P

padret|ti (~in, ~tia, ~tii, ~iiz) – portré, arckép
padroni (~n, ~a, ~i, ~iz) – töltény, lőszer
pa|eta (~kenommaa; ~kkeenen, ~kenoo; ~kkeenin, ~kkeeni) – elfut, elszalad
pagla (~n, ~a, ~a, ~az) – 1. zsineg; 2. szalag; 3. zsinór ◊ kenkän ~ – cipőfűző
paglakenkä (~n, ~ä, ~ä, ~äz) – fűzőscipő
pagli (~n, ~a, ~i, ~iz) – kóc, kenderkóc
paglut|taa (~tammaa; ~an, ~taa; ~in, ~ti) − fon, sző ◊ ~taa verkkoa – hálót fon / sző
pagra (~n, ~a, ~a, ~az) – szigony
pah|a I (~an, ~haa, ~haa, ~aaz) fn – (a) rossz, rosszaság, gonoszság ◊ sooa hänelle ~haa – rosszat kíván neki
pah|a II (~an, ~haa, ~haa, ~aaz) mn – rossz, gonosz ◊ ~a teko – rossz cselekedet; ~at opit – rossz szokások; miulle tekkoo ~a – rossz nekem
pahalai|n (~zen, ~st, ~see, ~zeez) – ördög, (a) gonosz
pahameeli|in (~zen, ~ist, ~see, ~zeez) – szomorú, bús, rosszkedvű
paharai|skuin (~skuizen, ~zuist, ~skuisee, ~skuizeez) – vacak, ócska ◊ ~skuin hepoizikko – ócska / rossz gebe; ~skuist vaattiit – ócska / rossz ruha
pahas|tua (~tummaa; ~sun, ~tuu; ~suin, ~tui +part) – 1. szomorkodik, búslakodik; 2. megbántódik
paheksi|a (~mmaa; ~n, ~i; ~n, ~ +part) – megbán vmit
pahemmii kf – rosszabbul
pahem|p (~mman, ~paa, ~paa, ~maaz) kf – rosszabb
pahennu|z (~ksen, ~ust, ~ksesse, ~ksez) – kár, ártalom
pahenom|miin (~miizen, ~iist, ~isee, ~izeez) – romlás, rosszabbodás
pahen|taa (~tammaa; ~nan, ~taa; ~zin, ~si) – kárt okoz, árt, ront
pah|eta (~nommaa; ~heenen, ~noo; ~heenin, ~heeni) – romlik, elromlik, károsodik
pah|hain (~aizen, ~aist, ~aisee, ~aizeez) – rossz ◊ hänel ono ~hain muisti – neki rossz az emlékezete; hää tuli ~aiks – elromlik
pahhut|taa (~tammaa; ~an, ~taa; ~in, ~ti +abl) – elkeserít, elszomorít ◊ miult se ~taa – engem ez elkeserít
pah|huuz (~huuvven, ~utta, ~uee, ~ueez) – (a) rossz, rosszaság, gonoszság
pah|ko (~on, ~koa, ~koo, ~oz) – daganat, dudor
pahkoma (~n, ~a, ~a, ~az) – kolonc, tuskó, rönk
pahmuri (~n, ~a, ~i, ~iz) – utolsó születésű kismalac
pahna (~n, ~a, ~a, ~az) – disznóól
paikak|az (~kahan, ~ast, ~kahasse, ~kahaaz) – öblös
paik|ka (~an, ~kaa, ~kaa, ~aaz) – hely ◊ ~ast ~kaa – helyről helyre
paikohilli|in (~zen, ~ist, ~see, ~zeez) – helyi, helybeli
paikohittee – helyenként
paime|n (~nen, ~ent, ~nesse, ~neez) – pásztor
paimen|taa (~tammaa; ~nan, ~taa; ~zin, ~si) – 1. legeltet ◊ ~taa lehmiä – tehenet legeltet; 2. felügyel vkire, vigyáz vkire, őriz ◊ ~taa lapsiloja – gyermekekre felügyel
pain|aa (~amaa; ~an, ~aa; ~oin, ~oi) – 1. nyom, lenyom; 2. elnyom; 3. fáraszt, elfáraszt ◊ minnua ~aa – fáradtságot érzek
painah|taa (~tammaa; ~an, ~taa; ~in, ~ti) – nyom, szorít
painapää-vei|cci (~cen, ~stä, ~ccee, ~ceez) – bicska
painava (~n, ~a, ~a, ~az) – súlyos, nehéz ◊ ~t kivet – súlyos kövek
paino (~n, ~a, ~o, ~oz) – 1. teher, súly; 2. iga; 3. hangsúly
painok|az (~kahan, ~ast, ~kahasse, ~kahaz) – nehéz, súlyos ◊ ~kahat tavvaarat – súlyos dolgok / tárgyak
painotoksiil – görnyedten, meggörnyedten, összegörnyedve
painotoksiiz – hétrét görnyedve
painu|a (~maa; ~n, ~u; ~in, ~i) – 1. leereszkedik, leér; 2. lehajlik, meghajlik
painuksiiz – meggörnyedve, meghajolva
painut|taa (~tammaa; ~an, ~taa; ~in, ~ti) – 1. hajlít, lehajlít, meghajlít; 2. görbít, meggörbít; 3. ragoz
painuttam|miin (~miizen, ~iist, ~isee, ~izeez) – ragozás
painutta|ssa (~amaa; ~an, ~jjaa; ~izin, ~iz) – 1. hajlik, lehajlik, meghajlik; 2. görbül, meggörbül; 3. ragozódik
pais|se (~tiin, ~setta, ~tiisse, ~tiiz) – fény, ragyogás
pais|taa (~tamaa; ~san, ~taa; ~sin, ~ti) – fénylik, süt (égitest)
pa|ita (~jjan, ~ittaa, ~ittaa, ~jjaaz) – ing ◊ panna ~jjan päälle – inget felvesz; vetää ~jjan päält – inget levesz
pai|ze (~ssiin, ~zetta, ~ssiisse, ~ssiis) – kelés, furunkulus
pa|jjata (~ittaamaa; ~ittaan, ~itajaa; ~ittaizin, ~ittaiz) – 1. hív, elhív; 2. meghív ◊ ~jjata kottii – meghív otthonra
paj|u (~un, ~juua, ~juu, ~uz) – barka, fűzbarka
pakai|ssa (~zommaa; ~ssoo; ~si) – fagy verb, megfagy
pakanik|ko (~on, ~koa, ~koo, ~ooz) – moslékos vödör
pak|ata (~kaamaa; ~kaan, ~ajaa; ~kaizin, ~kaiz) – csomagol, becsomagol, elcsomagol, pakol, bepakol, elpakol
pakenut|taa (~tamaa; ~an, ~taa; ~in, ~ti) – kerül vkit, elkerül ◊ hää ~taa ihmiziä – kerüli az embereket
paket|ti (~in, ~tia, ~tii, ~iiz) – csomag
paket|tojja (~toimaa; ~oin, ~toi; ~oin, ~toi) – összecsomagol
pakkaaja (~n, ~a, ~a, ~az) – csomagoló (munkás / munkásnő)
