, ~zeez) – magányos
yksitää – egyedül, magányosan
yksjalkai|n (~zen, ~st, ~see, ~zeez) – féllábú (egylábú)
ykskaik (+allat ) – mindegy ◊ miulle on ~ – nekem mindegy
ykskertai|n (~zen, ~st, ~see, ~zeez) – 1. egyszerű, közönséges; 2. egyszerűsített, leegyszerűsített; 3. egyszerű, szerény; 4. naiv, gyermeteg
ykskertais|taa (~tammaa; ~san, ~taa; ~sin, ~ti) – egyszerűsít, leegyszerűsít
ykskertais|tua (~tummaa; ~sun, ~tuu; ~suin, ~tui) – leegyszerűsödik
ykskertaizeest – egyszerűen
ykskertaizu|z (~en, ~tta, ~ee, ~ez) – 1. egyszerűség; 2. egyszerűsítés; 3. naivitás
ykskä|ssiin (~zizen, ~ziist, ~zisee, ~zizeez) – félkezű, félkarú
yksmeeli|in (~zen, ~ist, ~see, ~zeez) – egyetértő ◊ ~in pere – egyetértő család
ykspooli|in (~zen, ~ist, ~see, ~zeez) – 1. egyoldalú; 2. együgyű ◊ ~in äly – együgyű elme
ykspoolizu|z (~en, ~tta, ~ee, ~ez) – 1. egyoldalúság; 2. együgyűség
ykssilmäi|n (~zen, ~st, ~see, ~zeez) – félszemű
y|ks||toist (~hen||~, ~htä||~, ~htee||~, ~hez||~) – tizenegy
ykstoistkymmenä|z (~nnehen, ~ttä, ~nnehee, ~nnehez) – tizenegyedik
yksvoot|tiin (~izen, ~iist, ~isee, ~izeez) – egyéves, egyévi mn ◊ ~tiist kazvit – egyévi növények
ylemmik|kö (~ön, ~köä, ~köö, ~ööz) – vezető, főnök, felettes
ylemmäz kf – fel, felfelé, följebb
ylempäi|n (~zen, ~st, ~see, ~zeez) kf – felső, legfelső ◊ ~n kerroz – felső szint / emelet
yl|etä (~enömmää; ~leenen, ~enöö; ~leenin, ~leeni) – 1. emelkedik, felemelkedik; 2. feljön, felkel ◊ päivyt ~enöö – felkel a nap
yli I (+gen) prep – át, keresztül ◊ männä ~ teen – átmegy / átkel az úton
yli II hsz − át, keresztül ◊ männä ~ – eltelik
ylicce (+elat) nu – át, keresztül
ylihoomeen – holnapután
ylile|uka (~vvan, ~ukkaa, ~ukkaa, ~vvaaz) – felső ajak
ylimaari (~n, ~a, ~i, ~iz) – 1. alvógaléria,; 2. felső ágy
ylimäi|n (~zen, ~st, ~see, ~zeez) – felső(bb)
ylimääräi|n (~zen, ~st, ~see, ~zeez) – felesleges
yliocaaz – az asztalfőn
ylioc|ca (~an, ~caa, ~caa, ~aaz) – felső része vminek
ylipool (~en, ~t, ~ee, ~eez) – felső része vminek
ylipooleel – a túlparton, a túloldalon
ylipäittee – általában
ylipäätää – összesen, mindössze
yllää – fel, felfelé ◊ noissa ~ – feláll, felemelkedik; havaita ~ – felkel, felébred
ylpeel|lä (~ömää; ~en, ~llöö; ~in, ~i +adess ) – büszkélkedik vkivel / vmivel, büszke vkire / vmire
ylpiä (~n, ~ä, ~ä, ~z) – 1. büszke ◊ ~ tyttöi – büszke kislány; 2. dacos, nyakas
ylt|tää (~tämää; ~än, ~tää; ~in, ~ti) – (el)ér vmeddig, (el)jut vmeddig
yl|vetä (~penömmää; ~penen, ~penöö; ~penin, ~peni) – elbizakodottá válik, önteltté válik, beképzeltté válik, dölyfössé válik, gőgössé válik
ylvässö|z (~ksen, ~öst, ~ksee, ~ksez) – dölyf, gőg, beképzeltség, önteltség
ylvästäv|ä (~än, ~vää, ~vää, ~äz) – dölyfös, gőgös, beképzelt, öntelt
ylväs|tää (~tämmää; ~sän, ~tää; ~sin, ~ti) – dölyfösködik, gőgösködik, fennhéjaz
ylähälle – fel, felfelé, fentre, magasba
ylähält – 1. felülről, fentről, magasból; 2. vmin felül, vmin túl
ylähääl – 1. fent felül; 2. talpon ◊ ono jo hää ~? – (ő) már talpon van? (ő) felkelt már?
