Szókincsbővítés

A szóképzés

Ennek a rövid nyelvtani összefoglalónak nem feladata, hogy az izsor nyelv szóképzési eljárásainak teljességét áttekintse, az itt következő példák csak a leggyakoribb képzési módok vázlatos felsorolását adják.
Egyébként az alaktani részekben már többször történt a képzéssel foglalkozó részletesebb kifejtés. Így például a számneveknél a sorszámnevek, törtszámnevek, számhatározószók kapcsán, az igék körében pedig az igenevek kapcsán. Ezeket itt nem ismétlem meg.
Mint számos nyelvben, a szóképzés az izsorban is négy nagy kategóriába csoportosítható.
 
A forrásszó és az eredményszó tekintetében képezhető:

                I. igéből: 1) ige és 2) névszó;
               II. névszóból: 3) ige és 4) névszó.

(Az igenevek és a határozószók a képzés forrásszavaként itt egyaránt a névszók közé sorolódnak.)
 
Példák az igéből való igeképzésre:

 
a) -tua/-tyä képzővel (főleg visszaható alak)
 

ahistaa ’összenyom’ ahistua ’összenyomódik’
hämmentää ’zavarba hoz ’   hämmentyä ’zavarba jön’
kääntää ’elfordít’     kääntyä ’elfordul’
murtaa ’eltör’ murtua ’eltörik’
muuntaa ’átalakít’    muunttua ’átalakul’
muuttaa ’megváltoztat’   muuttua ’megváltozik’

 
b) -ella/-ellä képzővel (legtöbbször gyakorító alak)
 

ihmetyttää  ’csodálatba ejt’    ihmetellä ’csodálkozik’
istussa ’leül’    istutella ’ülésezik’
nagraa ’nevet’    nagrahella ’mosolyog’
naksahtaa ’kattint’      naksutella ’ketyeg’
oottaa ’vár’    ootella ’várakozik’
sööttää ’etet’      söötellä ’hízlal’
tilkuttaa ’csöppen’ tilkutella ’csöpög’
vaihtaa ’kicserél’   vaihella ’váltakozik’
viiyttää ’késleltet’  viiyttellä ’tétovázik’

 

Példák az igéből való névszóképzésre:

 
a) -oz/-öz/-uz/-yz képzővel
 

ahnastaa ’szeret vmit’    ahnehuz ’mohóság’
aikoa ’szándékozik’     aikomuz ’szándék’
ajatella ’gondolkodik’    ajatuz ’gondolat’
antaa ’ad’    annoz ’adag’
epästyä  ’hibázik’  epässyz ’hiba’
haavuttaa ’megsebesít’    haavuttoz ’sebesülés’
henkittää ’lélegzik’     henkitöz ’lélegzet’
höökätä ’támad’    höökkähyz ’támadás’
jättää ’hagy’       jätöz ’maradék’

 
b) -miin/-mmiin képzővel
 

leipoja ’süt’     leipoimiin ’sütés’
lukkiia ’számol’     lukomiin ’számolás’
ommella ’varr’      ompelommiin ’varrás’
tiitää ’tud’     tiitämiin ’tudás’
tehhä ’csinál’    tekömiin ’csinálás’
ujjua ’úszik’    ujumiin ’úszás’

 
c) -ja/-jä képzővel
 

joossa ’fut’ jooksija ’futó’
keittää ’főz’ keittäjä ’szakács’
ommella ’varr’     ompelija ’varrónő’
suutia ’ítél’     suutija ’bíró’
tanccia ’táncol’    tanccija ’táncos’
tehhä ’tesz’    tekkiijä ’tettes’
ujjuua ’úszik’ ujjuuja ’úszó’
veejjä ’visz’      veejä ’fuvaros’

 

Példák a nészókból való igeképzésre:

 
a) -ia/-iä képzővel
 

juur ’gyökér’   juuria ’gyökerestől kitép’
naagla ’szög’   naaglia ’kiszögez’
onki ’horog’    onkia ’horgászik’
pöörä ’kör’    pööriä ’pörög’
risti ’kereszt’    ristiä ’megkeresztel’
suksi ’sí’    suksia ’síel’

 
b) -tua/-tyä képzővel
 

essiine ’tárgya vminek’ essiintyä ’szerepel’
ilma ’levegő’ ilmahtua ’feltűnik’
jää ’jég’ jäähtyä ’kihűl’
mato ’kígyó’ maottua ’tekerőzik’
muu ’másfajta’ muuntua ’átalakul’
märkä ’nyirkos’ märäntyä ’megromlik’

 