pak|kaana (~kaanan, ~anaa, ~anaa, ~anaaz) – trágár, ronda
pak|kaara (~kaaran, ~araa, ~araa, ~araaz) – far
pakkahu|z (~ksen, ~ust, ~ksee, ~ksez) – csomagolás, göngyöleg
pak|kain (~aizen, ~aist, ~aisee, ~aizeez) – fagy fn, hideg ◊ kakskymment assetta ~aist – húsz fokos hideg
pak|kootoz (~otoksen, ~otoost, ~otoksee, ~otoksez) – kényszerítés
pa|ko (~on, ~kkooa, ~kkoo, ~oz) – 1. futás; 2. menekülés
pakolli|in (~zen, ~ist, ~see, ~zeez) – 1. kötelező; 2. kikényszerített, kényszerű
pakot|oin (~toman, ~oint, ~tommaa, ~tomaz) – nem kötelező
pakott|aa (~ammaa; ~aa; ~i +part) – fáj ◊ syänt ~aa – fáj a szív
pakove|zi (~en, ~ttä, ~ttee, ~ez) – apály
pakria (~n, ~a, ~a, ~z) – 1. dús, sűrű mn; 2. nehéz ◊ ~ haju – nehéz szag
paksu (~n, ~a, ~u, ~uz) – 1. vastag; 2. kövér, hízott
paksuhu|z (~en, ~tta, ~ee, ~ez) – 1. vastagság; 2. kövérség
paksunno|z (~ksen, ~ost, ~ksee, ~ksez) – 1. megvastagodás; 2. meghízás
paksun|taa (~tammaa; ~nan, ~taa; ~zin, ~si) – 1. megvastagít; 2. hízlal, meghízlal
paksu|ta (~nommaa; ~nen, ~noo; ~nin, ~ni) – 1. vastagszik, megvastagodik; 2. hízik, meghízik
pal|a (~an, ~laa, ~laa, ~az) – 1. darab; 2. falat ◊ ~a leippää – egy falat kenyér
palahut|taa (~tamaa; ~an, ~taa; ~in, ~ti) – visszaad, visszatérít, visszajuttat
palahutu|z (~ksen, ~ust, ~ksee, ~ksez) – visszatérítés, visszajuttatás
palanne (~hen, ~eht, ~hesse, ~heez) – gyulladás
pal|ata (~laamaa; ~laan, ~ajaa; ~laizin, ~laiz) – visszatér, visszajut
pal|ella (~elommaa; ~eloo; ~leeli +part) – 1. megfagy, elfagy, elgémberedik ◊ miun kässiiä ~leeli – meggémberedtek / elfagytak a kezeim; 2. didereg ◊ minnua ~eloo – didergek
palel|tua (~tummaa; ~lun, ~tuu; ~luin, ~tui) – elfagy, meggémberedik
paleltu|unt (~nneehen, ~nutta, ~nehesse, ~nehez) – fagyott, elfagyott, meggémberedett
paljai jaloi – mezítláb
paljai päi – hajadonfőtt, fedetlen fejjel / fővel
palja|z (~han, ~ast, ~hasse, ~haaz) – meztelen, csupasz ◊ riizussa ~haks – meztelenre vetkőzik
paljo (+part) – sok ◊ ~ väkkiiä – sokan; ~ kiitoksia! – nagyon szépen köszönöm! kui ~ aikkaa? – mennyi az idő?
paljohu|z (~en, ~tta, ~ee, ~ez) – 1. tömeg, sokaság; 2. bőség
palkalli|in (~zen, ~ist, ~see, ~zeez) – fizetett, kifizetett, megfizetett ◊ ~in ootpuska – fizetett szabadság
palk|ata (~kaamaa; ~kaan, ~ajaa; ~kaizin, ~kaiz) – alkalmaz, felfogad ◊ ~ata tööläiziä – munkásokat alkalmaz
palkat|oin (~toman, ~oint, ~tommaa, ~tomaz) – 1. fizetés nélküli; 2. térítés nélküli
palkat|tu (~un, ~tua, ~tuu, ~uuz) – bér- ◊ ~uja tööläiziä – bérmunka, napszám(os) munka
palkicom|miin (~miizen, ~iist, ~isee, ~izeez) – jutalmazás, díjazás, prémium
palkin|to (~non, ~toa, ~too, ~nooz) – jutalom, díj
palki|ta (~commaa; ~cen, ~coo; ~cin, ~ci) – jutalmaz, megjutalmaz, premizál, díjaz
palk|ka (~an, ~kaa, ~kaa, ~aaz) – illetmény, járandóság ◊ saa’a ~kaa – megkapja a járandóságát
palkkio (~n, ~ta, ~sse, ~z) – megjutalmazás, díjazás
pal|ko (~on, ~koa, ~koo, ~oz) – (növényi) hüvely
pal|laa (~amaa; ~an, ~laa; ~oin, ~loi) – ég verb, lángol
pallai|n (~zen, ~st, ~see, ~zeez) – kis darab, darabka
pal|le (~tiin, ~letta, ~tiisse, ~tiiz) – szakadék
pallo (~n, ~a, ~o, ~oz) – 1. gömb, golyó ◊ lassiin ~ – üveggömb, üveggolyó; 2. labda ◊ pelata ~a – labdázik
pallopel|i (~in, ~liiä, ~lii, ~iz) – labdázás, labdajáték
palluu (~n, ~ta, ~sse, ~z) – visszatérítés
palmik|ko (~on, ~koa, ~koo, ~ooz) – copf, hajfonat
palmik|kojja (~koimaa; ~oin, ~koi; ~oin, ~koi) – copfot fon
pal|o (~on, ~looa, ~loo, ~oz) – tűz fn
palonverkamee|z (~hen, ~st, ~hesse, ~heez) – tűzoltó
palvahutta|ssa (~amaa; ~an, ~ajaa; ~izin, ~iz) – füstölődik, felfüstölődik
palvahu|z (~ksen, ~ust, ~ksee, ~ksez) – füstölés (eljárás)
palva|ta (~amaa; ~an, ~jaa; ~izin, ~iz) – füstöl (tartósít), felfüstöl ◊ ~ta lihhaa – húst füstöl
palvat|tu (~un, ~tua, ~tuu, ~uuz) – füstölt ◊ ~tu sianliha – füstölt sertéshús / disznóhús
palvelij|a (~an, ~jaa, ~jaa, ~az) – szolga, inas
palvelijannai|n (~zen, ~sta, ~see, ~zeez) – szolgálólány, cselédlány
palve|lla (~lommaa; ~en, ~loo; ~lin, ~li) – 1. (+ess) szolgál ◊ ~lla sotilahhaan – katonaként szolgál; 2. (+part) kiszolgál ◊ ~lla aziakkahhiia – kiszolgálja a vevőket
palvelu|z (~ksen, ~ust, ~ksee, ~ksez) – 1. kiszolgálás; 2. hivatal (funkció) ◊ ~z ministeeriöz – minisztériumi hivatal (funkció); 3. szolgálat ◊ sota~z – katonai szolgálat; kirkko~z – egyházi szolgálat