ylämä|ki (~en, ~kkiiä, ~kkee, ~ez) – hegymászás
yläsok|ka (~an, ~kaa, ~kaa, ~az) – felső állkapocs
yläzikkuna (~n, ~a, ~a, ~az) – felső ablak
ylöz – fent, felül ◊ kirjuttaa ~ – feljegyez; kravuta ~ – felmászik
ymmärrettävy|z (~en, ~ttä, ~ee, ~ez) – érthetőség
ymmärrettävä (~n, ~ä, ~ä, ~z) – érthető
ymmärrö|z (~ksen, ~öst, ~ksesse, ~ksez) – értelem
ymmärtämy|z (~ksen, ~yst, ~ksee, ~ksez) – megértés ◊ syvällizen ~ksen kera – mély megértéssel
ymmärtämättömy|z (~en, ~ttä, ~ee, ~ez) – 1. megnemértés; 2. félreértés; 3. érthetetlenség, értetlenség; 4. értelmetlenség
ymmärtämät|öin (~tömän, ~öint, ~tömmää, ~tömäz ) – 1. félreértett; 2. érthetetlen; 3. értelmetlen
ymmärtäv|väin (~äizen, ~äist, ~äisee, ~äizeez) – 1. értelmes; 2. megértő
ymmärtäväizy|z (~en, ~ttä, ~ee, ~ez) – 1. értelmesség; 2. megértés
ymmär|tää (~tämmää; ~rän, ~tää; ~zin, ~si) – 1. ért, megért, felfog 2. megért, egyetért
ympäriillä I hsz – körül, körbe ◊ keträtä ~ – kering, köröz
ympäriillä II (+gen) nu – vmi / vki körül
ympärikköi – körben
ympäris|tö (~sön, ~töä, ~töö, ~söz) – 1. környék ◊ ~sön kylät – környékbeli falu; 2. környezet
ympärittee – köröskörül, körben
ympärkäi|n (~zen, ~st, ~see, ~zeez) – gömbölyű
ympärläi|n (~zen, ~st, ~see, ~zeez) – kerek
ympäry|z (~ksen, ~yst, ~ksee, ~ksez) – körvonal, vminek a kerülete (mértan)
ympäär I (+part) prep – vmi körül ◊ ~ kantta – az asztal körül
ympäär II hsz – körben, körül
ypö − teljes, teljesen
yr|issä (~izömmää; ~riizen, ~izöö; ~riizin, ~riiz) – nyöszörög, nyüszít, nyafog (állat, állatkölyök)
yrittä|ssä (~ämää; ~än, ~jjää; ~izin, ~iz) – igyekszik, törekszik
yr|ittää (~ittämmää; ~riitän, ~ittää; ~riitin, ~itti) – próbál, megpróbál, megkísérel
yr|riine (~inehen, ~ineeht, ~inehesse, ~inehez) – nyöszörgés, nyüszítés, nyafogás (állaté, állatkölyöké)
yr|riitöz (~itöksen, ~itööst, ~itöksee, ~itöksez) – próba, próbálkozás, kísérlet
ystäviä − barátilag ◊ olla ~ – barátságban áll vkivel / vmivel
ystävyks|et (~iin, ~iä, ~ii, ~iiz) Plur.  – barátok, baráti kör
ystävys|tyä (~tymää; ~syn, ~tyy; ~syin, ~tyi) – barátkozik
ystävy|z (~en, ~ttä, ~ee, ~ez) – barátkozás
ystävä (~n, ~ä, ~ä, ~z) – barát
ystäväk|köi (~öin, ~köja, ~köihe, ~öiz) – barátnő
ystävälli|in (~zen, ~ist, ~see, ~zeez) – 1. baráti; 2. barátságos; 3. szívélyes; 4. udvarias
ystävällizy|z (~en, ~ttää, ~ee, ~ez) – 1. barátság; 2. szívélyesség; 3. udvariasság
y|vvin (~ttiimen, ~vviint, ~timee, ~timeez) – 1. agyvelő, velő; 2. lényeg, vminek a veleje