Példák a névszókból való névszóképzésre:

 
a) -z képzővel
 

liha ’hús’    lihaz ’izom’
terä ’penge’     teräz ’acél’

 
b) -uz/-yz képzővel
 

etähäin ’távoli’     etähäizyz ’távolság’
ezimeez ’elöljáró’     ezimeehyz ’elöljáróság’
hiljain ’csendes’     hiljaizuz ’csendesség’
kalliz ’értékes’    kallehuz ’kincs’
mussa ’fekete’ mussuhuz ’feketeség’
mykkä ’néma’     mykkyhyz ’némaság’
nodra ’hajlékony’ nodruz ’hajlékonyság’
näppärä ’fürge’ näppäryz ’fürgeség’

 
c) -ain/-äin/-in képzővel
 
α) melléknevesítés
 

auki ’nyitva’     aukinain ’nyitott’
etähääl ’távol’    etähäin ’távoli’
irti ’szabadon’    irtonain ’kötetlen’
jälki ’nyoma vkinek’       jälkimäin ’következő’
mööhä ’késő’      mööhäin ’késői’
pöörä ’kör’     pöörähäin ’kerek’
roosse ’rozsda’     roostiin ’rozsdás’
syksy ’ősz (évszak)’    syksyin ’őszi’
öö ’éjszaka’    öin ’éjszakai’

 
β) kicsinyítés
 

tyttöi ’leány’     tytökkäin ’leányka’
voonna ’bárány’     voonnain ’bárányka’

 
d) -lain/-läin képzővel (népnevek)
 

Ižora ’Izsorföld’ ižoralain ’izsor’
Sooma ’Finnország’ soomalain ’finn’
Vadja ’Vótföld’ vadjalain ’vót’
Venä ’Oroszország’ venäläin ’orosz’

 
e) -kkoi/-kköi képzővel (női funkciók – „nőnemképzés”)
 

ižora ’izsor (személy)’ ižorakkoi ’izsor nő’
laulaja ’énekes’ laulajakkoi ’énekesnő’
lättä ’lett (személy)’ lättäkköi ’lett nő’
mööjä ’eladó’ mööjäkköi ’eladónő’
poeetta ’költő’ poeettakkoi ’költőnő’
ystävä ’barát’ ystäväkköi ’barátnő’

 

A fosztóképzővel igéből és névszóból is képezhetünk melléknevet, de a két esetben a képzés módja némileg eltér:

 
a) igéből (a II. infinitivus tövéből) való képzés
 

arvata ’megért’       arva-ma-toin ’érthetetlen’
oottaa ’vár’ ootta-ma-toin ’váratlan’
taippuua ’hajlik’ taipu-ma-toin ’rugalmatlan’
tutkia ’felderít’ tutki-ma-toin ’felderítetlen’
täyttyä ’megtelik’ täyty-mä-töin ’elégedetlen’

 
b) névszóból való képzés
 

hammaz ’fog (rágószerv)’ hampahi-toin ’fogatlan’
jalka ’láb’ jala-toin ’lábatlan’
syy ’bűn’ syy-töin ’ártatlan’
uni ’álom’ une-toin ’álmatlan’
vere ’hiba’ verehe-töin ’hibátlan’

A szóösszetétel

A szóösszetételek forrásanyaga jóval szerényebb a modern nyelvek szótárainak szókincsénél. Ennek két oka is van. Egyrészt az izsor nyelvben még alig zajlott le olyan nyelvújítás, amely a korszerűbb élet kifejezéseit javarészt összetételekkel valósítja meg. Másrészt egyelőre bizonytalanság tapasztalható abban a tekintetben, hogy például egy gyakori jelzős szerkezet mikor váljon összetétellé. Érdekesség, hogy az utóbbi tekintetben helyesírási zavar is adódik, az izsor írásban olykor elkerülik a magánhangzóra végződő előtag és a magánhangzóval kezdődő utótag egybeírását, máskor viszont ez nem okoz gondot.

Egybeírva:

icce||opastaja ’önképzés’
ilta||öö ’este+éjjel = kora éjszaka’
meccä||eläävä ’erdő+élőlény = vadállat’
tijje||akadeemia ’tudományos akadémia’

Különírva:

maa ilma ’föld+lég = világ’
maa ommenat ’föld+alma = burgonya’
 

Az izsor is használja a kötőjeles írásmódot összetételek írásakor, de olyan következetes szabály, mint a magyar nyelvben, nincs.