panet|ella (~telomaa; ~teen, ~telloo; ~telin, ~teli) – rágalmaz, megrágalmaz
panettel|liija (~liijan, ~ijaa, ~ijaa, ~ijaz) – rágalmazó fn
panettel|u (~un, ~luua, ~luu, ~uz) – rágalom
pa|nna (~nomaa; ~an, ~nnoo; ~nin, ~ni) – 1. tesz vhová, rak, helyez; 2. felvesz, felölt, magára vesz, feltesz ◊ ~nna viitan päälle – kabátot vesz magára; ~nna käzinehet kättee – kesztyűt vesz fel; ~nna ačkat nenälle – szemüveget tesz fel; ~nna pöksyt jalkaa – nadrágot vesz fel; 3. betesz ◊ ~nna ovin lukkuu – ajtót betesz
panna|ssa (~amaa; ~an, ~ajaa; ~izin, ~iz) – lefekszik
pa|ota (~ttoomaa; ~ttoon, ~tojaa; ~ttoizin, ~ttoiz) – felduzzaszt
paotu|z (~ksen, ~ust, ~ksee, ~ksez) – duzzasztó gát
pap|attaa (~attammaa; ~paatan, ~attaa; ~paatin, ~atti) – cseveg, fecseg, locsog
papero|ska (~zan, ~skaa, ~skaa, ~zaaz) – cigaretta
paper|riin (~izen, ~iist, ~isee, ~izeez) – papírból levő, papír-
pap|peeri (~peerin, ~eria, ~erii, ~eriiz) – papír fn
pap|pi (~in, ~pia, ~pii, ~iz) – pap, lelkész
pa|pu (~vun, ~ppuua, ~ppuu, ~vuz) – bab ◊ ~vun palko – a bab hüvelye; koffin ~vut – kávébab
paranno|z (~ksen, ~ost, ~ksee, ~ksez) – javítás, megjavítás
paran|taa (~tammaa; ~nan, ~taa; ~zin, ~si) – javít, megjavít
par|ata (~anommaa; ~raanen, ~anoo; ~raanin, ~raani) – javul, megjavul
par|az (~raahan, ~ast, ~ahasse, ~ahaaz) – jó
parem|p (~man, ~paa, ~paa, ~maaz) kf – jobb
par|i (~in, ~riia, ~rii, ~iz) – pár fn ◊ ~i kenkiä – egy pár cipő
pariiz (+gen) nu – között, közt; vkiknek a körében; vmi közben
◊ lapsiloin ~ – gyerekek között; perreehen ~ – a család körében; töön ~ – munka közben
parilli|in (~zen, ~ist, ~see, ~zeez) – 1. páros, párban lévő; 2. páros (számtani) ◊ ~in luku – páros szám
parma (~n, ~a, ~a, ~az) – bögöly
par|sia (~simaa; ~zin, ~sii; ~zin, ~si) – stoppol, megstoppol
par|ta (~ran, ~taa, ~taa, ~raaz) – szakáll ◊ aella ~taa – szakállt borotvál; borotválkozik; ajjaa ~ran poiz – szakállt leborotvál, leborotválkozik, megborotválkozik
parv|i (~en, ~ia, ~ee, ~eez) – nyáj, csorda, gulya, falka, raj, csapat ◊ ~i kurkiloja – daruraj, darvak csapata; ~i poikkiia – fiúcsapat
pa|ta (~an, ~ttaa, ~ttaa, ~az) – 1. edény, köcsög, fazék; 2. pikk (kártyaszín)
pataluh|ka (~an, ~kaa, ~kaa, ~az) – repedt edény / köcsög
patent|ti I (~in, ~tia, ~tii, ~iiz) – patent
patent|ti II (~in, ~tia, ~tii, ~iiz) – golyóscsapágy
patis|taa (~tammaa; ~san, ~taa; ~sin, ~ti) − sürget, siettet
pa|to (~on, ~ttooa, ~ttoo, ~oz) – gát
peegli (~n, ~ä, ~i, ~iz) – tükör
peen (~en, ~t, ~ee, ~eez) – kis, kicsi, kicsiny
peenem|p (~män, ~pää, ~pää, ~määz) kf – kisebb
peenenny|z (~ksen, ~yst, ~ksesse, ~ksez) – kisebbítés, kicsinyítés
peenen|tää (~tämmää; ~nän, ~tää; ~zin, ~si) – kisebbít, kicsinyít
peenen|tyä (~tymmää; ~nyn, ~tyy; ~nyin, ~tyi) – kisebbedik
peen-lant|tain (~aizen, ~aist, ~aisee, ~aizeez) – pici, picike, icipici
peentärä (~n, ~ä, ~ä, ~z) – ágyás, veteményes
peh|ko (~on, ~koa, ~koo, ~oz) – bokor, cserje
pehmiä (~n, ~ä, ~ä, ~z) – puha
pelas|taa (~tammaa; ~san, ~taa; ~sin, ~ti) – megment
pelastaj|a (~an, ~jaa, ~jaa, ~az) – (a) megmentő fn
pelastam|miin (~miizen, ~iist, ~isee, ~izeez) – mentés, megmentés
pelasta|ssa (~amaa; ~an, ~jjaa; ~izin, ~iz) – menekül, megmenekül
pel|ata (~laamaa; ~laan, ~ajaa; ~laizin, ~laiz) – játszik ◊ ~ata šakkia – sakkozik, sakkot játszik
pel|i (~in, ~liiä, ~lii, ~iz) – játék (tevékenység)
pel|ko (~on, ~koa, ~koo, ~oz) – félelem ◊ ~ost – félelmében
pelkuri (~n, ~a, ~i, ~iz) – gyáva
pel|to (~lon, ~toa, ~too, ~looz) – mező, (szántó)föld
pel|ätä (~läämää; ~lään, ~äjää; ~läizin, ~läiz) – fél verb ◊ miä ~lään hänt – félek tőle
pen|tu (~nun, ~tua, ~tuu, ~nuuz) – kutyakölyök, kiskutya
per|e (~reehen, ~eeht, ~ehesse, ~eheez) – család
peremee|z (~hen, ~st, ~hesse, ~heez) – gazda, házigazda
perenai|n (~zen, ~sta, ~see, ~zeez) – gazdasszony, háziasszony
perin|tö (~nön, ~töa, ~töö, ~nööz) – örökség, hagyaték ◊ ~nön oza – örökrész
per|riijä (~riijän, ~ijää, ~ijää, ~ijääz) – örökös fn
personaali|in (~zen, ~ist, ~see, ~zeez) – személyes, személyi
persoona (~n, ~a, ~a, ~az) – személy, személyiség
pert|ti (~in, ~tiä, ~tii, ~iiz) – szoba ◊ mussa~ti – dohányzószoba
peruhut|taa (~tamaa; ~an, ~taa; ~in, ~ti) – visszavon
peruhutu|z (~ksen, ~ost, ~ksee, ~ksez) – vminek a visszavonása
perus|se (~tiin, ~settä, ~tiisse, ~tiiz) – alap ◊ mill ~tiil? – milyen alapon? minek alapján?
per|ze (~siin, ~zettä, ~siisse, ~siiz) – 1. hátország, háttér; 2. vminek a hátsó része / hátulja
peräl (+gen) nu – vmi mögött ◊ taloin ~ – a ház mögött
perälle (+gen) nu – vmi mögé ◊ taloin ~ – a ház mögé
perält (+gen) nu – vmi mögül ◊ taloin ~ – a ház mögül
perään (+part) prep – vmi mögött, vmi után
pessii|ssä (~mä; ~n, ~ää; ~zin, ~z) – mosakodik, megmosakodik
pe|ssä (~zömää; ~zen, ~ssöö; ~zin, ~si) – mos, megmos
petkuto|z (~ksen, ~ost, ~ksee, ~ksez) – csalás, becsapás, megtévesztés
petkut|taa (~tammaa; ~an, ~taa; ~in, ~ti) – becsap, megcsal, megtéveszt, rászed
petkuttaj|a (~an, ~jaa, ~jaa, ~az) – csaló fn
pe|to (~on, ~ttooa, ~ttoo, ~oz) – ragadozó fn ◊ ~tolintu – ragadozómadár
petolli|in (~zen, ~ist, ~see, ~zeez) – 1. hamis, ál-, tév-; 2. csalárd, álnok
petollizu|z (~en, ~tta, ~ee, ~ez) – csalárdság, álnokság
pet|tää (~tämää; ~än, ~tää; ~in, ~ti) – félrevezet
pet|tääjä (~tääjän, ~äjää, ~äjää, ~äjääz) – erdei fenyő
peukalo (~n, ~a, ~o, ~oz) – hüvelykujj (kézen)
pe|zä (~zän, ~ssää, ~ssää, ~zäz) – fészek
pezömi|in (~zen, ~ist, ~see, ~zeez) – mosás
pian – hamarosan, nemsokára
pii (~n, ~tä, ~he, ~z) – fog fn (szerszámé) ◊ sahan ~t – fűrészfogak
piikis|sellä (~telömää; ~teen, ~tellöö; ~telin, ~teli) – 1. zavar verb; 2. untat ◊ siä miun ~telit! – untatsz engem!
piikis|tää (~tämmää; ~sän, ~tää; ~sin, ~ti) – szorít, megszorít
piik|kaa (~kamaa; ~an, ~kaa; ~in, ~ki) – 1. csipog; 2. visít; 3. csicsereg, csivitel
piik|ki (~in, ~kiä, ~kii, ~iiz) – 1. hegy (szerszámé) ◊ naskelin ~ki – az ár hegye; 2. tövis, tüske
piikkitö|z (~ksen, ~öst, ~ksee, ~ksez) – pisszenés
piikkokanka|z (~han, ~ast, ~hasse, ~haaz) – zsákvászon
piilo (~n, ~a, ~o, ~oz) – rejtekhely ◊ männä ~o – elrejtőzik
piina I (~n, ~a, ~a, ~az) – léc
piina II (~n, ~a, ~a, ~az) – kín, kínlódás
piina|ta (~amaa; ~an, ~jaa; ~izin, ~iz) – kínoz
Piipeli (~n, ~ä, ~i, ~iz) – Biblia
piip|pu (~un, ~pua, ~puu, ~uuz) – pipa ◊ polttaa ~pua – pipázik
piippumee|z (~hen, ~st, ~hesse, ~heez) – pipázó ember
piipunvar|z (~ren, ~tta, ~tee, ~reez) – pipaszár
piirak|ka (~an, ~kaa, ~kaa, ~aaz) – pirog, kalács, sütemény
piira|z (~han, ~st, ~hasse, ~haaz) – töltött sütemény
piir|tää (~tämää; ~rän, ~tää; ~zin, ~si) – 1. rajzol, felvázol; 2. vés
piiru (~n, ~a, ~u, ~uz) – kancsal, bandzsa ◊ ~silmä – kancsal szem
piirvic|at (~oin, ~oja, ~oihe, ~oiz) Plur. – keresztcsont
pii|zata (~saamaa; ~saan, ~zajaa; ~saizin, ~saiz) – elegendő (állítmány), elégnek bizonyul
pil|a (~an, ~laa, ~laa, ~az) – tréfa, vicc
pilahi|lla (~lomaa; ~en, ~lloo; ~lin, ~li) – tréfálkozik, megtréfál
pilkis|tää (~tämmää; ~sän, ~tää; ~sin, ~ti) – kinéz, kikukucskál
pilv|i (~en, ~ia, ~ee, ~eez) – felhő
pilvis|sella (~telomaa; ~telloo; ~teli) – befelhősödik
pink|ka (~an, ~kaa, ~kaa, ~aaz) – rakás, csomó
pippari (~n, ~a, ~i, ~iz) – paprika
pipparikup|pi (~in, ~pia, ~pii, ~iz) – paprikaszóró
pirt|tu (~un, ~tua, ~tuu, ~uuz) – szesz
pi|ssaamat (~zamoin, ~zamoja, ~zamoihe, ~zamoiz) Plur.  – szeplő
pi|ssaara (~ssaaran, ~zaraa, ~zaraa, ~zaraaz) – csepp, csöpp fn
pis|se (~tiin, ~settä, ~tiisse, ~tiiz) – 1. szúrás, bökés; 2. injekció, oltás
pistelik|koi (~oin, ~koja, ~koihe, ~oiz) – szúrós
pistii|ssä (~mää; ~n, ~ää; ~zin, ~z) – kihajol vhonnan
pistoa|ita (~jjan, ~ittaa, ~ittaa, ~jjaaz) – kerítés (ház előtt)
pis|tää (~tämää; ~sän, ~tää; ~sin, ~ti) – 1. szorít (fájdalom), fáj ◊ syän ~tää – szorít / fáj a szíve; 2. présel, nyom; 3. szúr, megszúr; 4. szúr, csíp (rovar)
pitem|p (~män, ~pää, ~pää, ~määz) kf – hosszabb
pitkelik|koi (~oin, ~koja, ~koihe, ~oiz) – hosszúkás
pitkikä|ssiin (~zizen, ~ziist, ~zisee, ~zizeez) – alattomos
pitkiluk|kain (~kaizen, ~aist, ~kaisee, ~kaizeez) – ovális
pitkin (+part) prep – 1. vmi mentén; 2. vminek a széltében / hosszában ◊ ~ peltoa – a mező széltében
pitkittee – vmilyen hosszan ◊ viiz meetriä ~ – öt méter hosszan
pit|kä (~än, ~kää, ~kää, ~äz) – 1. hosszú; 2. sokáig tartó
pitkäik|käin (~äizen, ~äist, ~äisee, ~äizeez) – 1. sokéves; 2. hosszan tartó
pitkäkeeli|in (~zen, ~ist, ~see, ~zeez) – fecsegő, csevegő, locsogó
pitkäsilmä (~n, ~ä, ~ä, ~äz) – távcső, messzelátó, látcső
pitkää – régóta
pit|tuuz (~tuuvven, ~utta, ~uee, ~uez) – hosszúság, hossza vminek
pi|ttää (~ti +in / +part) – kell ◊ ~ttää tulla – el kell jönni; ~ti tehhä – meg kellett csinálni / tenni
pi|tää (~tämää; ~än, ~ttää; ~in, ~ti) – tart, fog verb ◊ ~ä! – fog(ja)d!