Ikerszavak:

enemmän-vähemmän ’több-kevesebb’
etez-takaz ’előre-hátra’
nippii-nappii ’alig-alig’
toin-toizen ’egymás’

Valóságos összetételek kötőjellel írva:

emäin-koira ’szukakutya’
issäin-koira ’kankutya’
lumi-sae ’hó+csapadék = hóesés’
peen-lantain ’pici’
suur-lantain ’óriási’
vercca-rakko ’húgyhólyag’
 

Többszörös összetételek esetében a logikailag indokolt helyen alkalmazza a kötőjelet az izsor helyesírás:

 
                        paina||pää-veicci ’nyomás+fej+kés = bicska’
 

A birtokos szerkezetből származó összetétel lehet jelölt, amikor az előtag birtokos esetben áll, de lehet jelöletlen is, amikor az előtag alanyesetű.

 
Jelölt:              
 
ikkunan||pälyz ’ablakpárkány’
kalan||marjat ’halikra’
tijjon||halu ’tudásvágy’
veren||paine ’vérnyomás’
 
Jelöletlen:        
 
marja||vezi ’gyümölcslé’
polvi||pöksyt ’térdnadrág’
seinä||pappeeri ’fal+papír = tapéta’
vezi||johto ’vízvezeték’
 

Egyszerűbb a helyzet a minőségjelzős szerkezetből véglegesedett szóösszetételeknél.

 
pühä||päivä ’szent+nap = vasárnap’
suur||pövvy ’nagybunda’
vappa||päivä ’szabadnap’
 

Vannak igen gyakori összetételbeli elő-, illetve utótagok, ezeket a másik taggal egybeírjuk.

Előtag:

ezi- ’elő-’; pää- ’fő-’; teko- ’mű-’; vasta- ’ellen-’; epä- ’nem ...’

Utótag:

-viikkoin ’-hetes’; -vootiin ’-éves’
 

A szóátvétel

Természetesen az izsorban is megtalálható számos nemzetközi vándorszó. Például: centneri ’mázsa’; gramma ’gramm’; teleffoona ’telefon’.
A köznapi nyelv pedig szinte kivétel nélkül használja megfelelően „izsorosodott” alakjukban a latin eredetű nemzetközi kifejezéseket. Ezek zöme már az oroszon keresztül érkezett. Például: cirkuz ’cirkusz’; familia ’család’; fundamentti ’alap’; škoulu ’iskola’.
Az egyébként a köznyelvbe átvett további kifejezések zöme is az orosz nyelvből származik. Például: advjorkka ’csavarhúzó’; gluhhoi ’süket’; praznikka ’ünnep’; šuutka ’tréfa’; vuraška ’tányérsapka’.
Akad nyoma német – esetleg svéd – hatásnak is. Például: frouva ’hölgy’; herra ’úr’.

 

Állandósult szókapcsolatok

A szókincsbővítés mellett a sajátos jelentéssel állandósuló szókapcsolatok is a nyelvi kifejező erőt gazdagítják. Az úgy nevezett frazémák körében ez a nyelvtani összefoglaló nem érinti a közmondások kategóriáját, amelyek rögzült alakú, átvitt jelentésű mondatok. A velük rokon találós kérdések példái ugyancsak hiányoznak. (A Ház tetején egy fél lepény című, a finnugor népek találós kérdéseiből való válogatás a kis finnségi népek közül a lívektől két tucatnyi ilyet is tartalmaz, izsor eredetűt azonban egyetlen egyet sem.)
Nem kerül itt taglalásra a szállóigéknek a frazémák közé tartozó kategóriája sem. A népköltészeti forrásokból kiemelhető bölcsességek, aforizmák eredetük okán inkább az előző két csoportba illenek jól, szépírások vagy retorikai művek pedig még nem készültek olyan számban, hogy idézhetők lennének.
Egy állandósult szókapcsolatfajta érdemel ebben a vázlatos összefoglalásban részletesebb említést: a szólás, illetve szóláshasonlat. Ennek esetében a szószerkezetet nem az egyes szavainak egymás mellé kerülő jelentéseiből összegződő jelentésében használjuk, hanem átvitt értelemben, ami által színesebb, szemléletesebb szinonimáját kapjuk a kifejezendő jelentésnek. A szólás(hasonlat-)alkotás lehetőségével az izsor nyelv is bőven él.

Például:
 

ahtaa maon täyn  ’(tele)tömi a hasát’
karvat noistii pörhille   ’égnek állt a haja’
kävelli viikkokauz  ’végigsétálta a hetet’
lainajaa rahhaa  ’(el)nyeli a pénzt’
looa karsahan kacon   ’ferde szemmel néz rá’
mäni maihe omiz matkoin  ’saját útját járta’
näyttää hapanutta naamaa  ’savanyú képet vág’
panna kaiken yhen kortin varraa  ’mindent egy lapra tesz fel’
sattaa vihmaa rankast   ’esik, mintha dézsából öntenék’
tarttua olkikortee  ’szalmaszálba kapaszkodik’
tehhä vikapisson   ’baklövést követ el’