plai|skaa (~skamaa; ~zan, ~skaa; ~zoin, ~skoi) – cuppog
plaiskahut|taa (~tamaa; ~an, ~taa; ~in, ~ti) – ömlik, vág az eső
plai|zahtaa (~zahtammaa; ~saahan, ~zahtaa; ~saahin, ~zahti) – csapódik, verődik, ütődik
plai|zata (~skaamaa; ~skaan, ~skajaa; ~skaizin, ~skaiz) – ömlik, vág az eső
plai|zutella (~skuttelomaa; ~skutteen, ~skuttelloo; ~skuttelin, ~skutteli) – paskol, megpaskol, megvereget
plaj|jaahuz (~ahuksen, ~ahuust, ~ahuksee, ~ahuksez) – 1. pofon; 2. csapás, csapkodás ◊ roozan ~jaahuz – ostorcsapás
plak|kaa (~kamaa; ~kaa; ~koi) − csapkod, csattog
plak|koi (~oin, ~koja, ~koihe, ~oiz) − csúnyácska ◊ ~koi tyttöi – csúnyácska kislány
plakut|ella (~telomaa; ~teen, ~telloo; ~telin, ~teli) – üt, ver ◊ ~ella oviloja – veri az ajtót
plank|ku (~un, ~kua, ~kuu, ~uuz) – palló, deszkapalló
plankuk|kain (~kaizen, ~aist, ~kaisee, ~kaizeez) – névtábla
platj|a (~an, ~aa, ~aa, ~aaz) – ruha, ruházat
plemmäänik|ka (~an, ~kaa, ~kaa, ~aaz) – unokaöccs / unokahúg
poeet|ta (~an, ~taa, ~taa, ~aaz) – költő
poeettak|koi (~oin, ~koja, ~koihe, ~oiz) – költőnő
poeezia (~n, ~a, ~a, ~z) – költészet
pohja I (~n, ~a, ~a, ~az) – 1. fenék, alja vminek ◊ pytyn ~ – a hordó feneke; 2. alap, alapzat ◊ laskia ~n – lerakja az alapot; olla ~an – alapjául szolgál vminek; panna ~ks – épít az alapra; 3. alap, háttér ◊ sinizeel ~al – kék alapon / háttérben; 4. alsó fele vminek ◊ jälkinehen ~ – talp
pohja II (~n, ~a, ~a, ~az) – észak
pohjaal – vmilyen alapon
pohjaaz – északon
pohjoi|n (~zen, ~st, ~see, ~zeez) – északi
pohjoizkir|re (~tteehen, ~reeht, ~tehesse, ~teheez) – észak-északkelet
pohjoizloo|e (~tteehen, ~eeht, ~tehesse, ~teheez) – észak-északnyugat
pohju|z (~ksen, ~ust, ~ksee, ~kseez) – fenék
po|ika (~jan, ~ikkaa, ~ikkaa, ~jaz) – 1. fiú; 2. fia vkinek; 3. legény
po|ikia (~ikimaa; ~jin, ~ikkii; ~jin, ~iki) – 1. szül; 2. fial, kölkedzik, ellik
poikin I hsz – keresztben ◊ pitkin ja ~ – széltében-hosszában
poikin II (+part) prep – át, keresztül
poik|kain (~aizen, ~aist, ~aisee, ~aizeez) – 1. fióka, poronty, (állat-)kölyök ◊ kanan~kain – csibe; kazin~kain – macskakölyök, kismacska, kiscica; koiran~kain – kutyakölyök, kiskutya; 2. fiacskája vkinek, kisfia vkinek
pois|tua (~tumaa; ~sun, ~tuu; ~suin, ~tui) – 1. elmegy, eltávozik, kimegy; 2. kilép (szervezetből)
poistuja (~n, ~a, ~a, ~az) – fia, leszármazottja vminek, vkinek ◊ ~ rahvahant – a nép fia
poiz – ki, kifelé ◊ männä ~ – kimegy; ajjaa ~ – kihajt (állatot)
pojintim|a (~an, ~maa, ~maa, ~az) – mostohafiú
pol|kia (~komaa; ~en, ~koo; ~in, ~ki) − 1. tipor, eltipor ◊ ~kia jalaal – lábbal tipor; 2. topog, tipeg
polle (~n, ~a, ~e, ~ez) – kötény
polt|taa (~tamaa; ~an, ~taa; ~in, ~ti) – 1. éget, eléget, kiéget, tüzel; 2. dohányzik, szív verb (dohányt) ◊ ~taa piippua – pipázik
polttahu|z (~ksen, ~ust, ~ksee, ~ksez) – égés, égési seb
polttaja (~n, ~a, ~a, ~az) – dohányzó, dohányos (személy)
polttamat|oin (~toman, ~oint, ~tomaa, ~tomaz) – 1. nem kiégetett, kiégetetlen ◊ ~oin tiil – kiégetetlen tégla; 2. nemdohányzó
polttami|in (~zen, ~ist, ~see, ~zeez) – 1. elégetés, eltüzelés; 2. kiégetés ◊ tiililöin ~in – a téglák kiégetése; 3. dohányzás ◊ piipun ~in – pipázás
polvehi|lla (~lomaa; ~en, ~lloo; ~lin, ~li) – kanyarog
polvek|e (~kehen, ~eeht, ~kehesse, ~kehez) – kanyar, kanyarulat ◊ joen ~kehhiia – folyókanyar
polv|i (~en, ~ia, ~ee, ~eez) – térd
polvillaa – térden ◊ olla ~ – térden áll, térdel, térdepel
polvillee – térdre ◊ laskiissa ~ – térdre ereszkedik, letérdel, letérdepel; panna ~ – térdre vesz
polvipöksy|t (~löin, ~löjä, ~löihe, ~löiz) Plur. – rövidnadrág, sort
polvisuk|at (~kiloin, ~kiloja, ~kiloihe, ~kilöiz) Plur. – térdharisnya, térdzokni
pompah|ella (~telomaa; ~teen, ~telloo; ~telin, ~teli) – ugrál, ugrándozik, szökdécsel
pompah|taa (~tammaa; ~an, ~taa; ~ih, ~ti) – felugrik, felszökken, felpattan
poojezda (~n, ~a, ~a, ~az) – vonat
pool (~en, ~t, ~ee, ~eez) – 1. fél (egy ketted) szn ◊ ~ killooa – fél kiló; 2. vminek a fele, fél fn; 3. oldal ◊ pohjoin ~ – északi oldal
poolai|n (~men, ~nt, ~mee, ~meez) – küllő ◊ pöörän ~n – kerékküllő
poolik|ko (~on, ~koa, ~koo, ~ooz) – fadézsa
poolisaar (~en, ~t, ~ee, ~eez) – félsziget
pool||toist (~en||~, ~t||~, ~ee||~, ~eez||~) – másfél
porstaa (~n, ~ta, ~sse, ~z) – tornác
portah|at (~iin, ~ia, ~isse, ~iiz) Plur. – grádics ◊ noissa ~ia yllää – felkapaszkodik a grádicson; laskiissa ~ia alle – leereszkedik a grádicson
port|ti (~in, ~tia, ~tii, ~iiz) – kapu, kertkapu
por|zaz (~ssaahan, ~zast, ~sahasse, ~sahaaz) – malac
po|ski (~zen, ~skia, ~skee, ~zeez) – arc, orca
posti (~n, ~a, ~i, ~iz) – posta ◊ lähettää kirjehen ~iz – postán levelet küld
potkai|ssa (~zommaa; ~zen, ~soo; ~zin, ~si +part) – megrúg
pot|kia (~kimaa; ~in, ~kii; ~in, ~ki) – 1. rúg, megrúg; 2. ficánkol
pot|ku (~un, ~kua, ~kuu, ~uz) – rúgás
praaznik|ka (~an, ~kaa, ~kaa, ~aaz) – ünnep, ünnepnap
prezet|ti (~in, ~tiä, ~tii, ~iiz) – ponyva, vitorlavászon
prinksah|taa (~tammaa; ~an, ~taa; ~in, ~ti) – visszapattan
procent|ta (~an, ~taa, ~taa, ~aaz) – 1. százalék; 2. kamat
prokut|oin (~toman, ~oint, ~tommaa, ~tomaz) – piszkos, mocskos, szennyes
puhal|lella (~telomaa; ~teen, ~telloo; ~telin, ~teli) – fúj verb, megfúj
puhallu|z (~ksen, ~ust, ~ksee, ~ksez) – 1. fújás ◊ tuulen~z – szélfújás;
2. kürtölés, dudálás ◊ laivan~z – hajókürtölés
puhal|taa (~tammaa; ~lan, ~taa; ~zin, ~si) – fúj verb ◊ tuul ~taa – fúj a szél
puh|az (~ttaahan, ~ast, ~tahasse, ~tahaaz) – tiszta
puh|eta (~kenommaa; ~kenen, ~kenoo; ~kenin, ~keni) – szétpattan, széthasad, szétnyílik
puhis|taa (~tammaa; ~san, ~taa; ~sin, ~ti) – tisztít, megtisztít, letisztít, pucol, megpucol, lepucol
puhis|tua (~tummaa; ~sun, ~tuu; ~suin, ~tui) – tisztálkodik
puh|kua (~kumaa; ~un, ~kuu; ~uin, ~kui) – liheg, zihál, fújtat
puhtahu|z (~en, ~tta, ~ee, ~ez) – tisztaság
pu|jja (~imaa; ~in, ~ip; ~in, ~i) – csépel, kicsépel
pujot|ella (~telomaa; ~teen, ~telloo; ~telin, ~teli) – összenyomódik, összepréselődik ◊ ~ella joukkoo – összepréselődik a tömegben
pu|ku (~vvun, ~kkuua, ~kkuu, ~vvuuz) – öltözet, ruha
punapääop|okka (~pookan, ~okkaa, ~okkaa, ~okaaz) – érdestinóru (gomba)
pun|nain (~aizen, ~aist, ~aisee, ~aizeez) – piros, vörös
pu|nnooa (~nomaa; ~on, ~nnoo; ~oin, ~noi) – 1. fon, befon, köt, sző ◊ ~nnooa paglaa – kötelet / zsineget fon; 2. rak ◊ linnut ~otaa pessiiä – a madarak fészket raknak
punohutta|ssa (~amaa; ~an, ~ajaa; ~izin, ~iz) – összefonódik, összegabalyodik
puok|az (~kahan, ~ast, ~kahasse, ~kahaz) – hullás, lehullás ◊ ommeena-~az – almahullás
pu|ota (~ttoomaa; ~ttoon, ~tojaa; ~ttoizin, ~ttoiz) – hull, lehull, leesik
puot|taa (~tammaa; ~an, ~taa; ~in, ~ti) – elejt, leejt, kiejt
pureksi|a (~maa; ~n, ~i; ~n, ~) – rág
purema (~n, ~a, ~a, ~az) – ecet
puris|taa (~tammaa; ~san, ~taa; ~sin, ~ti) – összeszorít ◊ ~taa kättä kulakkaa – ökölbe szorítja a kezét
pur|ra (~omaa; ~en, ~roo; ~in, ~i) – harap, megharap, mar verb, megmar
put|teeli (~teelin, ~elia, ~elii, ~eliiz) – palack, üvegpalack
puu (~n, ~ta, ~hu, ~z) – fa
puuro (~n, ~a, ~o, ~oz) – kása
puut|e (~tiin, ~etta, ~tiisse, ~tiiz) – hiány, hiányzás
puuttu|a (~maa; ~u; ~i) – hiányzik, nem elég ◊ hänelt ~i rahhaa – neki nem elég a pénze
puvvis|taa (~tammaa; ~san, ~taa; ~sin, ~ti) – ráz, leráz, kiráz ◊ ~taa lumen viitalt – kabátról havat leráz
puuvvista|ssa (~amaa; ~an, ~ajaa; ~izin, ~iz) – megrázza magát
pyh|hyyz (~hyyvven, ~yttä, ~yee, ~yeez) – szentség
pyh|ä (~än, ~hää, ~hää, ~äz) – szent
pyhäpä|ivä (~ivän, ~ivää, ~ivää, ~ivääz) – vasárnap fn
pyhäpään – vasárnap hsz
pyrkijä (~n, ~ä, ~ä, ~äz) – jelentkező, igénylő
pyrkimi|in (~zen, ~ist, ~see, ~zeez) – 1. törekvés; 2. hajlam ◊ ~in muuzikkaa – zenei hajlam
pyr|kiä (~kimää; ~in, ~kii; ~in, ~ki +illat) – tör vmire, törekszik ◊ hää ~kii valtaa – ő a hatalomra tör
pyrkyri (~n, ~ä, ~i, ~iz) – karrierista
pyrkyry|z (~en, ~ttä, ~ee, ~ez) – karrierizmus
pyrs|tö (~sön, ~töä, ~töö, ~sööz) – farok, uszony, uszály
py|ssy (~zyn, ~ssyä, ~ssyy, ~zyz) – puska ◊ ampua ~zyst – puskából lő / tüzel
py|ssyyä (~zymää; ~zyn, ~ssyy; ~zyin, ~syi) – tartja magát, visszatartja magát
pyyhkiimi|in (~zen, ~ist, ~see, ~zeez) – törülközés, megtörülközés
pyyhkii|ssä (~mää; ~n, ~ää; ~zin, ~z) – törülközik, megtörülközik
pyyhkimi|in (~zen, ~ist, ~see, ~zeez) – törlés, letörlés, megtörlés
pyyh|kiä (~kimää; ~in, ~kii; ~in, ~ki) – töröl, letöröl, megtöröl, kitöröl
pyyk|ki (~in, ~kiä, ~kii, ~iiz) – fehérnemű ◊ pessä ~kiä – fehérneműt mos
pyynni (~n, ~ä, ~i, ~iz) – fogás, vminek a kifogása ◊ kala~ – halfogás, horgászat
pyy|tää (~tämää; ~vvän, ~tää; ~zin, ~si) – fog verb, elfog, megfog, kifog vmit, elkap
pyyvvy|z (~ksen, ~yst, ~ksee, ~kseez) – csapda, kelepce
päcet|ti (~in, ~tiä, ~tii, ~iiz) – pecsét, bélyegző ◊ panna ~in – pecsétet tesz rá; paketti ono pantu ~iil kiin – a csomag le van pecsételve; oville pantii ~in – az ajtót lepecsételték
päic|et (~ciin, ~ciä, ~cii, ~iiz) Plur.  – kötőfék
päin nu – 1. (+allat ) vmi felé, vminek az irányába ◊ linnalle ~ – a város irányába; 2. (+abl) – vmi felől, vminek az irányából ◊ linnalt ~ – a város felől / irányából
-päittee  − feje után ◊ icce~ – önfejűen; vooro~ – fej fej után
päit|tyä (~tymää; ~yn, ~tyy; ~yin, ~tyi) – véget ér, végződik, bevégződik, befejeződik
päit|tää (~tämää; ~än, ~tää; ~in, ~ti) – folytat, tovább csinál vmit
päivettym|miin (~miizen, ~iist, ~isee, ~izeez) – lesülés, napbarnítottság
päivet|tyynt (~ynneehen, ~ynyttä, ~nehesse, ~nehez) – lesült, napbarnított
päivet|tyä (~tymmää; ~yn, ~tyy; ~yin, ~tyi) – lesül, lebarnul
päivitee – egész nap ◊ ~ ja öitteeki – éjjel-nappal
päivyenla|sku (~zun, ~skua, ~skuu, ~zuz) – naplemente, napnyugta
päivyennoi|zo (~zon, ~ssooa, ~ssoo, ~zooz) – napkelte
päivyk|käin (~käizen, ~äist, ~käisee, ~käizeez) – napocska
päivy|t (~en, ~ttä, ~esse, ~eez) – 1. nap (égitest) ◊ ~t noissoo – felkel a nap; ~t männöö istumaa – lemegy a nap; 2. Päivyt – (a) Nap
päivyt|tyä (~tymmää; ~yn, ~tyy; ~yin, ~tyi) – lesül, lebarnul
pä|ivä (~ivän, ~ivää, ~ivää, ~ivääz) – nap (24 óra) ◊ sill ~ivääl – ezen a napon nooriloist ~ivist – az első napokban
päiväi|n (~zen, ~st, ~see, ~zeez) – 1. napi, naponkénti; 2. szokásos, mindennapi
päiväkseltää – egy nap alatt
päiväpais|se (~tiin, ~setta, ~tiisse, ~tiiz) – napfény, napsütés ◊ ~tiiz – a napon, napfényben, napsütésben
Päivätäh|ti (~en, ~tiä, ~tee, ~ez) – Hajnalcsillag
päivätöö (~n, ~tä, ~hö, ~z) – munkanap ◊ koko ~ – minden munkanap
päivävaletik|ko (~on, ~koa, ~koo, ~ooz) – virradat, pirkadat
päivävaletikooz – virradatkor, pirkadatkor
päivääl – napközben, nappal hsz
päksähtä|ssä (~ämää; ~än, ~jjää; ~izin, ~iz) – kilehel, lehel
päl|ättää (~ättämmää; ~läätän, ~ättää; ~läätin, ~ätti) – trécsel
pär|e (~riin, ~että, ~riisse, ~riiz) – 1. szilánk, forgács; 2. faháncs; 3. gyújtós; 4. zsindely
pärekat|to (~on, ~toa, ~too, ~oz) – zsindelytető
päreku|pu (~vun, ~ppuua, ~ppuu, ~vuz) – 1. forgácscsomó; 2. gyújtósköteg
pärevei|cci (~cen, ~stä, ~ccee, ~ceez) – hántolókés, hasítókés
pär|issä (~izömmää; ~riizen, ~izöö; ~riizin, ~riiz) – 1. csattog; 2. csörömpöl
pär|riin (~izen, ~iist, ~isee, ~izeez) – háncs- ◊ ~riin kori – háncskosár
pär|riine (~inehen, ~ineeht, ~inehesse, ~inehez) – 1. csattogás; 2. csörömpölés
pä|ssi (~zin, ~ssiä, ~ssii, ~ziz) – kos, birka ◊ ~ssi ja utoi – kos és jerke
pät|kä (~än, ~kää, ~kää, ~äz) – hasogatott / aprított darab
pää I (~n, ~tä, ~hä, ~z) – 1. fej fn; 2. feje vminek ◊ administraaccian ~ – hivatalvezető; 3. kalász
pää- II – fő-
päädec|cä (~än, ~cää, ~cää, ~ääz) – péntek
päädeccään – pénteken
päähkänik|kö (~ön, ~köä, ~köö, ~öz) – mogyorócserjés
päähkänä (~n, ~ä, ~ä, ~äz) – mogyoró
päähkänäkärk|käin (~käizen, ~äist, ~käisee, ~käizeez) – mogyorófürt
päähkäpeh|ko (~on, ~koa, ~koo, ~oz) – mogyoróbokor
pääkirja (~n, ~a, ~a, ~az) – útlevél
pääk|äz (~kähän, ~äst, ~kähässe, ~kähääz) − fejes (zöldség) ◊ ~äz kapussa – fejeskáposzta
pääl (+gen) nu – -on, -en, -ön ◊ kannen ~ az asztalon
pääla|ki (~en, ~kkiia, ~kkee, ~ez) – fejtető
päälettäi – egy rakáson, egy kupacban, egymás hegyén-hátán
pääletykkee – egy kupacba, egymásra
pääli|in (~zen, ~ist, ~see, ~zeez) – 1. felső része vminek, felsőrész ◊ jälkinehen ~in – cipőfelsőrész; 2. felár
pääliker|ta (~ran, ~taa, ~taa, ~raaz) – bélhártya
päälik|köi (~öin, ~köjä, ~köihe, ~öiz) – elnök, vezető, főnök
päälimäi|n (~zen, ~st, ~see, ~zeez) – felső ◊ ~st herret – felsőgerenda
päälis|tää (~tämmää; ~sän, ~tää; ~sin, ~ti) – 1. bevon, bemázol vmivel; 2. burkol, beburkol, leburkol
päälis|tyä (~tymmää; ~syn, ~tyy; ~syin, ~tyi) – betakarózik, beburkolózik
päälkaccoja (~n, ~a, ~a, ~az) – megfigyelő, felügyelő, ellenőr
päälle (+gen) nu – -ra, -re ◊ kannen ~ – az asztalra
päält (+gen) nu – -ról, -ről ◊ kannen ~ – az asztalról
pääluu (~n, ~ta, ~hu, ~z) – koponya, koponyacsont
päälyh|e (~tehen, ~eeht, ~tehesse, ~teheez) – boglya, kazal
pääly|z (~ksen, ~yst, ~ksee, ~kseez) – 1. felület, felszín; 2. borító, borítólap ◊ kirjan ~z – könyvborító
päämee|z (~hen, ~st, ~hesse, ~heez) – elnök, vezető, főnök
pään – nappal hsz, napközben
päänalu|z (~ksen, ~ust, ~ksee, ~kseez) – fejtámla, fejtámasz, fejalátét
päänik|ka (~an, ~kaa, ~kaa, ~aaz) – gyilkos, orgyilkos
pääpluut|ka (~an, ~kaa, ~kaa, ~aaz) – csaló
pääpool (~en, ~t, ~ee, ~eez) – fejrésze vminek
päärm|e (~iin, ~että, ~iisse, ~iiz) – szegély, perem, széle vminek
päärmä|tä (~ämää; ~än, ~jää; ~izin, ~iz) – szeg verb, szegélyez, beszeg
Pääsiä (~n, ~ä, ~ä, ~z) – húsvét
pää|ssä I (~zömää; ~zen, ~ssöö; ~zin, ~si) – 1. megszökik, elszökik ◊ ~ssä poiz – kiszökik; 2. elfut, elszalad, kifut, kiszalad; 3. kikerül vhonnan, kijut ◊ ~ssä tauvvist – kikerül a betegségből
pää|ssä II (~zömää; ~zen, ~ssöö; ~zin, ~si +illat) – 1. eljut, elér ◊ ~ssä sissee – bejut; ~ssä tuloksee – eredményt ér el; 2. lehet ◊ ~ssöö kiiree ajamaa – gyorsan lehet haladni
pääs|tää I (~tämää; ~sän, ~tää; ~sin, ~ti) – 1. hagy, enged; 2. ereszt ◊ ~tää tuvan sissee – beereszt a szobába; ~tää uloz pertist – kiereszt a házból; 3. old ◊ ~tää solmun auki – csomót kiold; 4. ürít ◊ ~tää putteelin tyhjaks – kiüríti a palackot
pääs|tää II (~tämää; ~sän, ~tää; ~sin, ~ti) – kiszabadít, megszabadít, kiment, megment
pääsu|ka (~an, ~kkaa, ~kkaa, ~az) – fésű
pääta|uti (~vvin, ~uttiia, ~uttii, ~vviiz) – 1. erős nátha, takony; 2. takonykór (lóbetegség)
päät|öin (~tömän, ~öint, ~tömää, ~tömääz) – 1. fej nélküli; 2. értetlen, nehéz felfogású; 3. fejetlen, esztelen, meggondolatlan
pää|zö (~zön, ~ssööä, ~ssöö, ~zööz) – belépés ◊ ~zö ono keelletty – tilos a belépés
pögnäh|tää (~tämmää; ~än, ~tää; ~in, ~ti) – meghal, elhuny
pöhyttym|ä (~än, ~mää, ~mää, ~määz) – ödéma, daganat
pöhyt|tyä (~tymmää; ~yn, ~tyy; ~yin, ~tyi) – dagad, feldagad, megdagad, bedagad
pök|köi (~öin, ~köjä, ~köihe, ~öiz) – (növény) évi hajtása ◊ kuuzen ~öit – a fenyő évi hajtása
pökköiheinä (~n, ~ä, ~ä, ~äz) – zsurló
pökkö|ssä (~ömää; ~ön, ~öjää; ~izin, ~iz) – meghal, elhuny
pöksy|t (~löin, ~löjä, ~löihe, ~löiz) Plur. – nadrág
pölhyt|tyä (~tymmää; ~yn, ~tyy; ~yin, ~tyi) – duzzad, megduzzad
pölhö (~n, ~ä, ~ö, ~öz) – fülesbagoly
pölk|ky (~yn, ~kyä, ~kyy, ~yyz) – farönk, tuskó
pölly (~n, ~ä, ~y, ~yz) – por
pöllyhi|in (~zen, ~ist, ~see, ~zeez) – poros
pöllyhy|ssä (~ymää; ~yn, ~jjää; ~izin, ~iz) – beporosodik
pöllyk|äz (~kähän, ~äst, ~kähässe, ~kähäz) – poros
pöllyt|tää (~tämmää; ~än, ~tää; ~in, ~ti) – porzik ◊ ~tää lunt – porzik a hó; ~tää teel – porzik az út
pölly|tä (~ymää; ~yn, ~jää; ~izin, ~iz) – porzik
pöllähtä|ssä (~ämää; ~jjää; ~iz) – száll, felszáll (füst, por)
pölässyt|tää (~tämää; ~än, ~tää; ~in, ~ti) – ijeszt, ijesztget, megijeszt, megrémít
pöläs|tyä (~tymmää; ~syn, ~tyy; ~syin, ~tyi) – megijed
pöl|ätä (~kkäämää; ~kkään, ~käjää; ~kkäizin, ~kkäiz) – fél verb vmitől / vkitől
pörhille − ég felé, égnek ◊ karvat noistii ~ – égnek állt a haja
pör|issä (~izömmää; ~riizen, ~izöö; ~riizin, ~riiz) – dörmög, mormog
pör|riinä (~riinän, ~inää, ~inää, ~inääz) – dörmögés, mormogás
pörröi|n (~zen, ~st, ~see, ~zeez) – borzas, kócos
pör|röömä (~röömän, ~ömää, ~ömää, ~ömääz) – bála ◊ ~röömä heinää – szénabála
pörömäi|n (~zen, ~st, ~see, ~zeez) – kis köteg, kis csomó
pövvy (~n, ~ä, ~y, ~yz) – 1. szőr, szőrzet; 2. szőrme
pövvy|t (~löin, ~löjä, ~löihe, ~löiz) Plur. – szőrmeáru
pöyhet|tyä (~tymmää; ~yn, ~tyy; ~yin, ~tyi) – felfújódik
pöyhkehy|z (~en, ~ttä, ~ee, ~ez) – 1. bolyhosság, pelyhesség; 2. gyapjasság
pöyhkiä (~n, ~ä, ~ä, ~z) – 1. bolyhos, pelyhes; 2. gyapjas
pöörentäi|st (~siin, ~ssiiä, ~sii, ~ziz) Plur. – hajfürt, tincs
pöörit|tää (~tämmää; ~än, ~tää; ~in, ~ti) – forgat, megforgat, pörget, megpörget
pööriä I (~n, ~ä, ~ä, ~z) mn – kerekded
pööri|ä II (~mää; ~n, ~i; ~n, ~) verb – forog, pörög, kering
pöör|re (~tiin, ~rettä, ~tiisse, ~tiiz) – örvény
pöör|tyä (~tymää; ~ryn, ~tyy; ~ryin, ~tyi) – eszméletét veszti
pöör|tää (~tämää; ~rän, ~tää; ~zin, ~si) – 1. megfordul, odafordul; 2. körbefordul
pöörä (~n, ~ä, ~ä, ~äz) – 1. kör; 2. kerék ◊ kärrilöin ~ – szekérkerék
pöörähtä|ssa (~ämää; ~jjää; ~iz) – alvad, megalvad, megalszik ◊ maito ~iz – a tej megalvadt
pööräh|tää (~tämmää; ~än, ~tää; ~in, ~ti) – megfordul, odafordul ◊ ~tää takaz – visszafordul, hátrafordul
pöörähäi|n (~zen, ~st, ~see, ~zeez) – kerek
pöörähö|z (~ksen, ~öst, ~ksee, ~ksez) – 1. fordulás, elfordulás, megfordulás; 2. forgás
pööräleek|ku (~un, ~kua, ~kuu, ~uuz) – körhinta ◊ pööriä ~uuz – forog / kering a körhintán